scholarly journals Urbanismo participativo. Una aproximación pedagógica compleja

Designia ◽  
2021 ◽  
Vol 9 (1) ◽  
Author(s):  
Jorge Ariel Moreno Plazas ◽  
Javier Alonso Bohórquez Rueda
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

Las formas representativas de Estado durante la modernidad han restringido la participación ciudadana en los procesos de creación y producción de la ciudad, no obstante la actual denominación de Estado Social de Derecho en la legislación colombiana tiende a permitir una mayor relevancia en ella. Se trata entonces de presentar en este ensayo, un esquema académico curricular que conciba el activismo ciudadano en la idea de ejercer “el derecho a la ciudad” enunciado por Henri Lefebvre. Para ello en el énfasis espacial que caracteriza la formación académica de arquitectos, juzgamos esencial la perspectiva de la trialéctica de la espacialidad percibida-concebida-vivida que maneja Edward Soja en el interés académico de privilegiar el espacio más allá de considerarlo un simple elemento contenedor ambiental de la actividad humana. Como complemento para fortalecer las competencias formativas de los estudiantes, presentamos de manera articulada los principios de un sistema complejo a la manera de Edgard Morín, el principio dialógico, hologramático y de recursividad para revaluar o resignificar las habilidades argumentativas y analíticas que fundaron la idea del urbanismo como una ideología tecnocrática moderna.

scholarly journals La producción del espacio social en Playa del Carmen, Quintana Roo, México

2020 ◽  
Vol 14 (2) ◽  
pp. 95-122
Author(s):  
Andrea Aranxa Albarrán Sollerio ◽  
Maribel Osorio García
Keyword(s):  
Quintana Roo ◽  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

El objetivo del trabajo es develar la transformación del espacio social en Playa del Carmen, Quintana Roo, México, a través de la percepción, concepción y vivencia de los actores que han configurado el destino, para reconocer las formas de apropiación y uso que produce el turismo. El modelo teórico se basa en los planteamientos de Henri Lefebvre (1974) y Edward Soja (2008) acerca de la producción del espacio y su trialéctica. Se utilizaron las técnicas de observación no participante, revisión de documentos de archivos, encuesta a 233 turistas y 43 entrevistas a personas clave y residentes. A través de la información obtenida, se identificó que el espacio de Playa del Carmen ha sido apropiado con fines de acumulación del capital, fragmentando a la ciudad y creando fronteras de clase tanto simbólicas como físicas. Su crecimiento poblacional ha generado un incontrolado crecimiento urbano, que ha derivado en problemas sociales generando un desarraigo de los sujetos sociales al espacio.

scholarly journals Pensar la formación para la ciudadanía en clave espacial. Una lectura comprensiva de David Harvey y Doreen Massey

2015 ◽  
Vol 38 (1) ◽  
pp. 165-182
Author(s):  
David Andrés Vidal López
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Per Se ◽  
Edward Soja

<p>El presente artículo tiene como propósito inicial realizar una reflexión acerca de las potencialidades analíticas y conceptuales de la teoría espacial de Doreen Massey y David Harvey, en el análisis de la formación para la ciudadanía y la construcción de subjetividades desde la escuela. Para ello, se revisan los conceptos de espacio y espacialidad que los autores han propuesto en dos de sus trabajos más representativos: La condición de la posmodernidad (Harvey, 2003) y Ciudad mundial (Massey, 2008). Se comentan, a modo de introducción y antecedentes, algunas de las propuestas conceptuales del filósofo francés Henri Lefebvre, quien ha realizado un interesante acercamiento fenomenológico al concepto de espacio, sus representaciones y las experiencias vividas por los sujetos. Esta propuesta, de una u otra forma, se puede rastrear en autores como Milton Santos o Edward Soja. De este modo, se toma como punto de partida una premisa que sirve a la vez de eje articulador y de idea central del presente artículo: es relevante para el análisis socioespacial el uso social del territorio, y no el territorio per se. Esta idea está presente tanto en Milton Santos, como en Henri Lefebvre, Edward Soja y en los autores de los que nos ocupamos.<br />En seguida, se exponen de manera muy sucinta algunas observaciones y registros tomados de la práctica pedagógica del autor del artículo con estudiantes de diversos grados del Centro Educativo Rural Olarte de la localidad de Usme en Bogotá. Estos registros hacen parte de las representaciones y concepciones sobre el espacio vivido por parte de los estudiantes. La información que se presenta no pretende seguir un método particular de análisis, sino que se vincula en la reflexión para ilustrar la aplicación de los conceptos de los dos autores estudiados en escenarios escolares. De este modo, se podrán abordar los dos contextos conceptuales, escuela-espacio, y así comprender las posibilidades de un ejercicio político escolar dinámico, constructor de subjetividades y de respeto por la diferencia y la diversidad.</p>

