Magyar orvostanhallgatók angol nyelvi kommunikációs hajlandóságának fejlesztése szaknyelvi órákon

Tanulmányunk egy kvalitatív, feltáró jellegű kutatás keretében írja le, hogy milyen benyomásaik voltak a magyar orvostanhallgatóknak, mialatt kortárs oktatássegítőkkel orvos-beteg szerepjátékokban vettek részt angol orvosi szaknyelvi órákon. A kortárs oktatássegítők, demonstrátorok, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) angol nyelvű programjának nemzetközi hallgatói voltak. Elsődleges célunk a magyar hallgatók angol nyelvi kommunikációs hajlandóságának fejlesztése volt a szaknyelvi órákon. Egy motiválóbb és természetesebb nyelvtanulási környezetet kívántunk biztosítani, amelyben a célnyelv volt a résztvevő tanulók közös nyelve. Ezen túlmenően arra is törekedtünk, hogy javítsuk a résztvevők interkulturális kompetenciáját egy olyan platform biztosításával, ahol az Általános Orvostudományi Kar magyar és nemzetközi hallgatói találkozhatnak, megismerkedhetnek, és együtt dolgozhatnak. A szemeszter végén a résztvevő magyar hallgatók véleményét félig strukturált, fókuszcsoportos interjú keretében kérdeztük meg. Az adatokat tematikusan elemeztük, és az eredmények azt mutatták, hogy a magyar orvostanhallgatók lelkesek és motiváltak voltak a szerepjátékok során, nőtt az angol nyelvi kommunikációs hajlandóságuk és ezzel együtt az órai teljesítményük is. Az interjú eredményei arra is rámutattak, hogy a közös szerepjátékkal sikerült közelebb hozni a magyar és a külföldi diákokat.

A rendészeti szaknyelv szerepe a felsőoktatásban és az új nyelvi stratégia bevezetése

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus szemléletmódjának formálódását igazolja, hogy a szaknyelvet oktató munkatársak megkezdték a különböző szolgálati ágak idegen nyelvű szakmai kommunikációjának kutatását is. Időről időre más generációval állunk szemben, jelenleg a digitális bennszülöttek oktatásával foglalkozunk, akik egyszerre párhuzamosan több feladat megoldására is képesek. A Lektorátus oktatói nyitottak az innovációk felé, a klasszikus megoldások mellett különböző számítógépes és mobil applikációkat/ platformokat is használnak. Készségtárgyak oktatóiként fő célunk a kompetenciák kialakítása. Ez a szemlélet a tanulók teljesítményének értékelésében is megnyilvánul, melynek célja nem a hibák büntetése, hanem a tanuló motivációjának és kommunikációjának támogatása. Tény, hogy a felsőoktatásban is megjelenő „Z” generáció tanulási szokásai megváltoztak. A gyors ütemben fejlődő információs technológiai eszközök hatékony kihasználása mellett a hallgatók célnyelven történő kommunikációjának fejlesztése a cél, melyhez egy – az új nyelvi stratégia részét képező – kutatási tervet is kidolgoztunk (Barnucz – Uricska, 2020).

Students’ perception of CLIL in higher education : Preliminary results of the CLIL HET project

There has been a growing research interest into the implementation of Content and Language Integrated Learning (CLIL) in higher education, however, limited research attention has been devoted to the investigation of the situation in the Visegrad countries. These countries have seen an increasing pressure on higher education institutions to provide courses taught through English in order to enhance teacher and student mobility, to share knowledge and to network. Still, disciplinary teachers are not always prepared for this task. The aim of this paper is twofold. First, it introduces the Visegrad 4+ Project CLIL-HET (Content and Language Integrated Learning – Higher Education Teacher). In the course of the project, a special platform for CLIL, ESP, and disciplinary teachers has been created. Disciplinary teachers can complete a course on CLIL methodology at the website, and the project also aims to assess the linguistic weaknesses of disciplinary teachers who teach their subject through English. The second aim is to report on international students’ expectations on courses taught through English at the Hungarian partner institution of the project, the Faculty of Education of the University of Szeged.

