scholarly journals Inguinal Hyperhidrosis in a Patient With a Mildly Elevated Autonomic Symptom Score Being Misdiagnosed as Urinary Incontinence

2021 ◽  
Author(s):  
Wasay Nizam ◽  
Hamza Khan ◽  
Glenn Treisman ◽  
Malcolm Brock
Author(s):  
Eldislei Mioto ◽  
Marco Utiumi ◽  
João Küster ◽  
Bin Tan ◽  
Nikolai Kotsifas ◽  
...  

IntroduçãoOs ataques de migrânea são caracterizados por sintomas álgicos e não álgicos. Além disso, a migrânea ocorre associada a diversas comorbidades. Tanto os sintomas não álgicos como as comorbidades podem se caracterizar por sintomas autonômicos. Este trabalho tem por objetivo avaliar a disautonomia em migranosos e diferenças relacionadas entre os grupos episódico (ME) e crônico (MC).Material e MétodosEstudo transversal de pacientes atendidos em ambulatório especializado, diagnosticados pela International Classification of Headache Disorders 3 como ME ou MC, convidados de forma consecutiva e utilizando entrevistas semi-estruturadas. O questionário Composite Autonomic Symptom Score (COMPASS) foi utilizado para avaliação de sintomas autonômicos, o Patient Health Questionnaire (PHQ) 9 para avaliação de sintomas depressivos e o Short Form (SF) 36 para avaliação de qualidade de vida. O estudo foi aprovado pelo comitê de ética do HC- UFPR.ResultadosForam incluídos 210 pacientes dos quais 97 (46%) apresentavam ME e 113 (54%) MC. Destes, 78 (69%) consumiam analgésicos excessivamente. A média de idade era de 39,5±12,6 anos e 189 (90%) pacientes eram do sexo feminino. O grupo CM apresentou um escore COMPASS mais alto (34,7±18,3) que o grupo EM (26,4±14,8). A regressão múltipla foi empregada para analisar a associação das variáveis clínicas com o COMPASS. O modelo final ajustado mostra que para cada sintoma não álgico tipicamente vistos na aura de tronco encefálico, há um incremento médio de 2,17-6,3 no COMPASS. Para cada ponto a mais no PHQ9, o COMPASS eleva-se entre 0,78-1,84 em média. Todos os processos de inferência consideraram um valor alpha de 0.05.ConclusãoO processo de cronificação pode cursar com mais sintomas disautonômicos. Estes, por sua vez, estão associados a mais sintomas atribuídos a alterações de tronco e à depressão, indicando esta área como potencialmente envolvida nesta gama de sintomas.


2015 ◽  
Vol 28 (1) ◽  
pp. 51 ◽  
Author(s):  
Bitia Vieira ◽  
Andreia Costa ◽  
Gonçalo Videira ◽  
Maria José Sá ◽  
Pedro Abreu

<strong>Background:</strong> Autonomic nervous system dysfunction is commonly seen in multiple sclerosis patients and should be explored in the routine evaluation. Composite Autonomic Symptom Score questionnaire was validated as a self-assessment instrument of autonomic symptoms.<br /><strong>Objectives:</strong> Determine the frequency of autonomic symptoms in multiple sclerosis patients through a Portuguese version of Composite Autonomic Symptom Score; compare questionnaire results between patients and a control group; assess the feasibility of this questionnaire application in multiple sclerosis Portuguese patients.<br /><strong>Material and Methods:</strong> This case-control study used a Portuguese translated version of Composite Autonomic Symptom Score to determine the frequency of autonomic symptoms in multiple sclerosis patients.<br /><strong>Results:</strong> One-hundred and three relapsing-remitting multiple sclerosis patients – median age 41 years, median disease duration 6 years, median EDSS score 1 - and 80 healthy subjects were included. Alterations in autonomic function were reported in 97.1% of the cases, with statistical significance in orthostatic intolerance and gastrointestinal domain scores. Nevertheless, the difference between multiple sclerosis patients (41.7%) without confounding factors that could interfere with autonomic dysfunction (i.e. comorbidities or medications) and controls showed no statistical significance.<br /><strong>Discussion:</strong> Our results may be related to the short disease duration, young age and lowdisability status of our patients unaffected by confounding factors. The questionnaire was not designed specifically for multiple sclerosis and it may not be as sensible to early autonomic symptoms as to more severe manifestations.<br /><strong>Conclusions:</strong> Further studies are needed to achieve more robust results, validate this questionnaire and assess its application in multiple sclerosis patients in Portugal.<br /><strong>Keywords:</strong> Autonomic Nervous System; Multiple Sclerosis; Portugal; Questionnaires.<strong><br /><br /></strong>


