Effect of Continuous use of Sodic Irrigation Water with and without Gypsum, Farmyard manure, Pressmud and Fertilizer on Soil Properties and Yields of Rice and Wheat in a Long term Experiment

The beneficial residual effects of the previous regular applications of sodium chloride fertilizers on mature coconuts were evaluated in a long‑term experiment conducted in an inland Tugbok soil (typic Tropudalfs) of Davao, Mindanao (Philippilines). Sodium chloride (common salt) at increpasing rates of 0.0, 0.88, 1.76, 3.52. and 7.04 kg/tree per tree was tested., At higher rates of NaCl fertilizer (1.76‑7.04 kg/tree per year) applied regularly for 5 years, the residual respofise in terms of nuts and copra yield tended to, occur for a longer period of 5 years. Except soil Na, soil. properties were not significantly affected by NaCl application. Implications of the findings are discussed in relation to sound coconut crop agronomy and soil management.

Download Full-text

MINERAL FERTILIZERS’ AFTER-EFFECT ON SOIL PROPERTIES AND STAND PRODUCTIVITY IN A LONG-TERM EXPERIMENT IN KARELIAN MIDDLE TAIGA

Proceedings of the Karelian Research Centre of the Russian Academy of Sciences ◽

10.17076/eb490 ◽

2017 ◽

pp. 45

Author(s):

Антон Николаевич Солодовников ◽

Anton Solodovnikov ◽

Наталия Глебовна Федорец ◽

Natalia Fedorets ◽

Александр Иванович Соколов ◽

...

Keyword(s):

Soil Properties ◽

Middle Taiga ◽

Mineral Fertilizers ◽

Stand Productivity ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

After Effect

Download Full-text

CHEMICAL COMPOSITION OF SWINE WASTEWATER, SOIL, AND TIFTON 85 AFTER 8 YEARS OF APPLICATION

Revista Caatinga ◽

10.1590/1983-21252019v32n126rc ◽

2019 ◽

Vol 32 (1) ◽

pp. 259-269

Author(s):

Jaqueline Rocha Wobeto Sarto ◽

Marcela Abbado Neres ◽

Samantha Mariana Monteiro Sunahara ◽

Caroline Daiane Nath ◽

Marcos Vinicius Mansano Sarto

Keyword(s):

Chemical Composition ◽

Swine Wastewater ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

Chemical Attributes ◽

Continuous Use ◽

Cu And Zn ◽

Annual Application

ABSTRACT The aim of this study was to evaluate the chemical composition of swine wastewater (SW), and its effect on the chemical attributes of soil and plants in a long-term experiment. The area was designed for an 8-year hay production, using Tifton 85 grass (Cynodon spp.), with an average annual application of 360 m3 ha-1, divided into 6 applications. Also, soil chemical composition was evaluated at 0.0-0.20 and 0.20-0.40 m of depth, and the chemical composition of plant and vegetable materials on the ground were evaluated for two months (November and June). Concentrations of N, Ca, and Cu in SW did not decrease from the affluent to the storage lagoon. It was observed that the content of Cu, Zn, and Mn was classified as in excess in soil that could be a consequence of high levels of these micronutrients utilized in rations of swine in the SW supplier farm, mainly in the rations of piglets combined with a low extraction of these nutrients by plants. In relation to micronutrients and P (46.08 mg dm-3) in the soil, these should be evaluated in greater depth than performed in the present study, because the concentrations did not vary considerably among depths and were high. The concentrations of Cu and Zn were high in shoot plants with an average of 133.0 and 139.30 mg kg-1, respectively. The continuous use of SW should be monitored continuously through analyses of soil and waste, and alternatives must be researched to reduce the concentration of micronutrients and P in SW.

Download Full-text

Effect of liming on the change of some agrochemical soil properties in a long-term fertilization experiment

Plant Soil and Environment ◽

10.17221/850/2013-pse ◽

2014 ◽

Vol 60 (No. 4) ◽

pp. 146-150 ◽

Cited By ~ 14

Author(s):

I. Jaskulska ◽

D. Jaskulski ◽

M. Kobierski

Keyword(s):

Organic Carbon ◽

Soil Properties ◽

Soil Ph ◽

Ph Value ◽

Manganese Content ◽

Farmyard Manure ◽

Available Phosphorus ◽

Long Term Experiment ◽

Set Up

For 10 years (1999–2008) there was investigated the effect of liming on soil pH<sub>KCl</sub> and on organic carbon, available forms of macroelements and DTPA-extracted forms of some metals in 6 different fertilization objects in a long-term experiment set up in 1948: without fertilization (0), straw + NPK (STR NPK), NPK, farmyard manure (FYM), FYM NPK, FYM NPKMgCa. As a result of the application of 12.0 t/ha of lime (4.3 t Ca/ha), an increase was found not only in soil pH value but also in organic carbon, plant available phosphorus, zinc and copper contents and a decrease in manganese content. Despite significant changes in the soil properties, they still varied across the long-term fertilization objects.