Abstracts

Abstracts. Porta Lingua. 2021/1.

A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi

A BGE Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézete 2020 szeptemberében nagymintás felmérést végzett az egyetem újonnan felvett hallgatói körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hallgatóink miért választják intézményünket továbbtanulásuk célpontjául és hogy milyen motivációkkal és elvárásokkal kezdik meg nyelvi tanulmányaikat. Cikkünk e felmérés eredményeit és annak implikációit taglalja: kitérünk arra, hogy milyen tényezők motiválják első éves hallgatóink intézményválasztását és hogy mennyire fontos számukra a nyelvtanulás lehetősége az egyetemen; megvilágítjuk, hogy tanulmányaik alatt és azt követően hosszabb távon milyen céljaik vannak nyelvtanulásukat illetően, valamint leírjuk, hogy mely nyelvek a legnépszerűbbek körükben. A magyar gazdasági felsőoktatásra jellemző és intézményspecifikus adataink bemutatása hasznos támpontként szolgálhat más hazai és külföldi intézmények nyelvoktatási politikájának kialakításához.

A telemedicina jelentősége az orvos-beteg kommunikáció oktatásában a Covid19 járvány tükrében

A Covid19 járvány az orvosi és egészségügyi kommunikációban a személyes interakciók számának drasztikus csökkenését eredményezte. Bizonyossá vált, hogy hosszútávon számolni kell az online egészségügyi tevékenységek, az online konzultációk előtérbe kerülésével, a telemedicina nagymértékű térhódításával. A sikeres orvos–beteg kommunikáció rendkívül fontos a gyógyítás folyamatában, erre fel kell készíteni a leendő orvostanhallgatókat. Ennek hatékony módja a szimulációs kommunikációoktatás színész-páciensekkel, amelyhez a szimulációs laborok biztosítanak autentikus helyszínt. A Covid19 járvány hatására az orvosi és egészségügyi kommunikáció számos formájának online térbe kerülése és az online oktatás bevezetése új megvilágításba helyezi a feldolgozandó interakciókat és a szimulációs kommunikáció módszerét. A PTE ÁOK-n 2016 óta működik sikeresen a szimulációs orvosi kommunikációs képzés hivatásos színészek segítségével. A járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések következtében az oktatás 2020. márciusától elektronikus távoktatás formájában folytatódott. A szimulációs orvosi kommunikációs képzés platformja a Microsoft Teams lett, így a képzés tematikájának és módszerének online átalakítására került sor. A tanulmány célja a nemzetközi tapasztalatok és a szerzők saját tapasztalatának bemutatása a személyes jelenléten alapuló és az online szimulációs gyakorlatok összehasonlításával. A hallgatók visszajelzései és a felvételek értékelése alapján elmondható, hogy a szimulációs gyakorlatok online formában is sikeresek voltak és biztosítani tudták az orvostanhallgatók kommunikatív kompetenciáinak a fejlesztését a telemedicina nyújtotta lehetőségekkel.

The lexical analysis of two works by Ernest Hemingway and F. Scott Fitzgerald

The scientific field of computational linguistics can significantly contribute to the analysis of literary texts from a variety of perspectives, including educational ones. The purpose of the present study is to investigate and analyze literary texts with the help of computational linguistics devices, with special focus on the difficulty level of vocabulary items, the general vocabulary profile analysis regarding the frequency of occurrence, and the sentence length of selected texts, on which research questions of the present study are based. Ernest Hemingway’s work Big Two-Hearted River – Part I., and F. Scott Fitzgerald’s The Great Gatsby, were analyzed. It is hypothesized, based on previous research, that the words used in Hemingway’s prose will fall into a lower reading difficulty range than that of Fitzgerald’s, and that Hemingway’s style will generally be simpler than that of Fitzgerald’s in terms of syntactic structures and sentence length. Their writings were analyzed with the help of computational linguistics tools. Comparing the text profiles of Hemingway and Fitzgerald for the level of difficulty, it can be concluded that the vocabulary level of their writings is not significantly different. Yet, Fitzgerald’s prose contains significantly longer and more elaborate sentences. Language technology appliances may contribute to the critical, detailed and effective analysis of literary works, contributing to other benefits, including language teaching.

