Efficacy of Amphotericin B in Corneal Preservation Media After Extended Frozen Storage

Cornea ◽  
2020 ◽  
Vol Publish Ahead of Print ◽  
Author(s):  
Doowon Huh ◽  
Khoa D. Tran ◽  
Megan M. W. Straiko ◽  
Matthew W. McCarthy ◽  
Angela S. Loo ◽  
...  
2009 ◽  
pp. 1-8
Author(s):  
Pawan Angra ◽  
Aladin Siddig ◽  
Henry Nettey ◽  
Nishil Desai ◽  
Carl Oettinger ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 88 (3-4) ◽  
pp. 151-157 ◽  
Author(s):  
Scott W. Leonard ◽  
Gerd Bobe ◽  
Maret G. Traber

Abstract. To determine optimal conditions for blood collection during clinical trials, where sample handling logistics might preclude prompt separation of erythrocytes from plasma, healthy subjects (n=8, 6 M/2F) were recruited and non-fasting blood samples were collected into tubes containing different anticoagulants (ethylenediaminetetra-acetic acid (EDTA), Li-heparin or Na-heparin). We hypothesized that heparin, but not EDTA, would effectively protect plasma tocopherols, ascorbic acid, and vitamin E catabolites (α- and γ-CEHC) from oxidative damage. To test this hypothesis, one set of tubes was processed immediately and plasma samples were stored at −80°C, while the other set was stored at 4°C and processed the following morning (~30 hours) and analyzed, or the samples were analyzed after 6 months of storage. Plasma ascorbic acid, as measured using HPLC with electrochemical detection (LC-ECD) decreased by 75% with overnight storage using EDTA as an anticoagulant, but was unchanged when heparin was used. Neither time prior to processing, nor anticoagulant, had any significant effects upon plasma α- or γ-tocopherols or α- or γ-CEHC concentrations. α- and γ-tocopherol concentrations remained unchanged after 6 months of storage at −80°C, when measured using either LC-ECD or LC/mass spectrometry. Thus, refrigeration of whole blood at 4°C overnight does not change plasma α- or γ-tocopherol concentrations or their catabolites. Ascorbic acid is unstable in whole blood when EDTA is used as an anticoagulant, but when whole blood is collected with heparin, it can be stored overnight and subsequently processed.


2009 ◽  
Vol 213 (S 01) ◽  
Author(s):  
W Thomas ◽  
F Deinlein ◽  
PG Schlegel ◽  
J Wirbelauer
Keyword(s):  

2008 ◽  
Vol 149 (37) ◽  
pp. 1737-1746 ◽  
Author(s):  
Imre Gerlinger ◽  
András Fittler ◽  
Anna Mayer ◽  
Ágnes Patzkó ◽  
Fruzsina Fónay ◽  
...  

A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőttpopuláció 1–4%-át érintő, jelentős életminőség-romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eozinofil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott – nem IgE típusú klasszikus allergiás – immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolypectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B-tartalmú orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát. Módszer: A feltételezés igazolá­sára a szerzők 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztek. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005. november 1-je és 2006. október 1-je között orrpolyposissal endoszkópos műtétre került betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B-tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo­csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrsprayt. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund–Mackay-féle CT-értékelő pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztek. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékelték. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT-értékelő pontrendszere egy év elteltével jelentős szórást mutatott, a javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT-értékelő pontrendszere enyhe javulást mutatott, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p = 0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőségteszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva azonban egyik betegcsoport javára sem találtak szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az amphotericin B-csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolyposis miatt operált betegekben az amphotericin B-tartalmú orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT-pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az amphotericin B-csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.


2010 ◽  
Vol 151 (39) ◽  
pp. 1591-1596
Author(s):  
Botond Lakatos ◽  
Radka Nikolova ◽  
László Ocskay ◽  
Judit Csomor ◽  
Gyula Prinz

A zygomycosis (mucormycosis) ritka, kifejezetten agresszív lefolyású opportunista infekció, amelyet a Zygomycota (Járomspórás gombák) törzs Zygomycetes osztályába tartozó gombák okoznak. Jellemzően immunhiány, neutropenia, vastúlterhelés, hematológiai betegség, illetve diabeteses ketoacidosis eseteiben fordul elő. Esetismertetés: A szerzők 18 éves, 9 éve inzulindependens diabetes mellitusban szenvedő, rossz compliance-szel rendelkező beteg kórtörténetét ismertetik. Súlyos állapotban, beszűkült tudattal, ketoacidosisban, orrmelléküreg-gyulladásra utaló egyoldali periorbitalis duzzanattal, bőrpírral került kórházba. Bár az endoszkópos sinusműtét során vett váladékból methicillinrezisztens Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa tenyészett, a beteg anamnézise, klinikuma zygomycosis gyanúját keltette, emiatt amphotericin-B-kezelést indítottak. Szövettani, illetve mikrobiológiai vizsgálatok során Rhizopus oryzae okozta invazív infekció igazolódott. Megbeszélés: Az antifungális kezelés ismételt sebészeti beavatkozásokkal és adjuváns granulocytakolónia-stimuláló faktor alkalmazásával kiegészítve eredményesnek bizonyult. A beteg négy hónappal hazabocsátását követően él és panaszmentes. Orv. Hetil., 2010, 39, 1591–1596.


1982 ◽  
Vol 54 (5) ◽  
pp. 964-969 ◽  
Author(s):  
R. N. Terrell ◽  
J. A. Jacobs ◽  
J. W. Savell ◽  
G. C. Smith

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document