A vendéglátás nemzetközi kutatási paradigmái a Covid19 árnyékában - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés és egy koncepcionális keretmunka

A koronavírus-járvány soha nem látott kihívás elé állította a turizmus-vendéglátás szereplőit világszerte. A válsághelyzettel való küzdelem a vállalkozások üzleti modelljének átalakítását, a vendégek kényszerű alkalmazkodását vonta maga után. A vendéglátásban tapasztalható jelenségekről számos cikk jelent meg a nemzetközi tudományos szakirodalomban. Jelen tanulmány célja egyrészt az aktuális ismeretelméleti megközelítések (vállalatelmélet, marketing, fogyasztói magatartás és szervezeti magatartás) rendszerezése, ami segíti a járvány vendéglátásra gyakorolt hatásának tudományos vizsgálatát, másrészt egy, a vendéglátó mikro- és kisvállalkozásokra irányuló kutatási keretmunka bemutatása olyan változók bevonásával, mint a tervezett és alkalmazkodó reziliencia, a pénzügyi teljesítmény, a fenntartható turizmusfejlődés és az állami segítségnyújtással való elégedettség.

Az okos hotelekhez kapcsolódó attitűdöket befolyásoló tényezők nyomában: fókuszban a Z generáció

Az utóbbi évek trendjeinek tükrében a hotelek számára létszükségletté vált a technológia szolgáltatási folyamatba illesztése. Óriási különbségek lehetnek azonban az alkalmazott technológiai megoldások szintjében, mely megoldások eltérő módon ugyan, de átveszik a személyes kiszolgálás szerepét egy hagyományosan interakció-központú területen. A jelenség új vetületeként, a koronavírus-járvány okozta krízis következtében, az emberi kontaktus csökkentése és a szállóvendégek megnyugtatása érdekében még erőteljesebben jelentkezhet az okos szolgáltatások, ezzel együtt az érintésmentes technológiák bevezetése iránti igény a turisztikai szolgáltatók felé (QIANTING et al. 2021). Kutatásunkban ennek megfelelően a technológiát magas szinten alkalmazó okos hotelek iránti attitűdöt befolyásoló tényezőket vettük górcső alá, melyeket kvalitatív és kvantitatív elemeket egyaránt felvonultató tartalomelemzés segítségével vizsgáltunk a jövőbeni turisztikai kereslet potenciális megtestesítői, a Z g eneráció körében.

3S Traveling – Turizmus a poszt-Covid19 érában

A 2020-ban világméretűvé terebélyesedett koronavírus-járvány a világ nemzeteinek mindennapi életét meghatározó jelenséggé vált. Tanulmányunkban egy olyan terméket – karkötőt – alkottunk meg teoretikusan, amely két meghatározó turisztikai szegmens, a konferencia- és az ifjúsági turizmus, valamint azok résztvevőinek szemszögéből mutatja be az egészségbiztonság és az érintésmentesség fontosságát a jövőbeli utazások során. Az új termék ötletéhez a B-bridge emléktárgy tervezői koncepcióját vettük alapul, ami egy olyan eszköz, ami aktív és inaktív állapotban is segítheti a turistákat. Aktív állapotában turisztikai szolgáltatásokat vehet igénybe a Budapestre érkező turista a terméken keresztül, míg inaktív állapotában emléktárgyként szolgál az utazási emlékek előhívására. Jelen kutatásunk eredménye a 3S (Safe, Secure és Smart szavak kezdőbetűiből álló) koncepció, ami a designkommunikáció módszerén alapul, és ami a poszt-Covid19 érában a turisták egészségbiztonságát helyezi előtérbe. A 3S koncepció kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő utazásai során, mivel az utazók Budapesthez fűződő bizalmát erősíti.

Buli van? – Mitől lehet vonzó Budapest VII. kerülete a hazai fogyasztók számára?

