scholarly journals The effect of whey supplementation on the nutritive value of fermented forage from semi-natural grassland

Krmiva ◽  
2020 ◽  
Vol 62 (1) ◽  
pp. 15-21
Author(s):  
Marina Vranić ◽  
Krešimir Bošnjak ◽  
Božica Lukšić ◽  
Lucija Stjepčević ◽  
Goran Kiš ◽  
...  

Cilj istraživanja bio je utvrditi utjecaj dodatka sirutke u prahu provenutoj biljnoj masi poluprirodnog travnjaka na hranidbenu vrijednost fermentirane krme i kvalitetu fermentacije u silosu. Korišteno je pet razina dodatka sirutke u prahu kg-1 silirane suhe tvari (ST) krme poluprirodnog travnjaka: (i) 0 g; (ii) 13 g; (iii) 65 g; (iv) 130 g; (v) 260 g (tretmani T0, T13, T65, T130 i T260 respektivno). Biljna je masa silirana u laboratorijskim silosima. Silosi su otvoreni 40. dan od zatvaranja radi procjene hranidbene vrijednosti fermentirane krme i kvalitete NIR spektroskopijom. Zaključeno je da sirutka u prahu, kao dodatak provenutoj biljnoj masi poluprirodnog travnjaka prilikom siliranja, linearno povećava sadržaj ST (P<0,05), korigirane ST (KST) (P<0,01), sirovih proteina (SP) (P<0,001), neutralnih detergent vlakana (NDV) (P<0,001), fermentirajuće metaboličke energije u metaboličkoj energiji (FME/ME) (P<0,001), probavljivost organske tvari u ST (D-vrijednost) (P<0,001), faktor konzumacije za goveda (P<0,001), faktor konzumacije za ovce (P<0,001), a smanjuje pH vrijednost (P<0,05), sadržaj organske tvari (OT) (P<0,001), sadržaj amonijskog dušika (NH3-N) (P<0,001) i rezidua šećera (P<0,001) u fermentiranoj krmi.

2018 ◽  
Vol 58 (9) ◽  
pp. 1677 ◽  
Author(s):  
F. Jochims ◽  
C. H. E. C. Poli ◽  
E. M. Soares ◽  
P. C. F. Carvalho

The present study aimed to define the most appropriate management for a natural grassland during winter so as to improve its botanical composition and forage nutritive value during the subsequent spring. The experiment was conducted in an 8.4-ha Pampa biome natural-grassland area and divided into 12 0.7-ha paddocks for 196 days. During the first 84 days (winter), two grazing methods (GM), namely continuous (CS) and rotational grazing (RS), and two herbage allowances (HA), namely 12 and 18 kg DM/100 kg bodyweight, were imposed on the ewes in early pregnancy, which resulted in the following four treatments: C18, C12, R18 and R12. From Day 85 onward (final third of pregnancy), all paddocks were managed with C18 so as to avoid intake restrictions. The sward was characterised by herbage mass (HM), green leaf mass (GLM), stem mass, senescent material, legume mass, forage growth (FG), canopy height, canopy density and weeds mass (other than grass and not preferred species). The qualitative characteristics were shown as neutral detergent fibre (NDF), acid detergent fibre (ADF), lignin, crude protein (CP) content and ingested crude protein. Although GLM was higher when RS was applied, HM did not differ between GM and HA when management factors were applied during winter. In spring, increased HM was observed in paddocks managed with 18% HA. Weeds mass presented GM × HA interaction, with the lowest participation in Treatment C12. The NDF and ADF levels differed between HA, in addition to being higher in 12% HA and during winter periods. In spring, the lowest NDF levels were found in paddocks under 12% HA and ADF changed only along the periods. The GM and HA applied during winter did not change the lignin content. The CP in winter differed only over the periods. Treatment C12 was applied in the winter and resulted in 8.1% more CP than did C18, R12 and R18 in the spring. There was a GM × HA × Period interaction in ingested CP, revealing that the treatments during winter influenced the quality of the ingested herbage during spring. Ewes in C12 ingested herbage with more CP than did the animals in the other treatments. Variations in grazing methods combined with HA during winter influenced the chemical and structural characteristics of the sward. High stocking rate with continuous stocking presented better chemical characteristics than did the other treatments and the use of high stocking rate in continuous grazing may have an important effect on spring pasture quality due to changes in sward structural characteristics.


