Összefoglaló.
Bevezetés: A haldoklást minden korban kulturális és vallási
szabályok vették körül, melyek a mai napig hatnak a társadalomban. A 21.
században számos beteg a kórházban, az intenzív osztályon fejezi be életét, ahol
nem ritkán kerülhet sor életvégi döntés meghozatalára.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen
hatással van az orvosok és ápolók vallásossága a kezeléskorlátozással
kapcsolatos döntésekre az intenzív osztályon. Módszer:
Magyarországi intenzív osztályokon dolgozó orvosok és szakdolgozók körében
végeztünk kérdőíves felmérést a vallás életvégi döntésekre gyakorolt hatásáról.
189 orvos és 105 ápoló által anonim módon kitöltött kérdőívet elemeztünk.
Eredmények: Az intenzív osztályra történő betegfelvételre
nem volt hatással a vallásosság, azonban a szabad ágyak száma a vallásos
orvosokat erősebben befolyásolta, mint az ateista és választ nem adó orvosokat
(<0,0001). A vallásukat gyakorló orvosok szignifikánsan jobban figyelembe
vették a hozzátartozó kérését, mint az ateisták (p = 0,0002). A vallásos ápolók
gyakrabban folytatnák a beteg kezelését a hozzátartozó kérése ellenére is, ha
még látnának esélyt a gyógyulásra, mint a nem vallásosak.
Következtetés: Vizsgálatunk alátámasztotta, hogy a
világnézet befolyásolja az orvosokat és ápolókat az élet végéről hozott
döntésekben. A kezeléskorlátozásról hozott döntés összetett, elengedhetetlen
megismerni hozzá a beteg és családjának haldoklással kapcsolatos vallási
szokásait, mivel jó életvégi döntés a világnézeti szempontok figyelembevétele
nélkül nem hozható. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2047–2054.
Summary.
Introduction: Death has always been surrounded by habits in all
ages, influenced by cultural and religious differences. Many patients finish
their lives at intensive care units where end-of-life decisions are the part of
everyday practice in the 21th century. Objective: The goal of
our study was to assess how the religious beliefs of physicians and nurses
affect their decision on therapy restriction. Method: We have
performed questionnaire-based enquiries among physicians and nurses working at
intensive care units on how religion affects end-of-life decisions. We have
analyzed the anonymous questionnaires filled out by 189 physicians and 105
nurses. Results: Our results have confirmed the hypothesis that
religion affects decision making about therapy restriction. Patients’ admissions
were not affected by religious beliefs, but the number of available patient beds
influenced the religious physicians more than the atheists ones or the
non-responders (<0.0001). Actively religious physicians complied
significantly better with the relatives than atheists (p = 0.0002). Religious
nurses would continue patient treatment even against the will of relatives more
often than atheists if they see a chance for recovery.
Conclusion: The study supports that religion influences
physicians and nurses in their end-of-life decisions. Decisions on therapy
restriction are complex; it is important to find out religious beliefs and
perception of death among patients and families because good end-of-life
decision cannot be made disregarding religious considerations. Orv Hetil. 2021;
162(51): 2047–2054.