A 2020 elején begyűrűzött Covid19-járvány előtt a túlturizmus jelenséggel érintett budapesti bulinegyed szinte egyik napról a másikra csendesedett el. Az újraindítás a „hogyan tovább”-ot illetően számos megválaszolásra váró kérdést vet fel. Jelen tanulmány kiindulási alapjául a túlturizmus és az élmény szolgál. Kutatási kérdésünk arra irányul, hogy mitől lehet vonzó Budapest VII. kerülete a szabadidős fogyasztók és a belföldi turisták egyes, generációk mentén képzett szegmensei számára? Kérdésünk megválaszolásához a narratívaelemzést hívtuk segítségül, amelynek elvégzése a fogyasztók által emlékezetesnek ítélt élmény mélyebb szintű megértését és a kerület genius locijának azonosítását célozta. A narratívák alapján a VII. kerület olyan történelmi, kulturális, művészeti és társadalmi értékekkel rendelkezik, amelyeken keresztül azonosítható a fogyasztók minden generációja számára vonzó genius loci.

Egy diszkont légitársaság mint márkaközösség a közösségi médiában?

A közösségi média könnyen elérhető lehetőséget biztosít a márkák számára felülről vezérelt virtuális közösségek létrehozására. Kellő feltételek mellett a márkaközösségi működés sikeressége számos pozitív vállalati hozadékkal szolgálhat. Kutatásunkban egy speciális iparág (diszkont légitársaságok) egy kiválasztott márkájának, a Wizzairnek a hivatalos Facebook-oldalán található posztok (n1=206) és hozzászólásaik (n2=536) netnográfiai elemzését végeztük el. Azt vizsgáltuk, hogy mely bejegyzéstípusok váltják ki a legnagyobb felhasználói reakciót, és milyen a posztokra adott reakciók hangvétele. Eredményeink alapján – az előzetes feltételezésünknek ellentmondva – a márka egy a fogyasztóorientált kommunikációra nagy hangsúlyt fektető és vonzó képet mutat, noha a felhasználói hozzászólások többségében ezt árnyalják a nyereményjátékok, a kontextuson kívüli ügyfélszolgálati jellegű fogyasztói megnyilvánulások és az inkább semleges (semmint kifejezetten pozitív) szentiment.

Turisztikai karrierperspektívák vizsgálata a Covid19- járvány árnyékában – Turizmus-menedzsment mesterszakos hallgatók percepciói

A kutatás célja a koronavírus-járvány által erősen sújtott turizmus szektor utánpótlását jelentő Turizmus-menedzsment mesterszakos hallgatók karrierelképzeléseinek feltérképezése. További cél a múltbeli turisztikai tapasztalat és a jövőbeli lehetőségek vizsgálata, valamint az alsóbb és felsőbb éves hallgatók észlelésében való különbségek feltárása, különösen a munkaorientáció és a turisztikai munkafeltételek tekintetében. A fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmaztuk, ahol három csoportban, guide segítségével térképeztük fel a témát. A turisztikai munkavégzéssel kapcsolatban az elsőéves mesterszakos hallgatók véleménye bizakodóbb volt, mint a végzősöké. A megnevezett szakmai motiváló tényezők közül legtöbben az anyagi és a szakmai megbecsülést tartják fontosnak, míg a munkavégzésben a szakmai kihívásokat, a változatos feladatokat és a megfelelő munkaidő-beosztást. A válaszokból az látható, hogy a hallgatók számára kiemelt jelentőséggel bír a pozitív szakmai orientáció, a szakma szeretete. Az eredmények fényében megállapítható, hogy az alsóbb éves hallgatók még szinte kivétel nélkül a turizmusban képzelik el a jövőjüket, habár őket is megrázta a koronavírus-járvány okozta válság. A végzős hallgatók esetében viszont már sokkal több kétség merül fel a turisztikai munkával kapcsolatban.