Space in Psalm 73 and a New Perspective for the Understanding of Ps. 73:17

2020 ◽  
pp. 1-29
Author(s):  
Carolin Neuber
Keyword(s):  
Social Space ◽  
Henri Lefebvre ◽  
Spatial Concepts ◽  
Biblical Texts ◽  
New Perspective ◽  
Edward Soja

In recent years, notions of space in biblical texts have been analyzed by means of sociological concepts of spatiality, primarily based on the works of Henri Lefebvre and Edward Soja. This article explores the heuristic provided by spatial concepts for the understanding of Psalm 73 and the debated understanding of the expression “sanctuaries of God” (מִקְדְּשֵׁי־אֵל) in v. 17. The actions described in this psalm take place in social space that is constituted, endangered and renewed by the actions of the psalm’s protagonists.

scholarly journals Hatalmi játszma a falakon, avagy az utcai művészet „alkímiája”

2020 ◽  
Vol 34 (3) ◽  
pp. 264-280
Author(s):  
Vanda Jóvér
Keyword(s):  
Street Art ◽  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

Az utcai művészet fél évszázadra visszatekintő története során a kezdeti deviáns megbélyegzéstől napjainkra a „kapós” városok elengedhetetlen kellékévé vált. A street art a graffitivel az 1970-es évek New Yorkjából indult útnak, majd lett a világ számos nagyvárosában a tudatos tértermelő gyakorlat hatékony eszköze. E tendenciák eredményeként került az utcai művészet vizsgálata egyes tudományterületek – például városkutatás, kulturális tanulmányok, művészettörténet, szociológia, pszichológia, kriminológia, valamint a kritikai megközelítésű földrajztudomány – területi vizsgálatainak spektrumába. Noha a téma hazánkban egyelőre kevéssé kutatott, a nemzetközi folyóiratok hasábjain számos street arttal foglalkozó tanulmány jelent meg az ezredfordulót követően, s részben már előtte is. Az eltérő nézőpontokból közelítő vizsgálatok zöme az utcai művészetet – mindenekelőtt Henri Lefebvre, Edward Soja és David Harvey munkássága nyomán – a városi tér termelését, észlelését és használatát leíró társadalomelméletek kontextusába illeszti. Az utcai művészetet a („kreatív”) városi ellenállás egy formájának tartó vélekedések teljesség igénye nélküli felsorakoztatását követően célom, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján árnyaltabb képet nyújtsak a kezdetektől kriminalizált graffiti tevékenységéről. Nem vitatom azt az általános vélekedést, miszerint nem minden esetben beszélhetünk átgondolt tiltakozásról. A továbbiakban szemléltetem, hogy miként vált a „jó” street art a tudatos hatalmi térformálás jövedelmező eszközeinek egyikévé, majd kitérek az utcai művészet azon formáira, melyek mindmáig hűek maradtak a tevékenység ellenálláshoz kötődő gyökereihez.

scholarly journals Újratermelődő „gettók”? A helyi fejlesztés lehetőségei és korlátai egy szélsőségesen marginalizált kistelepülésen

2019 ◽  
Vol 33 (4) ◽  
pp. 132-156
Author(s):  
Melinda Mihály
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

