ST‐Segment Elevation Myocardial Infarction (STEMI) and Pulmonary Embolism in a Hemophilia A Patient Receiving Emicizumab and recombinant Activated Factor VII

Haemophilia ◽  
2019 ◽  
Vol 26 (1) ◽  
Author(s):  
Krishna Gundabolu ◽  
Andrew Goldsweig ◽  
Vijaya R. Bhatt ◽  
Scott A. Koepsell ◽  
James L. Harper
2017 ◽  
Author(s):  
John Tobias Nagurney

Caring for the emergency department patient with chest pain represents an important challenge to the emergency physician. Chest pain is the second most common presentation among all emergency department patients, accounting for approximately 6 million visits per year in the United States. Chest pain may represent a benign condition or a time-critical life threat; symptom overlap between benign and serious conditions can make an accurate chest pain diagnosis challenging. This review covers the pathophysiology, assessment, stabilization, diagnosis and treatment, and disposition and outcomes of chest pain. The figure shows an algorithm outlining the approach to the patient with chest pain. Tables list critical and noncritical diagnoses in patients presenting with chest pain: history, physical examination, and bedside testing; risk factors or associations for acute coronary syndrome, pulmonary embolism, and aortic dissection; characteristics of the chest pain story to diagnose acute coronary syndrome; ABCDEs of resuscitation for patients with unstable vital signs; critical and noncritical diagnoses in patients presenting with chest pain: history, diagnosis, and treatment; prevalence of pulmonary embolism in patients classified as low or high probability for this diagnosis by Wells score, modified Geneva score, and gestalt; commonly recognized pitfalls in the workup and diagnosis of chest pain in the emergency department; critical diagnoses in patients presenting with chest pain: history, disposition, and outcome; and summary of current recommendations. This review contains 1 highly rendered figure, 11 tables, and 54 references. Key words: acute coronary syndrome, acute myocardial infarction, anginal pain, aortic dissection, cardiac-related pain, chest pain, coronary artery disease, non–ST segment elevation myocardial infarction, pulmonary embolism, ST segment elevation myocardial infarction


2008 ◽  
Vol 149 (45) ◽  
pp. 2115-2119 ◽  
Author(s):  
András Jánosi ◽  
Dániel Várnai ◽  
Zsófia Ádám ◽  
Adrienn Surman ◽  
Katalin Vas

A szerzők 139, nem ST-elevációs infarktus miatt kezelt betegük adatait elemzik. Vizsgálják a betegek kórházi és késői prognózisát, egyes echokardiográfiás adatok prognózissal való összefüggését, valamint a kórházból elbocsátott betegek esetén a szekunder prevenció szempontjából ajánlott gyógyszeres kezelés gyakoriságát. Az utánkövetés a betegek 98%-ában sikeres volt, a bekövetkezett eseményekről, illetve az utánkövetés idején alkalmazott gyógyszeres kezelésről postai kérdőív útján szereztek adatokat. A nők átlagéletkora 78,6, a férfiaké 71,4 év volt. A kezelt betegeknél gyakori volt a társbetegségek (hypertonia, diabetes mellitus, korábbi ischaemiás szívbetegség) előfordulása. A kórházi kezelés időszakában 30 betegnél (22%) történt koronarográfia, és 29 betegnél revascularisatiós beavatkozásra is sor került. A kórházi halálozás 15% volt, az utánkövetés háromnegyed éve alatt 17%-os halálozást észleltek. A kórházban, illetve az utánkövetési idő alatt meghalt betegek szignifikánsan idősebbek voltak azoknál, akik életben maradtak. Egyes echokardiográfiás adatok (ejekciós frakció, végszisztolés átmérő, szegmentális falmozgászavar és a mitralis insufficientia nagysága) prognosztikus jelentőségűnek bizonyultak, mivel szignifikánsan különböztek az életben maradt és a meghalt betegek esetén. A kórházból elbocsátott betegek igen magas arányban részesültek a másodlagos prevenció szempontjából fontosnak ítélt gyógyszeres kezelésben (aszpirin, béta-blokkoló, ACE-gátló, statin). Az utánkövetés idején sem csökkent ezen gyógyszerek használatának aránya, ami a betegek jó compliance-ét igazolja.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document