Association between Baseline Cortisol Serum Concentrations and the Effect of Prophylactic Hydrocortisone in Extremely Preterm Infants

Abstract Context Little is known about the individual response of glucose-regulating factors to administration of exogenous insulin infusion in extremely preterm infants. Objective To evaluate longitudinal serum concentrations of insulin, C-peptide, and plasma glucose levels in a high-frequency sampling regimen in extremely preterm infants treated with insulin because of hyperglycemia. Design Prospective longitudinal cohort study. Setting Two university hospitals in Sweden between December 2015 and September 2016. Patients and Intervention Serum samples were obtained from nine extremely preterm infants, gestational age between 22 (+3) and 26 (+5) weeks (+ days), with hyperglycemia (plasma-glucose >10 mmol/L) at the start of insulin infusion, at 12, 24, and every 24 hours thereafter during ongoing infusion, and 12, 24, and 72 hours after the end of insulin infusion. Main outcome measures Longitudinal serum concentrations of insulin and C-peptide and plasma glucose levels. Results During insulin infusion, the serum C-peptide concentrations decreased compared with at start of infusion (P = 0.036), and then increased after ending the infusion. Individual insulin sensitivity based on the nonfasting plasma glucose/insulin ratio at the start of insulin infusion correlated with the initial decrease in serum ΔC-peptide[after 12h] (P = 0.007) and the degree of lasting decrease in serum ΔC-peptide[after end of infusion] (P = 0.015). Conclusion Exogenous insulin infusion suppressed the C-peptide concentration to individually different degrees. In addition, the effect of insulin infusion on β cells may be linked to individual insulin sensitivity, where a low insulin sensitivity resulted in a more pronounced decrease in C-peptide during insulin infusion.

Download Full-text

Mortality in Extremely Preterm Infants Are Strongly Associated with NEC: Data from Czech Neonatal Network

10.1055/s-0039-1693258 ◽

2019 ◽

Author(s):

J. Smisek

Keyword(s):

Preterm Infants ◽

Extremely Preterm ◽

Extremely Preterm Infants

Download Full-text

Life expectancy of extremely preterm infants

Orvosi Hetilap ◽

10.1556/oh.2007.28098 ◽

2007 ◽

Vol 148 (48) ◽

pp. 2279-2284 ◽

Cited By ~ 1

Author(s):

Gabriella Vida ◽

Ilona Sárkány ◽

Simone Funke ◽

Judit Gyarmati ◽

Judit Storcz ◽

...

Keyword(s):

Life Expectancy ◽

Preterm Infants ◽

Extremely Preterm ◽

Extremely Preterm Infants

Optimális esetben a 24–28. gesztációs hét közötti, igen éretlen újszülöttek olyan szülészeti intézményben születnek, ahol neonatalis intenzív centrum működik, így mind az akut, mind a hosszú távú ellátásukat magas színvonalon biztosítják. A PTE OEKK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2000. január 1. és 2004. december 31. között 7499 újszülött született. A koraszülési frekvencia 20% (1499/7499), ezen belül az extrém alacsony gesztációs korúak aránya (≦28. gesztációs hét) 18% (272/1499), míg a 25. gesztációs hét alattiaké 3,2% (48/1499) volt. A túlélés a gesztációs hetek emelkedésével fokozatosan javul. Az életben maradt koraszülöttek későbbi életkilátásai és társadalmi beilleszkedése függ az olyan maradandó károsodásoktól, mint a látáscsökkenés, halláskárosodás, somatomentalis fejlődés zavarai, krónikus tüdőbetegség. A klinikán vizsgált alacsony gesztációs korú csoportban az összes fogyatékkal élő betegek aránya 15,3%. Döntő többségük a 25. gesztációs hétnél korábban született koraszülöttek közül kerül ki. A 26. gesztációs héttől a koraszülöttek több mint fele tartós károsodás nélkül éli túl az extrém éretlenség társuló problémáit. Megállapították, hogy a korai koponya-ultrahangvizsgálattal, szemészeti szűréssel, otoacusticus emissio mérésével jól prognosztizálhatók a maradandó károsodások, így lehetővé válik a korai kezelés.

Download Full-text