Interpolyelectrolyte complexes as effective structure‐forming agents for Chernozem soil

Author(s):  
Irina G. Panova ◽  
Valeriy V. Demidov ◽  
Pavel S. Shulga ◽  
Leonid O. Ilyasov ◽  
Marina А. Butilkina ◽  
...  

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 233-244
Author(s):  
László Ködöböcz ◽  
László Róbert Zsíros ◽  
Attila Murányi
Keyword(s):  

A szójaoltás hatékonyságát és az oltóanyagtörzsek gazdanövény specificitását vizsgáltuk csernozjom talajon, szántóföldi körülmények között. A szóját (Glycine max L., Kurca) 80 kg vetőmag/5×1011 CFU arányban oltottuk. Az oltást a vegetációs periódus folyamán mikroelem tápoldattal egészítettük ki. Az eredményeket kezelésenként 5×1 folyóméter növény- és talajminta vizsgálata alapján értékeltük. A mikroszimbionta baktériumtörzsek összehasonlító jellemzését BOX-PCR módszerrel végeztük el. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kontrollnövényeken nem volt gümőképződés. A szója magoltása sikeres volt. Az oltóanyagtörzsek infekciós- és N-kötő aktivitása megfelelő volt, növényenként átlagosan 6–7 összetett, aktív gümő képződött. Az oltás hatására a növények száraztömege 25%-kal nőtt. A kiegészítő mikroelem tápoldat nem növelte szignifikánsan a növények száraztömegét és virágszámát. Az oltóanyagban lévő törzsek közül csak egy volt képes hatékony szimbiózist kialakítani a szójával, ami a gazdanövény és mikroszimbionta közötti kapcsolat nagyfokú specificitására utal. Ezt a PCR vizsgálat eredményei is alátámasztották.



2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.



2006 ◽  
Vol 34 (1) ◽  
pp. 621-624 ◽  
Author(s):  
Peter Pepo ◽  
Attila Vad ◽  
Sándor Berényi
Keyword(s):  


2006 ◽  
Vol 34 (1) ◽  
pp. 227-230 ◽  
Author(s):  
Sándor Koós ◽  
Tamás Németh




2016 ◽  
Vol 96 (4) ◽  
pp. 347-350 ◽  
Author(s):  
Elwin G. Smith ◽  
H. Henry Janzen ◽  
Lauren Scherloski ◽  
Francis J. Larney ◽  
Benjamin H. Ellert

After 47 yr of no-till and reduced summerfallow at Lethbridge, Alberta, soil organic carbon concentration and stocks increased 2.14 g kg−1 and 2.22 Mg ha−1, respectively, in the surface 7.5 cm layer. These findings confirmed the conservation value of reducing tillage and summerfallow. The annual changes were relatively small.





2013 ◽  
pp. 51-54
Author(s):  
Lajos Karancsi

The field research was set up on chernozem soil at the Látókép AGTC KIT research area of the University of Debrecen. The study focused on yield, water utilization, nutrient reaction and the amount of yield per kg fertilizer of corn hybrid NX 47279 in 2011 and 2012. Based on the yield results it can be concluded that the largest yield in 2011 was 15 963 kg ha-1 at level N120+PK, while in 2012, the maximum yield amounted to 14 972 kg ha-1 at level N90+PK. Surplus yield per kg fertilizer proved that in 2011 level N30+PK resulted in the highest surplus yield (42.3 kg kg-1) compared to the control treatment. In 2012, yield growth was 18.0 kg kg-1 compared to the control treatment. We measured at level N60+PK 17,5 kg kg-1 compared to at level N30+PK, at the N90+PK 17,7 kg kg-1 compared to at level N60+PK. level N30+PK kg kg-1, 17.5 kg kg-1 at level N60+PK and 17.7 kg kg-1 at level N90+PK compared to the control treatment. Results of the regression analysis showed that the amount of nitrogen fertilizer was 117 kg ha-1 in 2011 and 111 kg ha-1 in 2012 in order to reach maximum yield. Doses of fertilizers above the amounts previously mentioned resulted in yield decrease. Our results indicated that in the drought year of 2012 the hybrid used available water more efficiently than in 2011. The hybrid produced 59 kg ha-1 yield in 2012 and 51.9 kg ha-1 in 2011 at an optimum nutrition level.



Author(s):  
Tatiana PASCU ◽  
Elena DELCA ◽  
Anca Rovena LACATUSU

The most poignant global crisis is the one triggered by the conflict between the environment, the agriculture and the society. The continuous loss of humus and of the biodiversity combined with the decrease of the soil’s fertility, with losing its capacity to produce nourishment, energy and raw stocks lead to the impoverishment of the population. Dobroudja is the most barren region, the draught being an endemic phenomenon, desertification also being present, currently in the soil there is a maximum 2,65 t/ha of active biological substance and 109 t/ha of humus, which represents a 56% decrease compared to 80 years ago. We have set off to create an adequate plan to ecologically and biologically reconstruct the soil based on the research done in the Valu Traian area of Dobroudja. Firstly, we have stock-listed the current biological state of the soil in the Dobroudja ecosystem and then, by using laystall and Biovin bioactivators, we will try to feed into the soil as much micro-organisms and specific organisms as possible that are necessary to restore and biocatalytically reconstruct the organic substance into heteropolycondensated humus.



Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document