Dunai iszapos üledék nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel

2018 ◽  
Vol 3 (1) ◽  
pp. 163-170
Author(s):  
Éva Kovács-Bokor ◽  
Endre Kiss
Keyword(s):  
Lolium Perenne ◽  
Rumex Obtusifolius ◽  
Carex Riparia

Napjainkban a felszíni vízfolyások és azok árterei, holtágai ökológiai folyosóként működnek, emellett turisztikai szerepük sem elhanyagolható. Ahhoz, hogy ezeket a területeket fenntarthassuk a jövő nemzedékei számára, szükség van állapotuk folyamatos monitorozására, illetve javítására. Az árterek és holtágak környezeti jellemzőit elsősorban vizük és üledékük vizsgálatával tudjuk jól leírni. Terepi mintavételezéseink területe a Dunával közvetlen kapcsolatban lévő dunaújvárosi Szabadstrand üledékéből kotrással kialakított iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre. Az elmúlt évek alatt ezen az ártéren faültetés történt, de emellett jelentős gyomnövényzet is megtelepedett. Kutatásunk fő célja egyrészt az iszapmeddő nehézfém tartalmának monitorozása, másrészt pedig a rajta gyökerező növények nehézfém akkumulációjának vizsgálata volt. Az egykori folyóvízi üledéken megtelepedett növényfajok közül a lórom, vagy lósóska (Rumex obtusifolius L.), angol perje (Lolium perenne) és parti sás (Carex riparia) nehézfém tartalmának kimutatására került sor. A növényzeten belüli nehézfém akkumuláció meghatározásával ezen toxikus elemek növényi részek közötti megoszlását tártuk fel.

Folyóvízi üledékek nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel

2019 ◽  
Vol 4 (2) ◽  
pp. 46-53
Author(s):  
Éva Kovács-Bokor ◽  
Endre Domokos ◽  
Endre Kiss
Keyword(s):  
Lolium Perenne ◽  
Carex Riparia

A Duna országunk legnagyobb felszíni vízfolyása. A Duna, valamint árterei és holtágai ökológiai folyosóként működnek, de emellett jelentős ipari, logisztikai és turisztikai jelleggel is rendelkeznek. Köztudott, hogy a Duna forrásától kezdve a torkolatáig több ipari létesítmény is elhelyezkedik, amelyek szennyezése az elmúlt évtizedek alatt hatást gyakorolt a víz minőségére is. A kibocsátott szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb összetevőket a nehézfémek jelentik, amelyek jelen lehetnek mind a vízben, mind az iszapos üledékben is. Ezek az elemek jelentős egészségügyi kockázattal rendelkeznek, hiszen képesek a táplálékláncon belül akkumulálódni. A kutatásunk fő célja, hogy a folyóvízi üledékekben található nehézfémek növényeken belüli akkumulációját meghatározzuk. Fő mintavételi területünk a Duna árterében található dunaújvárosi iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre a városi Szabadstrand rehabilitációja során. Méréseink során az üledék és növényminták kadmium, nikkel, ólom, króm, réz és cink tartalmát határoztuk meg. Tesztnövényként a területen megtalálható, természetes növényeket választottunk, mint lósóskát (lóromot) (Rumex patientia), angol perjét (Lolium perenne), parti sást (Carex riparia), és keserűfüvet (Persicaria maculosa). Az iszap és növényminták nehézfém tartalmának feltárását MSZ szabvány szerint végeztük el salétromsavas és hidrogén-peroxidos módszer alkalmazásával. A nehézfém koncentrációkat AAS készülék  segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a különböző növényfajták milyen mértékben és melyik részükben halmozzák fel a nehézfémeket. Eszerint például a lósóska a szárának felső részében tudja akkumulálni a kadmiumot, nikkelt, krómot és cinket, ezzel szemben a keserűfű inkább a levelében halmozza fel ezeket az elemeket. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyes növényfajták felhasználhatóak legyenek a szennyezett területek in-situ kármentesítésében.

When Grazed by Tipula Paludosa, Lolium Perenne is a Stronger Competitor of Rumex Obtusifolius

1993 ◽  
Vol 81 (4) ◽  
pp. 777 ◽  
Author(s):  
J. Ramsell ◽  
A. J. C. Malloch ◽  
J. B. Whittaker
Keyword(s):  
Lolium Perenne ◽  
Rumex Obtusifolius

Potential nutritive value of a wide range of grassland species

1993 ◽  
Vol 120 (1) ◽  
pp. 43-50 ◽  
Author(s):  
D. Wilman ◽  
J. A. Riley
Keyword(s):  
Lolium Perenne ◽  
Nutritive Value ◽  
Plantago Lanceolata ◽  
Water Soluble ◽  
Soluble Carbohydrate ◽  
Stellaria Media ◽  
Grassland Species ◽  
Neutral Detergent Fibre ◽  
Rumex Obtusifolius ◽  
Wide Range

SUMMARYFifteen grassland species were grown in a heated glasshouse in February-April 1985. The harvested herbage was separated into leaf and ‘stem’ and analysed for neutral detergent fibre, digestibility, physical breakdown when macerated, fibrosity, water soluble carbohydrate and N, P, K, Ca, Mg and Na.Lolium perenne was digestible, but rather high in neutral detergent fibre and not readily broken down by maceration. The other grasses tested, Holcus lanatus, Poa annua and Glyceria fluitans, tended to be less digestible and higher in neutral detergent fibre than L. perenne.The leaves of all 11 dicotyledonous species were much lower in neutral detergent fibre than the leaves of the grasses, and most broke down readily when macerated. The stems of Medicago saliva and of two shrub species (Lonicera periclymenum and Prunus spinosa) were the highest in neutral detergent fibre.Rumex obtusifolius, Spergula arvensis and Stellaria media were high in Mg; Plantago lanceolata, S. arvensis and S. media were high in Na; and S. arvensis was high in P.Three perennial and two annual herbaceous, dicotyledonous non-legumes were selected as being of sufficient promise and interest to be compared with Lolium perenne in feeding experiments: Plantago lanceolata, Taraxacum officinale, Rumex obtusifolius, Spergula arvensis and Stellaria media.

Techniques for preparing the Lolium perenne coleorhiza for scanning electron microscope evaluation

1992 ◽  
Vol 50 (1) ◽  
pp. 766-767
Author(s):  
Susan B.G. Debaene ◽  
John S. Gardner ◽  
Phil S. Allen
Keyword(s):  
Electron Microscope ◽  
Scanning Electron Microscope ◽  
Lolium Perenne ◽  
Morphological Study ◽  
Root Hairs ◽  
Inner Pressure ◽  
Water Potentials ◽  
Radicle Emergence ◽  
Standard Fixation ◽  
Scanning Electron

The coleorhiza is a nonvascular sheath that encloses the embryonic radicle in Poaceae, and is generally the first tissue to emerge during germination. Delicate hairlike extensions develop from some coleorhiza cells prior to radicle emergence. Similar to root hairs, coleorhiza hairs are extremely sensitive to desiccation and are damaged by exposure to negative water potentials. The coleorhiza of Lolium perenne is somewhat spherical when first visible, after which a knob forms at a right angle to the caryopsis due to inner pressure from the elongating radicle. This knob increases in length until the radicle finally punctures the coleorhiza. Standard fixation procedures cause severe desiccation of coleorhiza cells and hairs, making morphological study of the coleorhiza difficult. This study was conducted to determine a more successful process for coleorhiza preservation.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document