scholarly journals Pengaruh Fenantren terhadap Aktivitas Enzim Katabolik Pseudomonas Putida TI (8)

2020 ◽  
Vol 3 (2) ◽  
pp. 99
Author(s):  
Meilisa Rusdiana Surya Efendi ◽  
Sri Sumarsih ◽  
Novia Fajarwati
Keyword(s):  
Pseudomonas Putida

<p>Penelitian ini bertujuan untuk menguji pengaruh fenantren terhadap aktivitas enzim katabolik pada <em>Pseudomonas putida</em> TI (8). Isolat ditumbuhkan pada media Air Mineral Sintetis<em> </em>(AMS) dengan penambahan 1% fenantren. Enzim katabolik diuji aktivitasnya terhadap fenantren. Uji aktivitas enzim ditentukan berdasarkan penurunan absorbansi NADH pada panjang gelombang 340 nm. Satu unit aktivitas enzim dinyatakan sebagai jumlah enzim yang membutuhkan 1 µmol NADH untuk mengoksidasi substrat. Hasil penelitian menunjukkan bahwa isolat dapat tumbuh menggunakan fenantren hingga 10 hari inkubasi. Aktivitas enzim katabolik tertinggi terhadap fenantren pada inkubasi hari ke 8 sebesar 5,391 U/mL. Penambahan 1% hidrokarbon poliaromatik dapat meningkatkan aktivitas enzim sebesar 10 kali, hal ini menunjukkan bahwa enzim katabolik pada <em>Pseudomonas putida</em> TI (8) merupakan enzim induktif.</p>

Enzimaktivitások és a fluoreszkáló pszeudomonasz csíraszámok változása a fehér lóhere (Trifolium repens L.) rizoszférájában sókezelés (NaCl) hatására

2004 ◽  
Vol 53 (3-4) ◽  
pp. 367-376 ◽  
Author(s):  
A. A. Khalif ◽  
H. Abdorhim ◽  
Hosam E. H. T. Bayoumi ◽  
Anna Füzy ◽  
Mihály Kecskés
Keyword(s):  
Pseudomonas Putida ◽  
Trifolium Repens ◽  
Trifolium Repens L

Üvegházi körülmények között savanyú barna erdotalajban nevelt fehér here (Trifolium repens L.) növények rizoszférájának sókezelés hatására bekövetkezo változását ellenoriztük. Megvizsgáltuk a különbözo sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömeg %) a baktériumnépesség összetételére és a különbözo talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását.  Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló pszeudomonaszok csíraszámát. A legsurubb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban volt mérheto, ahol a fluoreszkáló pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elo a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily módon jól tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, és gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni a magas NaCl-tartalmú talajban is. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentosen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékure csökkent mind a négy enzim aktivitása, és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-tevékenység viszont a NaCl-dózis növelése következtében a koncentrációval arányosan, jelentosen csökkent a kontrollhoz viszonyítva.  Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a sókezelés hatására bekövetkezo mikrobióta összetételének megváltozása okozta.

Exemplar Abstract for Pseudomonas putida (Trevisan 1889) Migula 1895 (Approved Lists 1980).

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  
Pseudomonas Putida

Effect of rhizobacteria strains on the induction of resistance in barley genotypes against Cochliobolus sativus

2020 ◽  
Vol 13 (2) ◽  
pp. 83-92 ◽  
Author(s):  
A. Adam
Keyword(s):  
Plant Growth ◽  
Pseudomonas Putida ◽  
Growth Parameters ◽  
Disease Incidence ◽  
Dry Weight ◽  
Cochliobolus Sativus ◽  
Resistance Level ◽  
Wet Weight ◽  
Number Of Leaves ◽  
Barley Genotypes

SummaryEnhancement of the resistance level in plants by rhizobacteria has been proven in several pathosystems. This study investigated the ability of four rhizobacteria strains (Pseudomonas putida BTP1 and Bacillus subtilis Bs2500, Bs2504 and Bs2508) to promote the growth in three barley genotypes and protect them against Cochliobolus sativus. Our results demonstrated that all tested rhizobacteria strains had a protective effect on barley genotypes Arabi Abiad, Banteng and WI2291. However, P. putida BTP1 and B. subtilis Bs2508 strains were the most effective as they reduced disease incidence by 53 and 38% (mean effect), respectively. On the other hand, there were significant differences among the rhizobacteria-treated genotypes on plant growth parameters, such as wet weight, dry weight, plant height and number of leaves. Pseudomonas putida BTP1 strain was the most effective as it significantly increased plant growth by 15-32%. In addition, the susceptible genotypes Arabi Abiad and WI2291 were the most responsive to rhizobacteria. This means that these genotypes have a high potential for increase of their resistance against the pathogen and enhancement of plant growth after the application of rhizobacteria. Consequently, barley seed treatment with the tested rhizobacteria could be considered as an effective biocontrol method against C. sativus.

NGHIÊN CỨU SỬ DỤNG MÀNG BAO SINH HỌC TỪ DỊCH CHIẾT VI KHUẨN Pseudomonas putida 199B ĐẾN KHÁNG NẤM Aspergilus flavus T1 TRONG QUÁ TRÌNH BẢO QUẢN HẠT GIỐNG NGÔ

2017 ◽  
Vol 126 (3C) ◽  
Author(s):  
Nguyễn Thỵ Đan Huyền ◽  
Lê Thanh Long ◽  
Trần Thị Thu Hà ◽  
Nguyễn Cao Cường ◽  
Nguyễn Hiền Trang
Keyword(s):  
Pseudomonas Putida ◽  
28S Rrna

Chủng T1 phân lập từ các mẫu ngô nếp NK66 nhiễm nấm mốc tự nhiên được sử dụng để nghiên cứu khả năng kháng nấm của dịch chiết vi khuẩn Pseudomonas putida 199B. Đặc điểm hình thái của chủng T1 đã được quan sát đại thể (màu sắc, hình dáng, kích thước khuẩn lạc) trên môi trường PDA và vi thể (hình dáng bào tử) trên kính hiển vi kết hợp so sánh với loài Aspergilus flavus đối chứng. Kết quả phân tích trình tự gen mã hóa 28S rRNA của chủng T1 cho thấy sự tương đồng trình tự cao với các trình tự tương ứng của loài Aspergilus flavus trên ngân hàng gen. Kết quả khảo sát ảnh hưởng của dịch chiết vi khuẩn P. putida lên sự phát triển của nấm A.  flavus gây bệnh trên hạt ngô sau thu hoạch và bảo quản ở điều kiện in vitro cho thấy, ở nồng độ P. putida 24% đã ức chế 74,50% sự phát triển đường kính tản nấm sau 10 ngày nuôi cấy, ức chế 79,63% sự hình thành sinh khối sợi nấm sau 7 ngày nuôi cấy. Ở điều kiện in vivo, sự nảy mầm của hạt giống ngô sau 30 ngày được tạo màng bao sinh học bằng dịch chiết vi khuẩn P. putida nồng độ 18% đạt 97,91%, tỉ lệ hạt nhiễm nấm mốc giảm còn 20% so với 72% ở mẫu đối chứng.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document