Changes in the physical and water properties of the plow layer of ordinary chernozem soil during application of complex manure

2014 ◽  
Vol 40 (1) ◽  
pp. 57-59
Author(s):  
I. S. Belyuchenko ◽  
D. A. Slavgorodskaya
2020 ◽  
Vol 23 ◽  
pp. 02008
Author(s):  
Vera I. Faizova ◽  
Valery S. Tskhovrebov ◽  
Andrey A. Novikov ◽  
Lyudmila M. Onishchenko

The aim of this work is to test the technology of application of multifunctional microbial compounds on corn in the zone of unstable moistening of the Central Ciscaucasia. The object of research are microbial complex composites. The studies were conducted on ordinary chernozem soil. According to the traditional technology we treated the seeds before sowing and corn plants in the phase of 3-4 leaves and flowering, and for the further improvement we treated the soil before sowing. It was revealed that the smallest number of micromycetes and cellulosolytics appears in the phase of 3-4 leaves. The use of bioproducts had no significant effect on the number of microorganisms during this period. The number of the studied microorganisms has increased in the flowering and milky stages, and especially due to the use of compounds. The study of corn yield revealed that the least yield was in the control experiment and made up 4.07 t/ha. Application of the CBC-Standard product increased the yield by 0.98 t/ha in traditional technology. The lowest increase of 0.43 t/ha was observed on the variant with application of “CMC-92”. On the proposed technology with the variant with application of “CMC-92”, the corn yield was the highest and amounted to 5.35 t/ha. It is higher than in the control experiment by 1.28 t/ha.


2015 ◽  
Vol 10 (2) ◽  
pp. 123-131
Author(s):  
Lenka Angelovičová ◽  
Zuzana Boguská ◽  
Danica Fazekašová

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 233-244
Author(s):  
László Ködöböcz ◽  
László Róbert Zsíros ◽  
Attila Murányi
Keyword(s):  

A szójaoltás hatékonyságát és az oltóanyagtörzsek gazdanövény specificitását vizsgáltuk csernozjom talajon, szántóföldi körülmények között. A szóját (Glycine max L., Kurca) 80 kg vetőmag/5×1011 CFU arányban oltottuk. Az oltást a vegetációs periódus folyamán mikroelem tápoldattal egészítettük ki. Az eredményeket kezelésenként 5×1 folyóméter növény- és talajminta vizsgálata alapján értékeltük. A mikroszimbionta baktériumtörzsek összehasonlító jellemzését BOX-PCR módszerrel végeztük el. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kontrollnövényeken nem volt gümőképződés. A szója magoltása sikeres volt. Az oltóanyagtörzsek infekciós- és N-kötő aktivitása megfelelő volt, növényenként átlagosan 6–7 összetett, aktív gümő képződött. Az oltás hatására a növények száraztömege 25%-kal nőtt. A kiegészítő mikroelem tápoldat nem növelte szignifikánsan a növények száraztömegét és virágszámát. Az oltóanyagban lévő törzsek közül csak egy volt képes hatékony szimbiózist kialakítani a szójával, ami a gazdanövény és mikroszimbionta közötti kapcsolat nagyfokú specificitására utal. Ezt a PCR vizsgálat eredményei is alátámasztották.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.


2006 ◽  
Vol 34 (1) ◽  
pp. 621-624 ◽  
Author(s):  
Peter Pepo ◽  
Attila Vad ◽  
Sándor Berényi
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document