A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése

Az egészségügy fejlesztése ma már nem elképzelhető a digitális technológiák tudatos alkalmazása nélkül. A gazdasági ágazatok közül azok tudnak sikeresek lenni, amelyek tudatosan élnek a digitalizáció vívmányaival a termelési/szolgáltatási értéklánc minden elemében. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén az Európai Unió tagállamai jelenleg aktívan építik ki az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. Továbbá érzékelik a nemzeti politikák, stratégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a befektetések hosszú távú fenntarthatóságához. Az ökoszisztémában való gondolkodás nem új keletű, a szakirodalom már hosszú ideje használja ezt a kifejezést különböző területek, illetve azok alkotóelemeinek meghatározására. Jogosan merül fel az igény egy olyan fogalom meghatározására, amely kifejezetten az egészségügy digitális ökoszisztémáját definiálja. Jelen tanulmányban röviden bemutatjuk egy lehetséges megközelítésben a digitális egészségügyi ökoszisztéma egyes elemeit és az azok tekintetében tapasztalható legfontosabb kihívásokat.

Magyar női teniszezők elégedettségvizsgálata és a sportág életpályamodellként való megvalósítása az infokommunikáció fejlődésének tükrében

A nemzetközi sportot hosszú évtizedeken keresztül hagyományosan a nyugati nemzetek uralták. A tenisz népszerűsége emelkedett, a társadalmi elit arisztokratikus szórakozásából a középosztály sportjává vált. Ezzel párhuzamosan a sportágban megjelenő lehetőségek is megnőttek, mára milliárdos üzlet lett. A tenisz világszerte az egyik legsikeresebb női sport, a női teniszezők a legjobban fizetett sportolók közé tartoznak. A volt szocialista országok játékosai egyre nagyobb szerepet vállalnak a profi sportággá fejlődött globális teniszben. A tanulmány leírja a jelenség okait, középpontba állítva a már visszavonult és a ma is aktív elit magyar teniszező nőket. A kutatást a már visszavonult (n1=27), illetve az aktív (n2=20) magyar elit teniszezőnők körében tettük meg. Az adatgyűjtést kérdőíves módszerrel végeztük. A statisztikai elemzés igazolja, hogy a női teniszezők sportteljesítményének és sportkultúrájának vizsgálatában a játékosok elégedettségét differenciált tényezők befolyásolják. A tanulmány egyik fő következtetése, hogy a teniszkarrier már életpályamodellként is funkcionál.

Digitális munkarend vagy digitális oktatás? A karantén közoktatási tanulságai

A tanulási környezet változása, ezen belül a digitális oktatás szükségessége közel két évtizede témája az oktatással kapcsolatos szakmai és politikai párbeszédnek. A tárgyi fejlesztések ellenére a pedagógusok szakmai támogatása, továbbképzése elmaradt, és nem csak Magyarországon. A vizsgálatok az európai országok többségében a felkészültség hiányát jelzik. Jelen kutatás azt igyekezett feltárni, hogy – a koronavírus-járvány miatt bevezetett – digitális munkarend ideje alatt mennyiben valósult meg valóban digitális oktatás. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok háromnegyede a Facebook-e-mail-Messenger hármasára támaszkodott a digitális munkarend idején, és inkább a hagyományos oktatást próbálta modellezni. Ugyanakkor a Google Classroom a digitális munkarend egyik nagy nyertese: a válaszadók közel 40 százaléka használta, egytizedük pedig ezt említette a legfontosabb, a hagyományos munkarendben is megőrzendő eredményként, ami pozitív hatással lehet a diákok eredményességére is.

Digitális egyenlőtlenségek és digitális tőkemegoszlás Romániában

A tanulmány a digitális egyenlőtlenségek és a digitális tőkemegoszlás romániai helyzetét vizsgálja az európai és a romániai nyilvános statisztikai adatok másodelemzése alapján. Az elemzés két feltételezés megerősítését célozza: 1. a digitális technológia széles körű elterjedése ellenére a digitális egyenlőtlenségek nem egyenlítődnek ki; 2. a hagyományos és a digitális tőke megoszlása hasonló tendenciákat követ. A feltételezéseket a vizsgálat igazolta. Az elmúlt tíz évben Romániában az internethasználók aránya folyamatosan nőtt, azonban a másodlagos és harmadlagos digitális megosztottság tekintetében Románia és az európai országok között jelentős szakadék húzódik.

