Petersen-hernia, egy ritka sérvtípus megjelenése osztályunkon

Összefoglaló. 61 éves nőbeteg anamnéziséből 3 évvel korábbi, morbid obezitás miatti bariátriai műtét (Roux Y gastric bypass, műtét előtti BMI 42, aktuális BMI 22), hysterectomia, hypertonia említendő. Négy napja tartó diffúz hasi fájdalom, hányás, hányinger, székletkimaradás miatt került SBO érintésével sebészeti osztályunkra. Felvételkor mérsékelt hasi distenzió, diffúz felhasi 3-5/10 fájdalom volt, defensus nélkül, NG szonda jelentős tartalmat nem hozott. Ileusra jellemző auscultációt, rectalis vizsgálattal üres ampullát találtunk. Álló natív hasi felvételen jobb oldalon L II–III. csigolya mellett kissé gázos, nem tágabb vékonybélkacs került leírásra, benne 2-3 cm-es nívóval. Hasi UH-vizsgálaton folyadékkal telt, tág, 30–35 mm átmérőjű vékonybeleket írtak le. CT-vizsgálat során a duodenum, jejunum és néhány proximalis ileumkacs kóros distensióját igazolták, nívókkal, innen aboralisan összeesett vékonybeleket. Tekintettel a kliniko-radiológiai képre, urgens műtét során Hasson-technikával laparoszkópos inspekciót végeztünk, azonban a masszív ileus okozta térhiány miatt kp medián laparotómiára konvertáltunk. Az exploráció során a Petersen-hernián át a jobb hasfélbe herniálódott alimentáris, biliopancreatikus és közös vékonybélszakaszt észleltünk a terminális ileum közepéig. A bél életképesnek bizonyult. A Petersen-hernián át a kizáródott szakaszt a bal hasfél felé visszahelyeztük, majd a Petersen-herniát nem felszívódó fonallal a colon transversum és az alimentáris kacs mezentériuma közt tovafutó varrattal zártuk. A beteg az ötödik postoperatív napon gyógyultan távozott. Summary. 61 years old female with previous surgical history of Roux-en-Y gastric bypass (3 years ago) and earlier hysterectomy admitted to our surgical department with clinical and radiological signs of small intestinal obstruction. Urgent intervention had been performed with following findings: Petersen herniation of alimentary tract including the – biliopancreatic tract and the small bowel extending to the midpart of the terminal ileum. Viability of herniated intestinal tract had been confirmed, and reposition of herniated parts through the Petersen hernia had been done. Closure with non-absorbable running suture of the gap between the transverse colon and the mesenteriun of the alimentary limb had been performed. Patient was fit for discharge on the fifth postoperative day.

Een laattijdige complicatie na het plaatsen van een PEG-sonde

Gastrocolocutaneous fistula as a complication of percutaneous endoscopic gastrostomy First described in 1980, percutaneous endoscopic gastrostomies (PEG) have become widely used to provide enteral nutritional support to patients unable to ingest solid or liquid foods. A 46-year-old man presented himself with a malodorous leakage near the insertion site after getting a PEG. The PEG had been placed 6 months earlier in the context of a swallowing disorder, caused by progressive chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy. An additional CT scan showed no collection or abscess. Instead, the PEG tube appeared to have perforated the colon transversum, with the tip of the probe still located in the stomach. Damage of intra-abdominal organs after placement of a PEG is described in literature. While in the majority of described cases, damage was caused to large and small intestines, only damage to the liver or spleen was reported occasionally. An iatrogenic perforation of the bowel is more common in an older population due to increased laxity of the mesentery. Excessive insufflation of air into the stomach during the procedure is thought to cause gastric rotation, which can pull the transverse colon toward the stomach. Previous abdominal surgery, as also described in this case report, increases the risk of perforation. Perforation of an intra-abdominal organ usually presents immediately after placement of a PEG probe. This late complication is rare and demonstrates the importance of correct patient selection, periprocedural attention and early detection. When presenting a malodorous loss around the tube, a physician should always be contacted. Vigilance is therefore required, even months after placement.

Mesenterialis actinomycosis

Összefoglaló. Egy 46 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél láz és görcsös hasi fájdalom miatt kezdődött kivizsgálás. A hasi ultrahangvizsgálat során a colon transversum területén megvastagodott falú konglomerátum volt látható. A kolonoszkópia során organikus eltérés nem igazolódott. A hasi komputertomográfiás vizsgálat retroperitonealis térfoglalást írt le, ezért onkológiai bizottság javaslata alapján műtét mellett döntöttünk. Egy hónappal a panaszok jelentkezése után megtörtént a műtét, melynek során úgy tűnt, hogy egy megközelítőleg 5 × 8 centiméteres, a vékonybélből kiinduló, a colon ascendenst és a sigmabelet is érintő, daganatnak imponáló terimét találtunk. Jobb oldali hemicolectomiát végeztünk, és reszekáltuk a sigmabélfal részletét. A szövettani vizsgálat malignitást nem igazolt, hanem a bélfallal összefüggést nem mutató, mesenterialis actinomycosist írt le. A hasi, mesenterialis actinomycosis ritka kórkép, mégis fontos, hogy gondoljunk rá mint differenciáldiagnosztikai lehetőségre, így a beteg a lehető leghamarabb megkaphatja a megfelelő kezelést. Esettanulmányunk bemutatásával a kórkép ismeretének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Orv Hetil. 2021; 162(3): 116–119. Summary. We present the case of a 46-year-old female, who presented with fever and abdominal pain. Abdominal ultrasound revealed a thickened-walled conglomerate near the transvers colon. Colonoscopy did not show any organic abnormality. Abdominal computed tomography described a retroperitoneal mass, so we decided on surgery based on the multidisciplinary team decision. One month after the onset of symptoms, laparotomy was performed, and it seemed that we found an approximately 5 × 8 centimetre tumour attached to the small intestine involving the ascending and sigmoid colon. We performed right hemicolectomy and sigmoid colon wall resection. Histology result showed mesenteric actinomycosis with no connection to the intestinal wall, no malignancy was revealed. Although the abdominal, mesenteric actinomycosis is a rare disease, it is important to think of it as a differential diagnostic option, so the patient can get proper treatment and cured sooner. Our aim with presenting this case report is to highlight the significance of this disease. Orv Hetil. 2021; 162(3): 116–119.

Xanthogranulomatous Pyelonephritis as an Invasive Infiltrative Process: Case Report and Review of the Literature

INTRODUCTION: Xanthogranulomatous pyelonephritis is a rare inflammatory disease associated with chronic infection and obstruction and a typical pathological picture.CASE REPORT: A 63-year-old woman was referred to our outpatient clinic with complaints of general malaise, diffuse abdominal discomfort, weight loss and recurrent urinary tract infections. An abdominal mass could be palpated in the left flank. Laboratory investigations revealed anaemia, leucocytosis and leukocyturia. Imaging showed multiloculated retroperitoneal mass involving two upper thirds of the left kidney and a massive stone in the sinus of the left kidney. The patient was treated with an ‘en bloc’ resection of the left kidney, pancreas tail, spleen and colon transversum. On microscopy, the renal parenchyma showed atrophic with inflammation, necrosis and a widespread infiltration of lipid filled macrophages (xanthoma cells).DISCUSSION: The discussed case is a typical presentation of xanthogranulomatous pyelonephritis. The patient was treated by an extensive resection of the involved organs and recovered well.