Download Full-text

Studies on the effect of farmyard manure and mineral fertiliser on the growth of maize ( Zea mays L.) in a long-term experiment. I. Using the classical form of plant growth analysis

Acta Agronomica Hungarica ◽

10.1556/aagr.58.2010.3.5 ◽

2010 ◽

Vol 58 (3) ◽

pp. 227-238 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

G. Micskei ◽

I. Jócsák ◽

Z. Berzsenyi

Keyword(s):

Growth Analysis ◽

Classical Method ◽

Growth Parameters ◽

Farmyard Manure ◽

Active Agent ◽

Mineral Fertiliser ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

The Mean

The classical method of growth analysis was applied to compare the effects of farmyard manure (FYM) and mineral fertiliser on the dynamics of growth and growth parameters in maize ( Zea mays L.) over a three-year period (2005–2007) in a long-term continuous maize experiment set up using the principle of active agent equivalence in 1959. The experiment included two nutrient levels: (i) the NPK active agent equivalent of 35 t ha −1 FYM in the form of FYM, FYM + mineral fertiliser or mineral fertiliser alone; (ii) the NPK active agent equivalent of 70 t ha −1 FYM in the form of FYM, FYM + mineral fertiliser or mineral fertiliser alone. The aim was to determine the mean and maximum values of the plant growth parameters AGR, ALGR, RGR, NAR and LAR and to compare the effects of FYM and mineral fertiliser on maize growth in various years in a long-term experiment. The effect of the treatments and the year were analysed in terms of the dynamics of total dry matter production, leaf area, absolute growth rate, net assimilation rate and leaf area ratio.Both the fertiliser treatments and the year had a significant influence on the mean and maximum values of the given growth parameters during the vegetative growth stage. The rate and duration of growth (AGR and ALGR) were lowest in the unfertilised control and highest in treatments given high rates of mineral fertiliser or combined FYM and mineral fertiliser. In all the treatments the significantly lowest values of maximum NAR were observed in 2005, when the weather was average, with higher values in the drier years (2006 and 2007). The maximum values of LAR were significantly the highest in the droughty year of 2007. It could be concluded from the results that the effects of FYM and mineral fertiliser and that of the year on maize growth can be reliably evaluated with the classical method of growth analysis in long-term experiments.

Download Full-text

Ploughing and rotary cultivation for cereal production in a long-term experiment on a clay soil in southeastern Norway. 1. Soil properties

Soil and Tillage Research ◽

10.1016/0167-1987(93)90020-p ◽

1993 ◽

Vol 28 (2) ◽

pp. 97-108 ◽

Cited By ~ 17

Author(s):

Trond Børresen ◽

Arnor Njøs

Keyword(s):

Soil Properties ◽

Clay Soil ◽

Term Experiment ◽

Cereal Production ◽

Long Term Experiment

Download Full-text

Evaluation of mineral fertilizer effects in a long-term experiment on a planted sward

Agrokémia és Talajtan ◽

10.1556/agrokem.59.2010.2.8 ◽

2010 ◽

Vol 59 (2) ◽

pp. 295-314 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

Imre Kádár

Keyword(s):

Festuca Arundinacea ◽

Dactylis Glomerata ◽

Mineral Fertilizer ◽

Phleum Pratense ◽

Agropyron Cristatum ◽

Festuca Rubra ◽

Festuca Pratensis ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.

Download Full-text

Effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and on the nutrient content of the soil in a long-term experiment network in Hungary

Agrokémia és Talajtan ◽

10.1556/agrokem.62.2013.2.10 ◽

2013 ◽

Vol 62 (2) ◽

pp. 311-330

Author(s):

Jakab Loch ◽

János Lazányi

Keyword(s):

Winter Wheat ◽

Nutrient Content ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

Npk Fertilization

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Download Full-text