A Follow-Up Study of Mentally Disordered Offenders after a Court Diversion Scheme: Six-Month and One-Year Comparison

1999 ◽  
Vol 39 (1) ◽  
pp. 31-37 ◽  
Author(s):  
Man Cheung Chung ◽  
Stuart Cumella ◽  
James Wensley ◽  
Yvette Easthope
2016 ◽  
Vol 71 (2) ◽  
pp. 102-109 ◽  
Author(s):  
Hedvig Krona ◽  
Marielle Nyman ◽  
Helena Andreasson ◽  
Nicolas Vicencio ◽  
Henrik Anckarsäter ◽  
...  

2015 ◽  
Vol 8 (2) ◽  
pp. 90-101 ◽  
Author(s):  
Helen Miles

Purpose – The treatment of substance use amongst mentally disordered offenders (MDOs) remains a challenge for secure forensic mental health services. The purpose of this paper is to present an integrated three-stage substance use treatment programme (SUTP) for male and female MDO’s in medium security. Design/methodology/approach – In total, 45 (72.6 per cent) MDO’s were referred (39 males/6 females). Standardised outcome measures were administered pre-SUTP, post-SUTP and at one year follow-up. Abstinence rates and location was determined via case notes at three year follow-up. Findings – All MDO’s had a past history of substance use, approximately three-quarters reporting problematic use prior to admission. Over half completed all three SUTP stages, less than 5 per cent dropping out during active treatment. The SUTP supported abstinence throughout the one year follow-up period and significantly improved MDO’s adaptive beliefs about substances and craving by one year follow-up amongst attendees. At three years, most MDO’s were in the community and almost three-quarters were abstinent. There was no significant difference in abstinent rates between community and hospital. There was a non-significant trend suggesting SUTP attendance supported abstinence. Both male and female participants appear to have benefited from treatment and satisfaction was high, reflecting the specific aims and objectives of treatment. Research limitations/implications – The small non-randomised sample from one area limits the generalisability of findings and statistical power. Originality/value – Findings indicate further support for the limited evidence base that small but clinically meaningful and maintained changes to problematic substance use are possible following integrated substance use treatment for male and female MDO’s.


2013 ◽  
Vol 36 (3-4) ◽  
pp. 250-257 ◽  
Author(s):  
Christina Lund ◽  
Björn Hofvander ◽  
Anders Forsman ◽  
Henrik Anckarsäter ◽  
Thomas Nilsson

PLoS ONE ◽  
2011 ◽  
Vol 6 (10) ◽  
pp. e25768 ◽  
Author(s):  
Thomas Nilsson ◽  
Märta Wallinius ◽  
Christina Gustavson ◽  
Henrik Anckarsäter ◽  
Nóra Kerekes

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document