Myco-phytoremediation of arsenic- and lead-contaminated soils by Helianthus annuus and wood rot fungi, Trichoderma sp. isolated from decayed wood

2018 ◽  
Vol 151 ◽  
pp. 279-284 ◽  
Author(s):  
M. Govarthanan ◽  
R. Mythili ◽  
T. Selvankumar ◽  
S. Kamala-Kannan ◽  
H. Kim
2018 ◽  
Vol 63 (1) ◽  
pp. 123-127 ◽  
Author(s):  
Khalid A. Alaboudi ◽  
Berhan Ahmed ◽  
Graham Brodie

Author(s):  
Omayma N. Mohammed ◽  
Mohanad J. M-Ridha

Phytoremediation is a promising technology for the cleanup of petroleum contaminated soil. Total petroleum hydrocarbon TPH are elements of difficult management and they can cause carcinogenesis and toxicity in human. Different techniques have been used for the remediation of contaminated soils, but the phytoremediation is proposed as possible alternative, convenient and environmentally friendly than traditional physicochemical techniques. In this study two systems adopted; free surface flow (FSF) and sub-surface flow (SSF) to select which system is more suitable for plant to be applied in future study of phytotoxicity test. The preliminary test for two types of plants phragmites communis (The scientific name is phragmites australis) and Helianthus annuus was conducted in a greenhouse for 14 days. The diesel concentrations used in this experiment were (0,1,2,3,5)% Vdiesel/Vwater for both systems. Through this period the growth parameters measured; were wet weight, dry weight, stem length, root length and observation the withered for the two plants. From this work, SSF better than FSF and Phragmites communis is better in phytoremediation than Helianthus annuus.


2020 ◽  
Vol 457 (1-2) ◽  
pp. 241-253
Author(s):  
Sivagnanam Silambarasan ◽  
Peter Logeswari ◽  
Alexander Valentine ◽  
Pablo Cornejo ◽  
Velu Rajesh Kannan

1991 ◽  
Vol 83 (4) ◽  
pp. 601-604 ◽  
Author(s):  
Tadeusz Zawadzki ◽  
Eric Davies ◽  
Halina Dziubinska ◽  
Kazimierz Trebacz

2018 ◽  
Vol 53 (3) ◽  
pp. 485-498
Author(s):  
G.P. Kononenko ◽  
◽  
M.I. Ustyuzhanina ◽  
A.A. Burkin ◽  
◽  
...  

2013 ◽  
Vol 62 (2) ◽  
pp. 373-386 ◽  
Author(s):  
György Czira ◽  
László Simon ◽  
György Vincze ◽  
József Koncz ◽  
Gyula Lakatos

Magyarországon a robbanóanyaggal és lőszerszármazékokkal szennyezett területek kármentesítése környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Egy hazai lőtérről, illetve lőszer-megsemmisítő telepről vett talajban 900 mg·kg−1 ólom- és 133 mg·kg−1 rézszennyeződést mértünk. A fitoextrakció célja, hogy a növényi szervekbe helyezzük át a nehézfémeket, lecsökkentve ezzel a mobilis, toxikus elemkészletet a szennyezett talajokban. Megvizsgáltuk, hogy egy lőszerszármazékokkal szennyezett talajba, illetve ólommal mesterségesen elszennyezett talajba kijuttatott kelátképzőszerekkel (EDTA, EGTA, citromsav) indukálható-e, megnövelhető-e a növényi szervek Pb- és Cu-akkumulációja?Tenyészedény-kísérletünkben kukoricát neveltünk a fenti ólommal és rézzel elszennyezett lőtéri talajon, illetve a közelben gyűjtött szennyezetlen talajt mesterségesen szennyeztük el 100 mg·kg-1 ólommal. Míg a kontroll (kelátképzővel nem kezelt) szennyezett talajon fejlődő kukorica gyökerében 554 μg·g−1 ólom volt mérhető, addig az EDTA hatására a gyökerekben 4611 μg·g−1-ra (több mint nyolcszorosára), a hajtásokban pedig 158-ról 302 μg·g−1-ra (91%-kal) nőtt az ólomkoncentráció. Mindkét változás statisztikailag szignifikánsnak bizonyult. Az EGTA a Cufelvételt serkentette; a kontrollkultúrák gyökerében 516 μg·g−1, a kezelt kultúrákban viszont 1063 μg·g−1 értéket mértünk (ez kétszeres szignifikáns növekmény). A hajtásokban 69%-kal, 29,9-ról 50,7 μg·g−1-ra emelkedett a réztartalom, ez azonban nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A citromsav az ólom hajtásokba történő áthelyeződését nem indukálta, rézfelvétel-serkentő hatása csak a gyökerekben volt szignifikáns.Tenyészedény-kísérleteink alapján kijelenthető, hogy elsősorban az EDTA, illetve részben az EGTA a talajba kijuttatva mobilisabbá, könnyebben felvehetővé teszi az ólmot és a rezet, elősegítve ezzel e két toxikus elem növényekben történő akkumulációját. Szabadföldi körülmények között is feltételezhető, hogy a növények betakarításával a toxikus elemek egy része eltávolítható a szennyezett talajból.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document