Összefoglaló.
Bevezetés: A lakosság idősödésével növekvő betegségteher egyéni
és társadalmi szinten is fokozódó nyomást jelent. Célkitűzés:
Felmérni a hazai általános felnőtt lakosságnak a korlátozottsággal, a gondozási
igényekkel és a munkavégzéssel kapcsolatos időskori szubjektív várakozásait.
Módszer: Online keresztmetszeti felmérést végeztünk. A
korlátozottsággal kapcsolatos várakozásokat a hivatalos szakstatisztikákban
alkalmazott globális tevékenységkorlátozottsági mutató (Global Activity
Limitation Indicator, GALI) segítségével elsőként vizsgáltuk. A jelen és
szubjektíve várt munkavégzést, gondozási igényt, gondozói tevékenységet,
valamint a jelen egészségi állapotot és szociodemográfiai helyzetet vizsgáló
kérdéseket is feltettünk. Statisztikai analízis: A mintában
mért adatokat lokális polinom segítségével simítottuk, és a 60/70/80/90 éves
korra adott szubjektív várakozásokkal hasonlítottuk össze. A szubjektív
várakozásokat meghatározó tényezőket intervallumregresszióval becsültük.
Eredmények: 1000 kitöltőtől 914 érvényes választ kaptunk.
Az átlagéletkor (± szórás) 51,2 (± 15,2) év, a minta 55,8%-a nő volt. A férfiak
között a fizetett munkát végzők (p<0,001), a nők között az informális
gondozók aránya volt magasabb (p = 0,010). Az átlagos (± szórás) szubjektíve
várható élettartam (81,0 ± 11,1 év) a minta statisztikailag várható
élettartamánál (79,6 ± 3,7 év) 1,3 évvel volt hosszabb (p<0,001), azonban az
átlagos, szubjektíve várható egészséges élettartam (64,6 ± 15,2 év) 5,3 évvel
volt rövidebb a statisztikailag várható értéknél (70,0 ± 4,2 év; p<0,001). A
szubjektíve várható egészséges élettartamot és gondozási igényt elsősorban a
válaszadók jelenlegi egészségi állapota befolyásolta. Az életmód és a
szubjektíve várható egészséges élettartam között nőknél nem találtunk
összefüggés, míg a túlzott gyakorisággal alkoholt fogyasztó vagy elhízott
férfiak hosszabb egészséges élettartamra számítottak. A szubjektív várakozások
meghatározó tényezői jelentős nemi különbségeket mutattak.
Következtetés: Az egészséggel, munkával és gondozással
kapcsolatos szubjektív várakozások eltérőek a populációban mért valós adatoktól,
és különböznek a nemek között. Orv Hetil. 2021; 162(23): 911–923.
Summary.
Introduction: The growing disease burden due to ageing
populations poses a challenge on both individuals and societies.
Objective: To explore the general population’s subjective
expectations concerning disability, care needs and employment at older ages.
Method: We conducted an online cross-sectional survey. We
were the first to measure subjective health expectations using the Global
Activity Limitation Indicator (GALI) of official health statistics. Respondents’
actual status and subjective expectations concerning employment, care needs and
informal caregiver status, self-perceived health and sociodemographic factors
were queried. Statistical analysis: We estimated sample
characteristics by local polynomial smoothing and compared with subjective
expectations at ages of 60/70/80/90 years. Determinants of subjective
expectations were analyzed via interval regression.
Results: From 1000 subjects, 914 provided valid responses.
Mean (± SD) age was 51.2 (± 15.2) years, and 55.8% of respondents were women.
Paid employment was more frequent among men (p<0.001), while informal
caregiver status among women (p = 0.010). Mean (± SD) subjective life expectancy
(81.0 ± 11.1 years) was 1.3 years longer (p<0.001) than actuarial
life-expectancy (79.6 ± 3.7 years), while mean subjective healthy life
expectancy (sHLE) (64.6 ± 15.2 years) was 5.3 years shorter than actuarial
healthy life expectancy (70.0 ± 4.2 years; p<0.001). sHLE and care needs were
mainly determined by respondents’ self-perceived health. Lifestyle risks were
not associated with sHLE in women, while pervasive drinker or obese men expected
longer healthy life span. Determinants of sHLE showed considerable gender
differences. Conclusion: Subjective expectations concerning
health, employment and care needs differ from actual values of the general
population, with considerable gender differences. Orv Hetil. 2021; 162(23):
911–923.