SAT0364 Are differences of hip shape responsible for increased femoral neck fracture risk in post-menopausal women?:

2013 ◽  
Vol 71 (Suppl 3) ◽  
pp. 595.2-595
Author(s):  
A.G.S. Oldroyd ◽  
M. Nickkho-Amiry ◽  
B. Evans ◽  
C. Greenbank ◽  
M. Bukhari
2011 ◽  
Vol 26 (6) ◽  
pp. 585-591 ◽  
Author(s):  
Luca Cristofolini ◽  
Mateusz Juszczyk ◽  
Fulvia Taddei ◽  
Richard E. Field ◽  
Neil Rushton ◽  
...  

2003 ◽  
Vol 13 (2) ◽  
pp. 74-79
Author(s):  
D. Testi ◽  
A. Cappello ◽  
F. Sgallari ◽  
M. Rumpf ◽  
F. Traina ◽  
...  

Femoral neck fractures are an important clinical, social, and economical issue. Much effort has been made to improve the accuracy of prediction of fracture risk. However, at present the DEXA standard clinical protocol achieves an accuracy of about 65% in retrospective studies. A new procedure for prediction was developed including not only bone mineral density but also geometric and femoral bone strength information. The retrospective clinical validation has shown an improved accuracy to 80% in classifying 200 patients. The procedure has been employed in efficient, repeatable, and easy to use software for evaluation of femoral neck fracture risk. The software characteristics make it suitable for use in daily clinical practice, providing a useful tool for the improvement of femoral neck fracture prediction.


2000 ◽  
Vol 29 (3) ◽  
pp. 151-161 ◽  
Author(s):  
D. D. Cody ◽  
G. W. Divine ◽  
K. Nahigian ◽  
M. Kleerekoper

2008 ◽  
Vol 149 (11) ◽  
pp. 493-503 ◽  
Author(s):  
Andor Sebestyén ◽  
Imre Boncz ◽  
Ferenc Tóth ◽  
Márta Péntek ◽  
József Nyárády ◽  
...  

A csípőtáji törésekhez idős korban magas halálozás társul. A szakirodalomban kevés a nagy beteganyagot feldolgozó, országos kiterjedésű ellátórendszer adatain alapuló feldolgozás. Célkitűzés: A tanulmány célja a 60 év feletti akut, monotraumás combnyaktöröttek primer ellátását követő halálozások vizsgálata havonta és évente ötéves utánkövetéssel, valamint a különböző rizikófaktoraik halálozásra gyakorolt hatásainak értékelése az egyes időperiódusokban. Módszer: Az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az értékelés bázisát a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből combnyaktörés primer műtéti ellátását követően 2000. évben emittált betegek képezik. Bemutatjuk az átlagos évenkénti, havonkénti és heti halálozási arányokat, valamint rizikótényezők szerinti alakulásukat havonként és évenként. A rizikótényezők és a halálozás kapcsolatának értékelése logisztikus és Cox-regressziós analízissel történik. Eredmények: A tanulmányban 3783 fő került elemzésre. Átlagéletkoruk 77,97 (SD 8,52) év. A halálozás az első héten 1,71%, 30 napon belül 8,99%, az első évben 30,74%, öt év alatt 61,88% volt. A halálozás havi szinten az első 5 hónapig mutat csökkenést, éves szinten az első év után stagnál. A rizikófaktorok közül a férfinem és a magasabb életkor öt évig, a kísérőbetegségek hatásai a negyedik évig, a laterális combnyaktöréstípus és a 12 órán túli ellátás két évig, a korai lokális szövődmények egy évig, a hétvégi ellátások az első hónapban eredményeznek magasabb halálozási kockázatot. Az országos és egyetemi ellátásokat követően az első évben alacsonyabb a halálozási kockázat. Következtetések: A csípőtáji törések managementjében a halálozások csökkentése érdekében hangsúlyozzuk a 12 órán belüli ellátás, a törési típusnak megfelelő módszerválasztás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosítása, az ellátások centrumokba történő szervezése, a beteg általános állapotának és kísérőbetegségeinek megfelelő akut ellátás és az utókezelések fontosságát.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document