Sino-US Trade Imbalance and Sino-US Economic Gap

Since the Sino-US trade imbalance is regarded as the core content of the global economic imbalance, it has always been controversial and caused frequent bilateral trade disputes and frictions. Superficially it seems that China has gained tremendous trade benefits from China's huge surplus with the United States, which is also a significant cause for China's rapid economic growth. However, from the results of other scholars, it does not seem to be this. Actually, China is at a disadvantage in the distribution of trade benefits, which makes the economic gap between China and the United States widening. This paper aims to explain this phenomenon by judging the distribution of trade benefits from the overall impact of trade on a country's economy.

A dél-koreai közvetlen külföldi befektetések motivációi a V4 országok autó- és elektronikai iparában

Dél-Korea a világ egyik legjelentősebb tőkekibocsátó országa. A dél-koreai vállalatok közvetlen külföldi befektetéseinek állománya – különösen 2006-tól kezdve – rendkívül gyors ütemben nő. 1990 és 2018 között a dél-koreai vállalatok közvetlen külföldi befektetéseinek 16,7 százaléka az EU-ba irányult, amelynek közel tíz százaléka a V4 országokat célozta meg. A V4 országokban a dél-koreai befektetések elsősorban az autóiparban és az elektronikai iparban koncentrálódnak. A tanulmány e két iparághoz köthető befektetések motivációit és a befogadó országok húzó tényezőit vizsgálja. Az eredmények azt mutatják, hogy a motivációk alapján piac- és hatékonyságkereső befektetésekről beszélhetünk. A V4 országok legfontosabb húzó tényezői pedig a következők: szabad hozzáférés az európai uniós piachoz, relatíve olcsó termelési bázis, képzett munkaerő, kormányzati ösztönzők, relatíve fejlett infrastruktúra, az EU antidömping intézkedései, és az alkatrészgyártók jelentős anyaországbeli vásárlóinak jelenléte.

Detailed Description on the Three Dimensions of Deprivation

This study introduces a method for measuring standard of living, based on a three-dimensional model. The authors argue that their proposed indicators (and items) can more realistically capture people’s inability to afford an adequate way of living than the ones Eurostat uses and recommends. The commonly used deprivation measuring method has a unidimensional perspective and provides only a general overview of those living in deprivation. The authors’ multidimensional approach, however, considers not only the well-known aspects of human life but also others, giving a more extensive view of individuals’ needs. The calculations are based on the European Union Statistics on Income and Living Conditions database provided by Eurostat and the relevant Turkish data¬base from the Turkish Statistical Office. The decomposite method introduced in the study measures standard of living using three dimensions, economic strain, living conditions, and housing and environmental conditions.

Controlling kihívások a pandémia (Covid-19) idején – újratervezés és prioritások

Az emberek (vállalatok) nem hiszik el a krízist, amíg nem látják saját szemükkel, amíg nem érzik saját bőrükön. Véleményem szerint a jelenleg zajló pandémia felgyorsította az Ipar 4.0-át, illetve ezzel összefüggésben a lehetőségek kihasználását. A mostani és a következő évek feladata, hogy ki kell használni az új technológiák és koncepciók lehetőségeit, természetesen vállalat¬ra, személyre szabva. A tanulmányban szeretném röviden bemutatni az Ipar 4.0 legfontosabb területeit, a válságkezelés szakaszait, a lehetséges eszközöket és trendeket, forgatókönyv elemzési és kezelési technikákat, és azt, hogy a vállalkozásoknak mely területekre kell kiemelt figyelmet fordítani. Valójában nem a folyamatoknak kell kiszolgálniuk a változást, hanem pont fordítva, a változás kell, segítse az üzleti folyamatokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rangsorolásra, azaz, hogy milyen feladatokat, milyen időtávon belül kell megoldani, vagy éppen milyen technológiák, folyamatok kapnak prioritást. Ebben a munkában kulcsszerepe van a controllernek. A controllereknek is megváltozott, módosult a feladatköre, a fókusz kicsit áttolódott az online munkavégzés és a digitális szolgáltatások felé. A változások és a mindennapok részévé vált home office típusú munkavégzés egyszerre érintik a technológia alkalmazását és kiszolgálását, illetve a HR-t is, átalakul a munkavégzés és annak kultúrája, a digitalizáció már nem lehetőség, hanem prioritás.

