Összefoglaló. A neurológiai betegek körében a dysphagia előfordulása
gyakori, és több oka van. Az utóbbi évek kutatásai a közvetlen neurológiai
kórokok (beleértve a gyakori stroke) szerepét is részletesen feltárták.
Felismerték az ún. néma aspiráció jelentőségét: ez gyakran áll az (aspirációs)
pneumonia hátterében, amely sokszor halálos szövődmény lehet. Az ún. poststroke
pneumonia fogalma gyökeresen más értelmezésbe helyezte a stroke-ot követő
tüdőgyulladások megítélését, jellegzetessége alapján egyértelműen a stroke
közvetlen cerebralis hatásaként alakul ki. Egyértelművé vált a nyelészavar korai
felismerésének és ellátásának szükségessége. A stroke-betegek megfelelő
tápláltsági állapota az eredményes rehabilitációnak, a szövődményszám
csökkentésének, a rövidebb kórházi kezelésnek, az alacsonyabb mortalitásnak a
záloga. A dysphagia a betegség kimenetelének független előrejelzője lehet,
különösen az első három hónapban. A nyelészavar malnutritióval, kiszáradással és
a kórházi tartózkodás hosszabb időtartamával jár együtt, emeli a
gyógyszerköltségeket. A stroke-beteg ellátásának egyik első eleme a dysphagia
szűrése. Táplálásterápiára akkor szorul a stroke-beteg, amikor magas a kóros
tápláltsági állapot kialakulásának kockázata, és per os
táplálással nem fedezhető biztonságosan a megfelelő energia-, tápanyag- és
folyadékbevitel. A táplálásterápia módját, eszközeit, az energia- és
tápanyagbeviteli célértékeket az orvos határozza meg, az alapbetegség
súlyosságától, a társbetegségektől és a laborértékektől függően. Az étrend
minden esetben individuális és progresszív, azaz alkalmazkodik a beteg
állapotához és annak változásához. A dietetikus feladata a megfelelő diéta
összeállítása mellett a beteg, a hozzátartozó és a kezelőszemélyzet oktatása, az
állapot követése, a beteg tápláltsági állapotának, tápanyagbeviteli értékeinek
gyakori elemzése, szükség esetén tápszerek ajánlása. Orv Hetil. 2021; 162(40):
1601–1609.
Summary. Among neurological patients, the incidence of dysphagia is
common and has several causes. Research in recent years has explored the role of
direct neurological pathogens (including frequent strokes). The frequency of
’silent aspiration’, which often underlies (aspirational) pneumonia and can be a
fatal complication, has been recently discovered. The concept of ’post-stroke
pneumonia’ has drastically changed the assessment of post-stroke pneumonia.
Based on its characteristics, it clearly develops as a direct cerebral effect of
stroke. The need for early detection and early care of swallowing disorder has
become clear. Adequate nutritional status of stroke patients is the key to
successful rehabilitation, reduction of complications, shorter hospitalization,
and lower mortality. Dysphagia can be an independent predictor of disease
outcome, especially in the first three months. Swallowing disorder is associated
with malnutrition, dehydration and longer lengths of hospital stay, increasing
drug costs. One of the first elements in the care of a stroke patient is
screening for dysphagia. The stroke patient needs nutritional therapy when the
risk for abnormal nutritional condition is high or if the condition is already
present, or when oral nutrition does not safely cover adequate energy, nutrient
and fluid intake. The method and means of nutritional therapy, the goals of
energy and nutrient intake are determined by the doctor, depending on the
severity of the underlying disease, comorbidities and laboratory values.The diet
is individual and progressive in each case. The dietitian’s task is not only to
compile a proper diet, but also to educate the patients and relatives. The
dietitian is responsible for monitoring the patient’s nutritional status. Orv
Hetil. 2021; 162(40): 1601–1609.
A dysphagia táplálásterápiája stroke-betegek esetében – 2021
