A Novel No-Reference QoE Assessment Model for Frame Freezing of Mobile Video

Author(s):  
Bing Wang ◽  
Qiang Peng ◽  
Xiao Wu ◽  
Eric Wang ◽  
Wei Xiang
2002 ◽  
Vol 31 (4) ◽  
pp. 554-568 ◽  
Author(s):  
Kevin M. Jones ◽  
Katherine F. Wickstrom

2020 ◽  
Vol 79 (2) ◽  
pp. 63-70
Author(s):  
Petr Květon ◽  
Martin Jelínek

Abstract. This study tests two competing hypotheses, one based on the general aggression model (GAM), the other on the self-determination theory (SDT). GAM suggests that the crucial factor in video games leading to increased aggressiveness is their violent content; SDT contends that gaming is associated with aggression because of the frustration of basic psychological needs. We used a 2×2 between-subject experimental design with a sample of 128 undergraduates. We assigned each participant randomly to one experimental condition defined by a particular video game, using four mobile video games differing in the degree of violence and in the level of their frustration-invoking gameplay. Aggressiveness was measured using the implicit association test (IAT), administered before and after the playing of a video game. We found no evidence of an association between implicit aggressiveness and violent content or frustrating gameplay.


2012 ◽  
Vol 2 (2) ◽  
pp. 134-136
Author(s):  
Ch. Divya Ch. Divya ◽  
◽  
Dr. P. Govardhan Dr. P. Govardhan

2010 ◽  
Vol 151 (34) ◽  
pp. 1365-1374 ◽  
Author(s):  
Marianna Dávid ◽  
Hajna Losonczy ◽  
Miklós Udvardy ◽  
Zoltán Boda ◽  
György Blaskó ◽  
...  

A kórházban kezelt sebészeti és belgyógyászati betegekben jelentős a vénásthromboembolia-rizikó. Profilaxis nélkül, a műtét típusától függően, a sebészeti beavatkozások kapcsán a betegek 15–60%-ában alakul ki mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, és az utóbbi ma is vezető kórházi halálok. Bár a vénás thromboemboliát leggyakrabban a közelmúltban végzett műtéttel vagy traumával hozzák kapcsolatba, a szimptómás thromboemboliás események 50–70%-a és a fatális tüdőembóliák 70–80%-a nem a sebészeti betegekben alakul ki. Nemzetközi és hazai felmérések alapján a nagy kockázattal rendelkező sebészeti betegek többsége megkapja a szükséges trombózisprofilaxist. Azonban profilaxis nélkül marad a rizikóval rendelkező belgyógyászati betegek jelentős része, a konszenzuson alapuló nemzetközi és hazai irányelvi ajánlások ellenére. A belgyógyászati betegek körében növelni kell a profilaxisban részesülők arányát és el kell érni, hogy trombózisrizikó esetén a betegek megkapják a hatásos megelőzést. A beteg trombóziskockázatának felmérése fontos eszköze a vénás thromboembolia által veszélyeztetett betegek felderítésének, megkönnyíti a döntést a profilaxis elrendeléséről és javítja az irányelvi ajánlások betartását. A trombózisveszély megállapításakor, ha nem ellenjavallt, profilaxist kell alkalmazni. „A thromboemboliák kockázatának csökkentése és kezelése” című, 4. magyar antithromboticus irányelv felhívja a figyelmet a vénástrombózis-rizikó felmérésének szükségességére, és elsőként tartalmazza a kórházban fekvő belgyógyászati és sebészeti betegek kockázati kérdőívét. Ismertetjük a kockázatbecslő kérdőíveket és áttekintjük a kérdőívekben szereplő rizikófaktorokra vonatkozó bizonyítékokon alapuló adatokat.


2013 ◽  
Vol 2 (2) ◽  
Author(s):  
Wayan Sadia

Abstract This research was conducted with the main objective to develop a model of character education integrated with science learning in elementary, junior, and senior high schools. The research was focused on the needs analysis study involving 36 elementary school science teachers, 34 junior high school science teachers and 27 senior high school science teachers to collect information on science learning in relation to character education. Data were collected by questionnaires, observation and interviewing techniques. Data were analyzed by descriptive and qualitative meaning. The results showed that: 1) character education can be developed through selection of science learning model, assessment model, and teaching materials, 2) science learning models that contribute significantly to the development of the character of students are inquiry learning, problem-based learning, cooperative learning , science-technology-society, problem solving, and contextual learning models, 3) science teacher’s responses to the character education are generally very positive and seek to develop good character through a learning process, 4) some (55.3%) science teachers include indicators of character values that to be target of learning in the syllabus and lesson plans, and some (44.7%) do not explicitly specify its, but implicitly implied in the syllabus and lesson plans. Keywords: character education, integrated science learning


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document