Fogyasztói magatartás vizsgálata egy új típusú turisztikai szolgáltatáson keresztül - Examining consumer behaviour through a new type of tourism service

A Covid19-világjárvány miatti szigorú korlátozások új, alternatív programok kialakítására kényszerítették rá az egyes turisztikai szolgáltatásokat. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen, a fogyasztókra gyakorolt hatásokat lehet megfigyelni egy újfajta szolgáltatás esetében. Ez a szolgáltatás a „Flight to nowhere” nevet viselte, amely Magyarország határain belüli, utasszállító repülőgéppel történő légi közlekedést jelentett. Kutatásunkban a programon részt vett 130 fő kérdőíves megkérdezésével készítettünk elemzést arra vonatkozóan, hogy a résztvevők milyen élményeket éltek át a fogyasztás során, illetve hogyan értékelték a szolgáltatás teljesítményét és ajánlanák-e a programot. Vizsgáltuk még a Covid19-pandémia okozta bezártsággal kapcsolatos mentális problémák kapcsolódási pontjait is. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók jellemzően esztétikai és eszképista jellegű élményeket éltek át. Az élmény átélésének mértéke növelte a szolgáltatás teljesítményének magasabb színvonalú megítélését és a továbbajánlási szándékot. A negatív irányú érzelmek esetében, amelyek az élet folytonosságának érzetét mérték, az eszképizmus jellegű élmények megélése kismértékben enyhíteni tudta a bezártság okozta hátrányokat. Tight restrictions due to the Covid19 pandemic have forced some tourist services to new, alternative programmes. In our research, we examined what effects on consumers can be observed in respect of a new type of service. The service was named ”Flight to nowhere”, which meant air travel within the borders of Hungary. In our research we carried out an analysis of the experiences of the participants during the event by means of a questionnaire (completed by the 130 people who participated in the programme) on their evaluation of the performance of the service and on whether they would recommend the programme. We also examined the effects of the mental stress problems related to confinement caused by the Covid19 pandemic. The results that respondents typically experienced are esthetic and escapist ones. A higher level of experience increased the perception of high performance and the intention to recommend. In the case of negative emotions, which measured the sense of continuity of life, living escapist-type experiences could alleviate the disadvantages caused by confinement only to a limited extent.

Reziliencia a szállodahajó-turizmusban - Resilience in cruise tourism

Jelen tanulmány a korábbi évtizedek gazdasági fejlődésén és a turisztikai ágazatot érintő világméretű gazdasági problémák példáin keresztül mutatja be a rezilienciaalapú megoldásokat a szállodahajóturizmusban. A reziliencia magában foglalja a rugalmas alkalmazkodás, a találékonyság képességét, amely az elmúlt két évtizedben is erőteljesen jellemezte ezt az ágazatot. A 2020-ban megjelent pandémiát követő próbálkozásokra tekintettel, amelyekkel a hajótársaságok a csődhelyzetet igyekeztek elkerülni, a tanulmány a tudományos elméleteket figyelembe véve mutatja be a szállodahajó-turizmus lehetőségeit. Arra keresi a választ, hogy milyen lehetőséget látnak az ágazat újraindításához, milyen eszközökkel próbálják és lehet visszacsábítani az utasokat, lesz-e még olyan aranykor a szállodahajó-turizmusban, mint a pandémia előtt volt? This study presents resilience-based solutions in cruise tourism through the economic development of previous decades and examples of global economic problems affecting the tourism industry. Resilience includes the ability to adapt flexibly and the ingenuity that has strongly characterized this sector over the past two decades. The study presents the potential of cruise tourism, taking into account scientific theories and view of the post-pandemic attempts made in 2020 by cruise companies to avoid bankruptcy. It looks for whatever opportunity can help to restart the industry, the means they are trying to use and how to lure passengers back. Will there still be a “golden age” in cruise tourism as before the pandemic?