A szélsőséges társadalmi-térbeli marginalizáció eredményeként a társadalmilag kirekesztett csoportok területileg is koncentrálódnak, vidéki „gettókba” „záródnak” (Mihály 2019a). A szegregátumokban kialakuló, a többségi társadalomtól elzárt párhuzamos intézményrendszer (pl. szegregált iskola, óvoda, illegális bolt, közmunka) tovább nehezíti a helyiek számára a marginalizált helyzetből, terekből való kitörést. Ha a (társadalmi) teret a cselekvés forrásának is tekintjük (Lefebvre 1991 [1974]), akkor a „gettósodó” kistelepülések lakóit is képesnek kell tekintenünk arra, hogy tevőlegesen alakítsák a helyzetüket (Mihály 2019a). A szélsőségesen marginalizált teret Henri Lefebvre és Edward Soja után „az ellenállás terének” is tekintem. A helyi szereplők cselekvőképességét elméletileg az autonómia egyéni, kollektív és szervezeti értelmezéseivel igyekszem megragadni empirikusan pedig etnografikus módszerekkel. Az esettanulmányomul szolgáló gettósodó településen létrejött civil kezdeményezés megmutatta, hogy a strukturális elnyomás ellenére a szélsőségesen marginalizált csoportoknak is van cselekvő ereje. Azonban éppen a strukturális elnyomás az, ami miatt szüksége van a „gettósodó” falvakba záródott lakosságnak a külső segítségre. Egy fejlesztő szervezet több módon is hozzájárulhat a helyiek autonómiájának növeléséhez:  tudatosan reflektálva a hatalmi egyenlőtlenségekre és bevonva a marginalizált csoportokat is a döntéshozatalba, illetve reflektálva a nemi alapú és rasszizált strukturális elnyomásra. Annak ellenére, hogy az Egyenlőség Alapítvány ígéretesen segíti a szélsőségesen marginalizált vidéki térbe ragadt tarnóti lakosságot az ellenállásra, maga a kezdeményezés éppen abból adódóan, hogy civil kezdeményezés súlyos egzisztenciális kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. A civilellenes kormányzati intézkedések kontextusában az ígéretes eredményeket elért Egyenlőség Alapítvány a túlélésért küzd.

scholarly journals Notas metodológicas en las postulaciones teóricas de Henri Lefebvre

2021 ◽  
Vol 25 (1) ◽  
Author(s):  
Enrique de Jesús Castro Martínez
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

El artículo tiene como objetivo proponer que la amplitud teórica de Henri Lefebvre conlleva distintos diseños metodológicos, además del método dialéctico. Para cumplir con lo anterior, se apela a que el pensamiento de Lefebvre se concibe de manera tríadica y su postura epistemológica corresponde a un enfoque heterodoxo que da luz sobre la cuestión del método. A partir de esto, se pone de relieve algunos postulados que respaldan la presente investigación como: el método regresivo-progresivo; los juegos de tríadas se pueden relacionar promoviendo un diseño metodológico de totalidades abiertas; y, la teoría unitaria de la producción del espacio que fragmentada por dimensiones espaciales responden a configurar un método de análisis teórico-conceptual, aunque dejando diversas posibilidades al usuario del punto de aplicación que serviría como sustento teórico-metodológico en las proposiciones en David Harvey, Edward Soja y Neil Brenner.

scholarly journals Érzékelt tér, elgondolt tér, megélt tér: A térbeliség trialektikája egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás példáján

2017 ◽  
Vol 31 (2) ◽  
pp. 23-43 ◽  
Author(s):  
Márton Berki
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

