Dosztojevszkij hatása Gárdonyi kisregényeinek prózaművészetére

Gárdonyi Géza Ki-ki párjával című 1918-as regényének keletkezéséről és forrásairól a Gárdonyi-monográfiák mindegyike ugyanazt ismétli: idézi Gárdonyi József könyvének a megírás körülményeit tárgyaló rövid fejezetét, majd pedig utal az első recenzió felismeréseire. Hatvani Lajos a Nyugat 1923/22. számában megjelent Gárdonyi Géza utolsó regénye című recenziójában a posztumusz kiadott könyvről ezt írta: a „Ki-ki a párjával megállhat Arany és Petőfi legjava termése s megállhat Gottfried Keller falusi Rómeó és Júliája, meg Flaubertnek az egyszerű szívű cselédlányról írott nagy novellája mellett” (Hatvani, 1923). Ezzel a gesztussal Hatvani sajátosan jellemzi Gárdonyi művének irodalomtörténeti kontextusát. Egyfelől nyilvánvalóan jelöli ki azt a századfordulón konzervatívnak tekintett magyar szöveghagyományt (romantika és későromantika), amelyhez odasorolja az írót. Másfelől két világirodalmi összehasonlítási pontot is felajánl: a magyar regényt érdemes Gottfried Keller 1856-ban megjelent Falusi Rómeó és Júlia vagy éppen Flaubert 1877-ben kiadott Egy jámbor lélek című története felől olvasni. Bár mindkét megállapítás tartalmaz részigazságokat, valójában erősen vitatható és nehezen igazolható szövegelemzéssel. Időszerű 100 év után más megközelítést is felvetni. Tanulmányomban amellett érvelek, hogy a Ki-ki párjával legjelentősebb írásművészeti ihletését Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényének olvasása nyújtotta.

GOTTFRIED KELLER ABOUT HEINRICH HEINE (PHARMACIST OF CHAMOUNIX)

The article gives an idea of ambivalent relation of Swizz writer Gottfried Keller to Heinrich Heine as person and poet. The object of the analyzes is Keller’s big poem “Der Apotheker von Chamounix”, containing both parody on the habits and features of Heine’s artificial world and respect to his person and sympathy for his suffering as well. The matter of satiric derisions is in Keller’s poem the last cycle of Heine’s ballades “Romancero”, whose poetic world gave G.Keller reasons for the parody against some features of Heine’s artificial world. Keller’s satiric poem is divided into two parts with different functions and unlike plots. In the first of them is presented the love triangle between inhabitants of a Swiss settlement Chamounix, everybody of which perished in an implausible death with following transition into the life beyond the grave. The main character of the second part of Keller’s poem are the poet H.Heine himself and figures of his dead literary teachers and opponents, whom Heine encounters during his visit in the paradise. In contradiction to Heine’s antagonists Platen and Börne, both great educators Goethe and Lessing show their sympathy to “Romancero”’s author. The poet Keller mocks over Heine as a figure and the author, but sympathizes with him as a great poet and estimated person. The second part of the poem is connected with the first one only by the figure of the girl Klara from Chamounix, who became in the second part free from her lover sins and left now her place in the purgatory for the “catholic” poet H.Heine.

L’héritage religieux de Gottfried Keller

Pourquoi Ludwig Wittgenstein était-il fasciné par certaines œuvres du grand écrivain suisse Gottfried Keller ? Cette question a intrigué Jacques Bouveresse et le fruit de cette interrogation a donné son ouvrage Le danseur et sa corde, Wittgenstein, Tolstoï, Nietzsche, Gottfried Keller et les difficultés de la foi (Marseille, Agone, 2014). Dans l’échange qui suit, organisé en mai 2017 par la section genevoise de la Société suisse de philosophie, Jacques Bouveresse et Ruedi Imbach se penchent sur le titre de cet ouvrage, sur l’intention qui a présidé à sa rédaction, mais aussi sur la critique aiguë du christianisme institutionnel, surtout dans sa version doctrinale et doctrinaire, dans certaines œuvres de Keller, ainsi que sur le fort intérêt de Wittgenstein pour ces œuvres et pour cette critique. Les deux auteurs s’accordent pour dire que le christianisme ne s’enseigne pas : il est plutôt quelque chose qui relève de la vie.

Kellers kleiner Horrorladen

With the intention of getting Gottfried Keller out of the ‘humorous corner’ and into the grotesque, the monstrous elements of his work are worked out. The result: catastrophes are Keller’s ‘day-to-day business’ and the grotesque is a systematic subject in his novels. The discomfort is shown in an extraordinarily large repertoire of grotesque characters, a world before collapse, and the urge not to burst into laughter when portraying it. The book shows how Keller creates this interplay between laughter and horror, what possible motivation he could have had and how realistic the whole thing is constructed by the author of bourgeois realism.

Hofmannsthal – Jahrbuch zur Europäischen Moderne

The Yearbook on Hofmannsthal and European modernity has been published since 1993 and is regarded as the most important instrument of research into Hofmannsthal. It places the works of Hugo von Hofmannsthal (1874–1929) in the aesthetic and socio-historical context of modern European culture and, in addition to previously unpublished correspondence, presents contributions by renowned academics on literature, the fine arts, philosophy, psychology, politics, and dance and theatre at the turn of the century. This year’s edition contains: Teodor de Wyzewa: Le Symbolisme de M. Mallarmé <i>Herausgegeben und übersetzt von Rudolf Brandmeyer und Friedrich Schlegel</i> Emil Saudek, Otokar Březina und Hugo von Hofmannsthal – Textgeflechte <i>Mitgeteilt von Lucie Merhautová</i> Arthur Schnitzlers ungarische Interviews <i>Herausgegeben von Martin Anton Müller, übersetzt von Sándor Tatár</i> <i>Klaus E. Bohnenkamp:</i> Rudolf Kassner und Martin Buber. Eine fast vergessene Beziehung <i>Wolfram Malte Fues:</i> Passagen zum »Passagen-Werk«. Hofmannsthals Zeichendeuter und Priesterzögling <i>Joachim Seng:</i> »das ahnungsvolle Geschäft der Poesie«. Paul Celans Hofmannsthal-Rezeption und das Gedicht »À LA POINTE ACÉRÉE« <i>Jutta Müller-Tamm:</i> Eugen Bleuler besucht Gottfried Keller oder Das Hechtgrau der Maultrommel: Synästhesie im »Landvogt von Greifensee« <i>Matthias Schöning:</i> Der Bäckermeister. Theorie und Praxis der Ehre in Schnitzlers »Lieutenant Gustl« <i>Konstanze Fliedl:</i> Hysterie und Katharsis. Hermann Bahrs Schauspiel »Die Andere« <i>David Brehm / Lotta Ruppenthal:</i> Was nie gedruckt wurde, lesen. Lektüren des »weißen Flecks« in der Wiener und Prager Zeitungskultur des Ersten Weltkriegs <i>Marcel Krings:</i> »Aber nichts von Verantwortung«. Schuld, Gesetz und Literatur in Kafkas »Eine kleine Frau« <i>Volker Mergenthaler:</i> Erich Kästners »Spuk in Genf«. Zeitungslektüren vor der neunten Völkerbundkonferenz