Mobilitási szokások változásai a Covid19-világjárvány idején - Changing mobility behaviour during the Covid19 pandemic

A Covid19-világjárvány jelentős recessziót eredményezett a turizmus szektorban. A korlátozó intézkedések enyhítése mellett a lakosság hozzáállása is nagyban befolyásolja a válságból való a kilábalást, ezért kutatócsoportunk az egyes közlekedési módokkal kapcsolatos társadalmi attitűdök, a világjárvány alatti turisztikai szokások, valamint a járvány enyhülését, megszűnését követő utazási motiváció feltárását tűzte ki célul. A kutatási célok megvalósításához kvalitatív (6 fókuszcsoportos interjú) és kvantitatív adatfelvételi módszereken alapuló, utóbbi esetében a felnőtt magyarországi lakosságra vonatkozóan reprezentatív (n=3025), kutatás készült. A kutatásba bevont alanyok szerint a járvány teljes leküzdéséig legfeljebb a belföldi turizmus iránti kereslet erősödhet, azt követően azonban a nemzetközi turizmus hirtelen fellendülése valószínűsíthető. A kérdőíves, reprezentatív megkérdezés alapján a lakosság körében óvatos, kockázatkerülő magatartás mutatkozik. A válaszadók jelentős része arról számolt be, hogy jövőbeni utazásai során, a Covid19-világjárványt követő időszakban is körültekintőbb lesz a higiéniai szabályok betartásával kapcsolatban. A szigorúbb egészségvédelmi intézkedések iránti erősödő igény tudatában érdemes újragondolni a közlekedési és turisztikai szolgáltatások konstrukcióját (pl. repülőgépek férőhelye, egészségügyi ellenőrzések, szálláshelyek és egyéb szolgáltatók hosszú távú járványügyi védekezése), ami nagyban befolyásolhatja a szektor fellendülését. The Covid19 outbreak has led to a significant recession in the tourism sector. The recovery from the crisis, in addition to the restrictive measures, is also heavily influenced by the attitudes of society. Based on this, our research team aimed to explore changes in social attitudes towards different modes of transport and tourism-related consumption. To achieve this, data collection in two phases: qualitative (6 focus group interviews) and quantitative representative (n=3025) surveys were conducted. Focus group interviews indicated that domestic tourism will be stronger until the Covid19 pandemic is over, but a quick recovery of international tourism is expected afterwards. The survey revealed cautious, risk-averse attitude among the respondents. A significant proportion of subjects reported that they would be more careful about hygiene during travel, even when the pandemic is over. With this mind, transport and tourism services may need to rethink (e.g., empty middle seats on flights, health checks, epidemic prevention by different tourism service providers) to ensure the recovery of the sector.

Túrázók a Pilis és a Visegrádi-hegység területén: a megközelítés problémája - Hiking in the Pilis and Visegrád Hills: the problem of access

A természetjárás növekvő népszerűségét a Covid19-járvány világszerte felerősítette. Legnagyobb mértékben az úgynevezett egynapos, zömében a nagyvárosokhoz közeli desztinációk látogatottsága és így terhelése nőtt meg, illetve megemelkedett a személygépkocsival megtett utazások aránya is. A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén végzett, látogatószámlálással egybekötött kérdőíves felmérés eredményei alapján kimutatható többek között, hogy az ismertebb helyszínek esetében nem számít a jó tömegközlekedési összeköttetés, sokan választják az autót. A saját gépkocsival érkezők növekvő aránya egyrészt a természeti értékek károsodásához, másrészt a helybeliekkel kapcsolatos konfliktusokhoz vezet. A felerősödő problémák szükségessé teszik a látogatómenedzsment-eszközök átgondolását, a desztináció megközelíthetőségének és belső közlekedési rendszerének a felülvizsgálatát, valamint a természeti értékek és helyi közösségek érdekeit előtérbe helyező mobilitástervezést. The growing popularity of hiking has been boosted by the Covid19 epidemic worldwide. The largest increases in visitor numbers and thus pollution have been in the so-called one-day destinations, mostly in the peri-urban areas, and travel by car has also increased. The results of a questionnaire survey in the Pilis Biosphere Reserve, which included a visitor census, show, among other things, that good public transport connections are not an important factor for the more well-known sites, and that many people choose to travel by car. The increasing proportion of visitors arriving by private car leads to both damage to natural assets and conflicts with locals. These growing problems call for a rethink of visitor management tools, a review of the destination’s accessibility and internal transport system, comprising overall mobility planning which prioritises the interests of natural assets and local communities.