2021 ◽  
Vol 29 (1) ◽  
pp. 39-46
Author(s):  
Ferenc Sztanek ◽  
Zsuzsanna Demeter ◽  
Mónika Katkó ◽  
Ágnes Molnár ◽  
András Áron Jakab ◽  
...  

A kardiális autonóm neuropathia (CAN) a cukorbetegség gyakori mikrovaszkuláris szövődménye, amely összefüggést mutat a kardiovaszkuláris betegségekkel. A CAN diagnosztikájára a Ewing-féle kardiovaszkuláris reflextesztek használatosak. A paraszimpatikus beidegzés működését a mélylégzéses vizsgálat, a Valsalva-manőver és a felálláskor bekövetkező szívfrekvencia-változás mérésével értékeljük. Az ortosztatikus hipotenzió és a kézizom-szorító erő (handgrip teszt) vizsgálata a szimpatikus idegrendszer működéséről nyújt tájékoztatást. Azonban a Ewing-tesztek elvégzése időigényes folyamat és a beteg részéről is nagyfokú kooperációt igényel. A CAN legtöbbször tünetszegényen jelentkezik és késői stádiumban kerül felismerésre, ezért felmerült az igény egy egyszerű, kérdőíves szűrőmódszer kidolgozására. A Composite Autonomic Symptom Score 31 (COMPASS-31) kérdőív 6 vegetatív tünetcsoportot ölel fel, és a válaszokra adott pontértékek megfelelő súlyozásával megbízható módszernek bizonyult az autonóm neuropathia korai felimerésében. Célkitűzésünk a COMPASS-31 kérdőív alkalmazhatóságának vizsgálata diabeteses neuropathiás betegeink körében. Betegek és módszerek: A vizsgálatunk során a debreceni Diabeteses Neuropathia Centrumban 36 diabeteses neuropathiás beteg (24 nő/12 férfi) töltötte ki a kérdőívet, amelyek pontértékeit a Ewing-teszteken elért eredményeikkel hasonlítottunk össze, ROC analízist végeztünk, és meghatároztuk azt a pontszámot, amelyet határértékként használva a legkedvezőbb diagnosztikai szenzitivitás és specificitás érhető el. Eredmények: A paraszimpatikus és szimpatikus kardiovaszkuláris reflexteszteket együttesen összehasonlítva a COMPASS-31 teszt eredményeivel, a ROC görbe alatti terület (AUC) 0,83 (95%-os CI: 0,69–0,97, p=0,002), a kérdőív szenzitivitása 88%, specificitása 73%, ha a kérdőíven elért 14 feletti pontszámot tekintettük diagnosztikusnak. Ha a CAN diagnózisát a handgrip teszt megbízhatatlansága miatt a paraszimpatikus reflextesztek és az ortosztatikus hipotenzió fennállása alapján állítottuk fel, akkor a ROC-AUC 0,92 (95%-os CI: 0,81–1,03, p<0,0001), a kérdőív szenzitivitása 88%-nak, specificitása 90%-nak bizonyult, ha a 17 feletti pontszámot tekintettük diagnosztikusnak. Következtetés: A COMPASS-31 kérdőív alkalmas lehet a diabeteses betegek szűrésére és a CAN korai stádiumban való felismerésére.


2012 ◽  
Vol 87 (12) ◽  
pp. 1196-1201 ◽  
Author(s):  
David M. Sletten ◽  
Guillermo A. Suarez ◽  
Phillip A. Low ◽  
Jay Mandrekar ◽  
Wolfgang Singer

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document