A tanulmány egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás, a Millenáris lakossági percepcióját, az azzal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket, valamint a helyszínhez kötődő társadalmi térhasználatot vizsgálja. A kérdőíves felmérés elméleti alapjául Henri Lefebvre és Edward Soja térelméleti koncepciója, a térbeliség trialektikája szolgált, mely a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg: a tér, ahogy azt érzékeljük (érzékelt tér), a tér, ahogy arról gondolkodunk (elgondolt tér), illetve a tér, ahogy azt megéljük, használjuk (megélt tér). A kutatás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a vizsgált helyszín azért válhatott sikeres barnamező-rehabilitációs beruházássá, mert a kilátogatók érzékelt, elgondolt és megélt terében egyaránt markánsan jelen van. Az épített környezet újraértelmezésének sikerességét az építészeti-örökségvédelmi szakma által is nagyra értékelt építészeti kulisszák jelzik, ugyanakkor kétségtelen, hogy a Millenárist létrehozó érdekcsoport a terület „jelentéseit” (vagyis a tér reprezentációit) is a számára megfelelő módon tudta pozicionálni. Mindössze ezek által azonban nem válhatott volna sikeressé a helyszín: a lakosság az erőteljes hatalmi-politikai konnotációk ellenére is elfogadja és aktívan használja a területet, azonban ehhez olyan napi rutinokra épülő új funkciókra volt szükség, amelyek a performativitás révén folyamatosan megélt kapcsolatot teremtenek a környező lakosság és a megújult egykori ipari helyszín között.

scholarly journals Implosão e explosão na Exópolis: evidências a partir do mercado imobiliário da RMBH.

Nova Economia ◽  
2017 ◽  
Vol 27 (2) ◽  
pp. 323-350 ◽  
Author(s):  
Renan Pereira Almeida ◽  
Roberto Luís de Melo Monte-Mór ◽  
Pedro Vasconcelos Maia do Amaral
Keyword(s):  
Fuzzy Clustering ◽  
Clustering Analysis ◽  
Henri Lefebvre ◽  
Fuzzy Clustering Analysis ◽  
Belo Horizonte ◽  
Edward Soja

Resumo: Entre os fenômenos espaciais das metrópoles contemporâneas, destacam-se neste trabalho as chamadas “Implosão” e “Explosão”, derivadas da obra de Henri Lefebvre. A implosão é interpretada como tendência à aglomeração nas áreas centrais das metrópoles, significando uma retomada dessas áreas como espaços privilegiados. A explosão informa um processo de urbanização estendida, indicando a ocupação de áreas distantes das centralidades principais. Essas duas tendências são relacionadas à chamada Exópolis, interpretação da metrópole fornecida por Edward Soja. No exercício empírico para Belo Horizonte e sua Região Metropolitana,foram usados dados do mercado imobiliário residencial, e o método Fuzzy Clustering Analysis foi empregado. Os resultados sobre a hipótese da implosão destacam a heterogeneidade da área central da cidade, e para a explosão, esse mercado da RMBH forneceu evidências de estar de fato se estendendo pela região, seja em aglomerações de moradias de trabalhadores no tecido urbano, seja em condomínios fechados para as elites.

scholarly journals A térbeliség trialektikája

2015 ◽  
Vol 29 (2) ◽  
pp. 3-18 ◽  
Author(s):  
Márton Berki
Keyword(s):  
Henri Lefebvre ◽  
Edward Soja

A tér, térbeliség témaköre a földrajzi vizsgálódás egyik időről időre visszatérő motívuma. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai szakirodalomban részleteiben ez idáig kevésbé tárgyalt – a nyugati társadalomföldrajzban ugyanakkor rendkívül nagy hatású – koncepciók egyikét, a térbeliség trialektikáját. E térszemléleti keret alapvetően két meghatározó elgondolás együttállásából eredeztethető: egyrészt a társadalomtudományokban az 1970-es évektől egyre elterjedtebb szociálkonstruktivista megközelítésekből, másrészt a posztmodern szellemi áramlatokban gyökerező trialektikus gondolkodásból. Tanulmányomban ezek vázlatos áttekintését követően két szerző, a francia neomarxista filozófus-szociológus Henri Lefebvre, valamint Edward Soja amerikai geográfus munkássága nyomán mutatom be a koncepciót, amelynek lényege, hogy a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg. E sajátos nézőpontok a következők: a tér, ahogyan azt érzékeljük, a tér, ahogyan arról gondolkodunk, illetve a tér, ahogyan azt megéljük, használjuk.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document