scholarly journals A relationship between virus hepatitis and alcoholic hepatopathy.

1992 ◽  
Vol 81 (12) ◽  
pp. 2018-2023
Author(s):  
NOBUHIRO SATO
Keyword(s):  
2010 ◽  
Vol 151 (28) ◽  
pp. 1132-1136 ◽  
Author(s):  
István Tornai

A krónikus vírushepatitisek jelentik ma a legismertebb okokat a hepatocellularis carcinoma (HCC) kialakulásában. A krónikus B- és C-vírus-hepatitis a májrákok körülbelül 40-50%-át okozza. A nyugati típusú társadalmakban a HCC előfordulása folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az alkohol számít a környezeti tényezők közül a legfontosabbnak, bár az alkoholfogyasztás a legtöbb országban csökken. Ez aláhúzza az egyéb környezeti tényezők fontosságát is. Az elfogyasztott alkoholmennyiséggel egyenes arányban növekszik a cirrhosis és a következményes HCC gyakorisága nőkben és férfiakban egyaránt. A kémiai anyagok közül a legismertebb a Kínában és Afrikában elterjedt aflatoxin, amely a gabonaféléket szennyező mycotoxin. Hasonló területeken endémiás, mint a hepatitis B-vírus, együtt szinergista hatást fejtenek ki. A dohányzás is egyértelműen bizonyított hepatocarcinogen hatással rendelkezik. Ez is jelentősen fokozódik, ha alkoholfogyasztással vagy vírushepatitisszel társul. Társadalmilag talán a legfontosabb az elhízás, a következményes nem alkoholos zsírmáj, illetve steatohepatitis és a 2-es típusú cukorbetegség, amelyek prevalenciája egyre fokozódik. Feltehetően ezek állnak a növekvő HCC-gyakoriság hátterében. Az inzulinrezisztencia és az oxidatív stressz képezik a legfontosabb patogenetikai lépéseket a májsejtkárosodásban. További fontos rizikótényező az orális fogamzásgátlók elterjedt használata. Egyes foglalkozások esetén a tartós szervesoldószer-expozíció is növeli a HCC rizikóját. Védelmet jelenthetnek az antioxidánsok, a szelén, a gyógyszerek közül a statinok és a feketekávé-fogyasztás.


2017 ◽  
Vol 32 (2) ◽  
Author(s):  
Sebastián Pineda ◽  
Irene Araya ◽  
Claudia Morales

El linfoma cutáneo primario de células B (LCPCB) centrofolicular corresponde a una proliferación neoplásica infrecuente e indolente de células del centro germinal confinadas a la piel. Se reporta y revisa un caso de LCPCB centrofolicular.Paciente femenino de 76 años, con antecedentes de hipertensión arterial y resistencia a la insulina. Consultó por aumento de volumen frontal de dos años de evolución. Al examen físico destacaba un nódulo único en región frontal derecha. La ecografía de partes blandas fue compatible con quiste epidérmico. La histopatología demostró en dermis profunda, tejido adiposo subcutáneo y tejido muscular estriado una proliferación linfoide sólida dispuesta en patrón nodular y difuso. A la inmunohistoquímica (IHQ), los linfocitos fueron CD20 y BCL-6 positivo, con un Ki-67 de 60% y BCL-2, CD3, CD5 y CD10 negativo. El estudio de diseminación tumoral resultó negativo. El LCPCB centrofolicular concentra el 60% de todos los LCPCB. Se presenta en promedio a los 51 años. Se ha descrito asociación con Borrelia burgdorferi, VIH, virus hepatitis C y virus Epstein-Barr. Clínicamente corresponde a un nódulo eritematoso y asintomático, localizado preferentemente en cabeza, cuello y tronco. La IHQ es fundamental para diferenciarlo de otros tipos de LCPCB. Habitualmente, el tratamiento es con radioterapia o cirugía escisional. La supervivencia es de un 95% a 5 años. Se presenta este caso dado que el LCPCB centrofolicular corresponde a un tumor cutáneo infrecuente, con múltiples diagnósticos diferenciales, que requiere de un alto índice de sospecha para lograr un diagnóstico y tratamiento oportuno.


1960 ◽  
Vol 4 (4) ◽  
pp. 477 ◽  
Author(s):  
G. H. Snoeyenbos ◽  
H. I. Basch
Keyword(s):  

1992 ◽  
Vol 2 (1) ◽  
pp. 1-5 ◽  
Author(s):  
Jun Hayashi ◽  
Koya Nakashima ◽  
Miki Hirata ◽  
Eriko Yoshimura ◽  
Akinori Noguchi ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document