Temporal references in pain narratives: The cognitive perspective

The present study investigates how pain experience affects the cognitive representation of time and viewpoint in a particular genre and narrative. In patients’ reports, temporality of pain experience does not follow the objectively measurable time. The ongoing character of pain contains not only the present issues but also retains the preceding aspects of the here-and-now moment and anticipates the future notes as time unfolds. To describe this particular experience, I employ the cognitive -linguistic model of mental spaces and blending (Fauconnier – Turner, 2002). I analyze blog posts of patients with chronic diseases on the use of temporal deixis and tense focusing on the shifts realized between the Narrative Space embedding the Event Space in which the past events occurred and the Here-and-Now Space which comprises the narrator’s viewpoint as an Origo. Moreover, I presuppose the Intermediate Space between the Event Space and the Reality Space, providing a transition between the aforementioned spaces and legitimization of the reconstruction of the events (Van Krieken et al., 2016). Temporal overlapping proves that subjective experience steers tenses and temporal deixis which govern the construal of viewpoint and time in the narratives; therefore, time and viewpoint are immediately connected in the cognitive representation of the narratives.

Planning needs analysis research for international students in higher education

Research-informed language education has been a valued trend in English for Academic Purposes (EAP) around the world (Hyland, 2014; Purpura − Graziano-King 2004; Akyel − Ozek, 2010; Rao, 2014) and in Hungary (Sárdi, 1997; Édes, 2008; Doró, 2011; Prescott, 2008). EAP instruction for international students in higher education in Hungary, however, is a fairly new phenomenon (Lannert, 2018). Due to the growing number of international students studying in Hungarian higher education institutions, faculties have started to feel the need for systematic attention to students’ skills development. As part of a larger research effort to provide course design, materials development and recommendations for language teachers and subject matter instructors, an inquiry into the current situation at the Budapest University of Technology and Economics (BME) was initiated recommended by previous practice (Hyland, 2014, Purpura − Graziano-King, 2004). The paper describes the stakeholders and the background of EAP instruction at BME, the initial identification of data sources, methods of data collection, and preliminary data analysis to inform the next step of the larger research effort. Results will inform the needs analysis instruments to be used to identify the required learning outcomes, the respective language content for the course design and materials development, and the recommendations for teachers involved.

Egy reformkori szakszótár születése : Bitnitz Lajos: Gazdasági szótár, 1831

Bitnitz Lajos (1790-1871) Szombathelyen 1831-ben adta ki a Gazdasági szótár című művét. A szerző, aki több jelentős magyar nyelvészeti munkát és szótári anyagot is alkotott, Batthyány Fülöp megrendelésre és támogatásával készítette el ezt a munkáját. A szótár egyik sajátos termése a reformkori akadémiai szótár-fejlesztés körébe besorolható munkáknak. Sajátosságát az adja, hogy német-magyar összeállításban készült, és egy földesúri gazdaság gondozásának magyar nyelvű dokumentálhatóságát, leírhatóságát tűzte ki fő céljául. Ennek megfelelően a gazdaság fogalmát széles körben értelmezi. Minden olyan tematikát érint, ami egy nagybirtok területén, irányításában, mesterségeiben előfordul. Így kerülnek be a mezőgazdaság, az állattartás, a halászat, a vadászat, a gazdasági építkezés, a helyi iparosság, a pénzügy, a gazdasági adminisztráció és szervezés műszavai a szótárba. A mű 58 oldalt és közel 1500 szótári tételt tartalmaz. A szótár jelentőségét több dolog adja: a.) először kísérelte meg tematikusan és magyarul összefoglalni a nagybirtokon alapuló gazdálkodás szaknyelvi témakörét; b.) bátran élt a nyelvújítás eszközeivel, ahol nem talált magyar fogalmat a németre, ott alkotott és bevezetett új szakszavakat; c.) e reformkori szótár egyeseknek alapként, másoknak mintaként szolgálhatott a további szakszótári munkák kialakításához.