1919 ◽  
Vol 87 (2252supp) ◽  
pp. 139-139
Keyword(s):  

EDIS ◽  
2017 ◽  
Vol 2017 (4) ◽  
Author(s):  
Amy Simonne ◽  
Linda Bobroff

The carambola or star fruit is native to Southeast Asia. It was introduced to Florida about 100 years ago. This 4-page fact sheet is a major revision that discusses availability, selection, uses, nutritive value, and food safety during preparation of carambola. This document also includes several recipes.


2009 ◽  
Vol 10 (3) ◽  
pp. 224-231 ◽  
Author(s):  
Craig C Sheaffer ◽  
Donald L Wyse ◽  
Nancy J Ehlke
Keyword(s):  

2012 ◽  
Vol 3 (1) ◽  
pp. 38-40
Author(s):  
Dr. Deshworjit Singh Ningombam ◽  
◽  
Sanjita Chanu Konsam ◽  
Potsangbam Kumar Singh Potsangbam Kumar Singh

2010 ◽  
Vol 59 (2) ◽  
pp. 255-268
Author(s):  
István Harmati

Sekély humuszos szintű, erősen karbonátos réti talajon kialakult természetes (Achilleo-Festucetum pseudovinae) gyepen beállított tartamkísérletekben vizsgáltuk a műtrágyázás kérdéseit a gyep növényi összetételének megjavítása, termésének növelése és minősége javítása céljából. A kísérlet humuszban gazdag, nitrogénnel és káliummal igen jól ellátott, de foszforban szegény talaján az N- és P-műtrágya 2-2 adagját szólóban és kombinációikban alkalmaztuk. Az öntözetlen kísérletet 28, az öntözöttet 14 éven át folyamatosan, széleskörűen vizsgáltuk. Megállapításainkat a következőkben foglaljuk össze. – A gyep növényi összetételét a N- és a P-műtrágyák adagjaiktól és kombinációiktól függően megváltoztatták. A nitrogén a füvek, a foszfor a pillangósok versenyképességét fokozta és segítette elő növekedését. Az önmagában alkalmazott N-műtrágya a talaj nagyfokú P-szegénysége miatt nem gyakorolt pozitív hatást a gyepre. A P-műtrágya viszont kedvező változásokat okozott: a füvek fejlődésének elősegítése mellett nagymértékben növelte a pillangósok borítási értékét és tömegarányát, különösen az öntözött parcellákon. Öntözetlen viszonyok között a réti perje (Poa pratensis), a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) és a komlós lucerna (Medicago lupulina) alkotta a gyep termésének túlnyomó részét, néhány egyéb fű- és pillangósvirágú komponens társaságában. Az öntözött kísérletben a pillangósok abszolút uralma mellett gyakran a réti perje jutott vezető szerephez. A pillangósok közül az eperhere (Trifolium fragiferum), a komlós lucerna (Medicago lupulina) és a vörös here (Trifolium pratense) váltakozva jutott uralomra. Az időjárás nagyban befolyásolta a gyep pillangós komponenseinek tömegarányát. Az NP kombinációkban a pillangósok tömegaránya erősen lecsökkent, különösen a nagyobb N-adag használata esetén. Öntözetlen területen a sovány csenkesz és a réti perje változó arányban alkotta a gyep termésének túlnyomó részét. Az öntözött parcellákon azonban a réti perje abszolút uralkodóvá vált és az egyre jobban előretörő tarackbúza (Agropyron repens) is jelentősen részt vett a termés kialakításában, elsősorban a nagyobb N-dózisú kombinációkban. A kísérlet 3. évtizedében a csapadékos években megjelent a francia perje (Arrhenatherum elatius) és a réti csenkesz (Festuca pratensis) is. – A gyep termését az önmagában alkalmazott N-műtrágya nem növelte jelentősen. Ezzel szemben a P-műtrágya nagy hatékonysággal 2–4-szeresére (3–5 t·ha–1-ra) növelte a gyep szénatermését, elsősorban a pillangósok nagyarányú térhódítása révén. 1 kg P2O5 öntözetlen körülmények között 43, míg öntözöttben 68 kg szénaterméstöbbletet eredményezett, sokévi átlagban. A 90 kg P2O5·ha–1 adag néhány év után soknak bizonyult. A legjobb eredményt a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 adaggal értük el, amellyel az öntözetlen területen – 28 év átlagában – 7,87, öntözötten – 14 év átlagában – 7,12 t·ha–1 szénatermést kaptunk. Az időjárás nagymértékben befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét, legfőképpen a pillangósok tömegarányának változása révén, különösen az öntözetlen kísérletben. A három növedék tömegének aránya 7 évi átlagban, az öntözetlen kísérletben a szóló foszforkezeléseknél 48:37:15%, míg az NP kombinációknál 56:35:9% volt. Az öntözött területen ezek az arányok az előbbi sorrendben: 39:49:12, illetve 43:41:16%. A nitrogénből számított nyersfehérjehozam sokévi átlagban az öntözetlen kísérletben 428–550, míg az öntözöttben 560–760 kg·ha–1 volt. – A talaj felvehető tápanyagtartalma az évek során jelentősen megváltozott, különösen a talaj 0–10 cm-es rétegében. A P-trágyázás önmagában, de az NP kombinációiban is az adagoktól, illetve az ezek hatására kialakult termések mennyiségétől függő mértékben növelte a talaj P-tartalmát. A legjobbnak a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 kezelésű parcellákban bizonyult: a kísérlet 22. évében a talaj 0–10 cm-es rétegében a P-tartalom 260 mg P2O5·kg–1 lett, ami az erősen karbonátos talajok esetében igen jó P-ellátottságnak mondható. A K-ellátottság azonban az NP-kezeléseknél az optimális szint alá csökkent (172 mg K2O·kg–1) a termések nagyarányú K-kivonása következtében. Ezért néhány évi NP-trágyázás után K-pótlásra is szükség van.


