scholarly journals The Meaning of Surviving Three Years after a Heart Transplant—A Transition from Uncertainty to Acceptance through Adaptation

Author(s):  
Catharina Lindberg ◽  
Matilda Almgren ◽  
Annette Lennerling ◽  
Anna Forsberg

The rationale was to longitudinally follow-up interviews performed with heart recipients at their one-year examination in order to deepen the understanding of the meaning of surviving a heart transplant. The aim was to explore the meaning of surviving three years after a heart transplant compared to one year and to identify what constitutes the change process. A phenomenological–hermeneutic method was used. This multicenter study was carried out at the two hospitals in Sweden where heart transplants are performed. A total of 13 heart recipients who survived three years after a heart transplant were invited to participate in this three-year follow-up study and 12 accepted, 3 women and 9 men, with a mean age of 51.25 years. The naïve understanding revealed that the heart recipients strongly accepted their life situation and that time had enabled this acceptance of limitations through adaptation. The thematic structural analyses cover six themes illustrating the meaning of acceptance and adaptation, i.e., accepting life as it is, adapting to post-transplant limitations, adapting to a changed body, social adaptation, showing gratitude and trusting oneself and others. In conclusion, achieving acceptance and a solid sense of self-efficacy after heart transplantation is a time-consuming process that involves courage to face and accept the reality and adapt in every life dimension.

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.


2001 ◽  
Author(s):  
M Brzosko ◽  
I Fiedorowicz-Fabrycy ◽  
J Fliciñski ◽  
H Przepiera-Bêdzak ◽  
K Prajs

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document