An Examination of the Involvement Level in Purchasing Processes for Non-prescription Pain Relivers in Austria

The involvement level of customers in the buying process influences the information search of a potential customer to a huge extent. An understanding of the involvement level from consumers in a purchasing process can increase the efficiency and effectivity of communication efforts from companies. This study examines the level of involvement from consumers in the purchasing processes of non-prescription pain relivers in Austria. The objective of this paper is to detect potential differences in the level of involvement among customers with different demographic characteristics. An online-questionnaire was used to collect data from consumers in Austria. Responses from 406 participants were collected through a non-probability sampling method. Results revealed that people between 18–38 have a rather moderate involvement level in purchasing processes of non-prescriptive pain relivers. Moreover, there were no significant differences between people from different social classes and people with different education levels. Men and women do not have different involvement levels in this age group as well. Additionally, this study revealed that recommendations from experts are seen as a very important information source. People with a high involvement level towards the purchase of non-prescription pain relivers are collecting online information about pain relivers more often than people with a low involvement level.

The Process of Re-joining : Reconstruction of Social and Economic Relations between Two Hungarian Villages on Both Sides of the Ipoly River

After 1920 the Ipoly river has become the country border between Hungary and Slovakia. Villages that were organically linked to each other cut off the official social and economic connections for almost a hundred years. In the study, we show the survey results in two border villages that support the persistence of unofficial relations between the two villages despite the country border. The study explains how the human, social and economic relationships were reconstructed on both sides of Ipoly river between the two villages, Ipolyhídvég and Drégelypalánk, after joining the European Union. The reconstruction of the organic unity of the two villages may not merely be the result of the economic cooperation between them. However, it is primarily the effect of living traditions and the trust created by families, relatives, and friends.

Becslés a döntéshozatalban

A döntési problémák összetettsége, a befolyásoló tényezők nagy száma, és a rendelkezésre álló szűkös időkeret miatt nincs arra lehetőség, hogy a döntéseket mindig kielégítő informáltság mellett hozzuk meg. Ezért van szükség a különböző események bekövetkezési valószínűségének, és a döntések lehetséges következményeinek becslésére, előrejelzésére. Különböző becslési eljárásokat régóta alkalmaznak a döntéshozatalban, de viszonylag kevés kutatás foglalkozik az általános értelemben vett becslés pontosságának kérdéskörével, az ezt elősegítő tényezőkkel. Tanulmányunkban egy konkrét eset, az üzemanyag¬ár-változás rövidtávú előrejelzése példáján kívánunk két ezzel kapcsolatos kérdést megválaszolni. Egyrészről azt kívánjuk bizonyítani, hogy a szóban forgó területen szerzett nagyobb tapasztalat elősegíti a használhatóbb becslést, másrészt ki szeretnénk mutatni a többlet információ (a tanulás) becslési pontosságra gyakorolt hatását is. A kutatás adatbázisát 200 fő körében két alkalommal elvégzett kérdőíves felmérés eredményezte.

A termelői piacok, mint rövid értékesítési láncok marketingkommunikációs kihívásai

A rövid értékesítési láncok közül az egyik leggyakrabban alkalmazott forma a mezőgazdasági termelők és kézművesek számára a termelői piac. Magyarországon az elmúlt években, a kedvező jogszabályi változások következtében, gombamód kezdtek elterjedni a termelői piacok. 2018-ban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartása alapján 292 termelői piacot regisztráltak. A termelői piacok lehetőséget teremtenek az adott város és 40 km-es vonzáskörzetében, kivétel a főváros, gazdálkodók által előállított, de el nem fogyasztott termékek értékesítésére, így a helyi jellegzetességek lakossággal és turistákkal történő megismertetésére is (a fővárosra megengedőbb szabályok vonatkoznak). A termelői piacok kommunikációs tevékenysége a legtöbb esetben ad hoc jellegű, ezért a kutatásunk célkitűzése, hogy feltárjuk az integrált marketingkommunikáció fontosságát. Kutatásunk során Vas megyében 30 helyi termelőt kérdeztünk meg személyes mélyinterjú formájában, a helyi termelői piacok kommunikációs tevékenységével kapcsolatban. A mélyinterjús vizsgálatunk rávilágított arra, hogy a helyi termelői piacok marketingkommunikációs tevékenységében szükséges az egységes arculati elemek kidolgozása, a nyomtatott reklám-, az eladásösztönző-, az esemény- és élménymarketinggel illetve az interaktív marketinggel kapcsolatos eszközök széles körű alkalmazása, valamint a hagyományos szájreklám.