Az IoT-koncepción alapuló egészségügyi eszközök fogyasztók közötti elterjedését befolyásoló faktorok vizsgálata

Napjainkban számos területen érezhetjük a digitalizáció pozitív hatását. Nincs ez máshogy az egészségügy területén sem, ahol az IoT-koncepció (Internet of Things) adatgyűjtéssel, illetve a Big Data koncepció adatkezeléssel kapcsolatos megoldásai hozzájárulnak az adatorientált, személyre szabott egészségügyi döntésekhez. Jelen kutatás célja a fogyasztók témakörrel kapcsolatos véleményének felmérése, illetve a technológiai megoldások diffúzióját befolyásoló faktorok meghatározása annak érdekében, hogy a kutatás folytatásaként az igényekhez illeszkedő hardver- és szoftverplatform kialakítására nyíljon lehetőség. Az elfogadottságot befolyásoló tényezők vizsgálata érdekében kérdőíves felmérés történt öt fő témakört érintően, beleértve a különböző eszközökről és szolgáltatásokról alkotott véleményt. Az általános változók mellett a UTAUT2-technológia elfogadásának és használatának kiegészített modellje került alkalmazásra, a területhez való alkalmazkodás érdekében. Az elemzés során strukturális egyenletek modellezése (PLS-SEM) zajlott, majd az egyes tényezők látens változókra gyakorolt hatása ordinális logisztikus regresszióval került górcső alá, ezzel vizsgálva a modell fejlesztésének lehetőségeit.

Ethical and legal implications of using AI-powered recommendation systems in streaming services

Recommendation engines are commonly used in the entertainment industry to keep users glued in front of their screens. These engines are becoming increasingly sophisticated as machine learning tools are being built into ever-more complex AI-driven systems that enable providers to effectively map user preferences. The utilization of AI-powered tools, however, has serious ethical and legal implications. Some of the emerging issues are already being addressed by ethical codes, developed by international organizations and supranational bodies. The present study aimed to address the key challenges posed by AI-powered content recommendation engines. Consequently, this paper introduces the relevant rules present in the existing ethical guidelines and elaborates on how they are to be applied within the streaming industry. The paper strives to adopt a critical standpoint towards the provisions of the ethical guidelines in place, arguing that adopting a one-size-fits all approach is not effective due to the specificities of the content distribution industry.

Diversity-sensitive social platforms and responsibility

There is an ongoing debate on how algorithms and machine learning can and should deal with human diversity while avoiding the pitfalls of statistical stereotyping, the re-enforcement of clichés and the perpetuation of unjust discrimination. Computer scientists try to tackle these issues by developing algorithms and social-interaction protocols for mediating diversity-aware interactions between people, for instance on diversity-sensitive social platforms. At the same time, diversity-related data often comprise sensitive personal data, and their collection, storage and management increases the vulnerability of users to various misuse scenarios. Already this observation leads to the question, how do we need to conceptualize responsibility to do justice to the increased vulnerability? In this paper, I thus focus on the questions a diversity-sensitive social platform raises with regard to responsibility, and propose a tentative ethical framework of responsibility for these platforms.

AI and the resurrection of Technological Determinism

This paper elaborates on the connection between the AI regulation fever and the generic concept of Social Control of Technology. According to this analysis, the amplitude of the regulatory efforts may reflect the lock-in potential of the technology in question. Technological lock-in refers to the ability of a limited set of actors to force subsequent generations onto a certain technological trajectory, hence evoking a new interpretation of Technological Determinism. The nature of digital machines amplifies their lock-in potential as the multiplication and reuse of such technology is typically almost cost-free. I sketch out how AI takes this to a new level because it can be software and an autonomous agent simultaneously.

The emperor is naked

With AI permeating our lives, there is widespread concern regarding the proper framework needed to morally assess and regulate it. This has given rise to many attempts to devise ethical guidelines that infuse guidance for both AI development and deployment. Our main concern is that, instead of a genuine ethical interest for AI, we are witnessing moral diplomacies resulting in moral bureaucracies battling for moral supremacy and political domination. After providing a short overview of what we term ‘ethics washing’ in the AI industry, we analyze the 2021 UNESCO Intergovernmental Meeting of Experts (Category II) tasked with drafting the Recommendation on the Ethics of Artificial Intelligence and show why the term ‘moral diplomacy’ is better suited to explain what is happening in the field of the ethics of AI. Our paper ends with some general considerations regarding the future of the ethics of AI.

The political AI

This article adopts a political theoretical perspective to address the problem of AI regulation. By disregarding the political problem of enforceability, it is argued that the applied ethics approach dominant in the discussions on AI regulation is incomplete. Applying realist political theory, the article demonstrates how prescriptive accounts of the development, use, and functioning of AI are necessarily political. First, the political nature of the problem is investigated by focusing on the use of AI in politics on the one hand and the political nature of the AI regulation problem on the other. Second, the article claims that by revisiting some of the oldest political and theoretical questions, the discourse on guidelines and regulation can be enriched through the adoption of AGI and superintelligence as tools for political theoretical inquiry.