2015 ◽  
Vol 4 (2) ◽  
pp. 415-422
Author(s):  
Amoka Pius ◽  
Tawose O M

The nutritive value ,voluntary dry matter intake, and the nutrient digestibility of graded levels of Gmelina arborea and cassava peels concentrates in WAD sheep was investigated. Twelve WAD sheep aged 1-2 years old and weighting 14.00± 0.45 kg were used in a complete randomized design. Diets were formulated such that cassava peels was replaced with Gmelina arborea leaf meal at 0, 33.33, 66.67, 100% levels, designated as diets A, B, C, and D respectively. Diet without Gmelina arborea leaf meal was tagged the control diet. The concentrate feed was compounded to contain 16% CP. Diets with 33.33% inclusion level of Gmelina arborea had significantly (P<0.05) higher dry matter intake (DMI) 598.80g day-1, while the lowest DMI 425.00g day-1 was obtained in animals fed 100% inclusion level of Gmelina arborea. Crude protein intake (CPI) of animals fed diets with 33.33% inclusion levels of Gmelina arborea were significantly (P<0.05) highest, followed by 66.67% inclusion level and the least was observed in 0% inclusion level of Gmelina arborea. Dry matter digestibility (DMD) was significantly (P<0.05) different across the dietary treatments, animals placed on diets with 33.33% inclusion level had the highest DMD, followed by animals on diets with 66.67, 100 and 0% inclusion levels. CP digestibility (P<0.05) increased from 33.33% to 100% inclusion levels of Gmelina arborea leaf meal, the lowest CP digestibility was observed at 0% inclusion level. CF digestibility (P<0.05) increased from 33.33% to 100% inclusion levels of Gmelina arborea leaf meal, while the lowest CF digestibility was observed at 0% inclusion level. N intake increased significantly (P<0.05) with increase in the level of Gmelina arborea inclusion from 33.33% to 100%. N retention was significantly (P<0.05) different, diets with 33.33% Gmelina arborea inclusion had the highest value (64.36g day-1) followed by 66.67%, 100% and the least (52.64g day-1) was at 0% inclusion level of Gmelina arborea.  N balance values also followed the same trend. From the results of this study, it can be concluded that the inclusion of Gmelina arborea leaf meal in WAD rams diet was well tolerated without adverse effect on acceptability, intake and nutrient digestibility, and inclusion level of 33.33% is hereby recommended in ruminants diet for optimum performance and productivity.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document