Optimal treatment assignment to maximize expected outcome with multiple treatments

Biometrics ◽  
2017 ◽  
Vol 74 (2) ◽  
pp. 506-516 ◽  
Author(s):  
Zhilan Lou ◽  
Jun Shao ◽  
Menggang Yu
Keyword(s):  
Optimal Treatment ◽  
Treatment Assignment ◽  
Expected Outcome ◽  
Multiple Treatments

scholarly journals A Note on Dropping Experimental Subjects who Fail a Manipulation Check

2019 ◽  
Vol 27 (4) ◽  
pp. 572-589 ◽  
Author(s):  
Peter M. Aronow ◽  
Jonathon Baron ◽  
Lauren Pinson
Keyword(s):  
Social Sciences ◽  
Experimental Design ◽  
Potential Outcomes ◽  
Manipulation Check ◽  
Sharp Bounds ◽  
Treatment Assignment ◽  
The Social ◽  
Experimental Subjects ◽  
Multiple Treatments

Dropping subjects based on the results of a manipulation check following treatment assignment is common practice across the social sciences, presumably to restrict estimates to a subpopulation of subjects who understand the experimental prompt. We show that this practice can lead to serious bias and argue for a focus on what is revealed without discarding subjects. Generalizing results developed in Zhang and Rubin (2003) and Lee (2009) to the case of multiple treatments, we provide sharp bounds for potential outcomes among those who would pass a manipulation check regardless of treatment assignment. These bounds may have large or infinite width, implying that this inferential target is often out of reach. As an application, we replicate Press, Sagan, and Valentino (2013) with a design that does not drop subjects that failed the manipulation check and show that the findings are likely stronger than originally reported. We conclude with suggestions for practice, namely alterations to the experimental design.

Food for Thought

2012 ◽  
Vol 21 (2) ◽  
pp. 68-72 ◽  
Author(s):  
Caryn Easterling
Keyword(s):  
Multidisciplinary Team ◽  
Clinical History ◽  
Team Members ◽  
Speech Language Pathologist ◽  
Expected Outcome

Our professional American Speech-Language-Hearing Association (ASHA) guidelines state, if a speech-language pathologist suspects on the basis of the clinical history that there may be an esophageal disorder contributing to the patient's dysphagia, then “An esophageal screening can be incorporated into most [videofluoroscopic swallowing studies, or] VFSS” (ASHA, 2004). However, the esophageal screen has not been defined by ASHA or by the American College of Radiology. This “Food for Thought” column suggests deglutologists work together to determine the procedure and expected outcome for the esophageal screen so that there is acceptance and consensus among the multidisciplinary team members who evaluate patients with dysphagia.

Percutaneous sclerotherapy for spongiform venous malformations – analysis of patient-evaluated outcome and satisfaction

VASA ◽  
2017 ◽  
Vol 46 (6) ◽  
pp. 477-483
Author(s):  
Robert Karl Clemens ◽  
Frederic Baumann ◽  
Marc Husmann ◽  
Thomas Oleg Meier ◽  
Christoph Thalhammer ◽  
...  
Keyword(s):  
Retrospective Study ◽  
Medical Records ◽  
Venous Malformation ◽  
Primary Treatment ◽  
Venous Malformations ◽  
Treated Area ◽  
Item Questionnaire ◽  
Percutaneous Sclerotherapy ◽  
Multiple Treatments ◽  
Pain Improvement

Abstract. Background: Congenital venous malformations are frequently treated with sclerotherapy. Primary treatment goal is to control the often size-related symptoms. Functional impairment and aesthetical aspects as well as satisfaction have rarely been evaluated. Patients and methods: Medical records of patients who underwent sclerotherapy of spongiform venous malformations were reviewed and included in this retrospective study. The outcome of sclerotherapy as self-reported by patients was assessed in a 21 item questionnaire. Results: Questionnaires were sent to 166 patients with a total of 327 procedures. Seventy-seven patients (48 %) with a total of 159 procedures (50 %) responded to the survey. Fifty-seven percent of patients were male. The age ranged from 1 to 38.1 years with a median age of 16.4 years. The lower extremities were the most common treated area. Limitations caused by the venous malformation improved in the majority of patients (e.g. pain improvement 87 %, improvement of swelling 83 %) but also worsening of symptoms occurred in a minority of cases. Seventy-seven per cent would undergo sclerotherapy again. Conclusions: Sclerotherapy for treatment of venous malformations results in significant reduction of symptoms. Multiple treatments are often needed, but patients are willing to undergo them.

Does the IBS - Patient of today get an optimal treatment?

2008 ◽  
Author(s):  
Elsa Eriksson ◽  
Kristina Andren ◽  
Marie Larsson ◽  
Henry Eriksson ◽  
Goran Kurlberg
Keyword(s):  
Optimal Treatment

Evidence-based optimal treatment strategy of patients with angina pectoris

2008 ◽  
Vol 149 (7) ◽  
pp. 293-298
Author(s):  
András Jánosi
Keyword(s):  
Angina Pectoris ◽  
Treatment Strategy ◽  
Optimal Treatment ◽  
Evidence Based ◽  
Optimal Treatment Strategy

A szerző összefoglalja a stabil angina pectoris optimális kezelésével kapcsolatos evidenciákat. Az invazív kezelési stratégia (katéterterápia) térnyerése a stabil angina pectoris esetében is megfigyelhető. Számos országban – így hazánkban is – a percutan intervenciók száma meghaladja a műtéti beavatkozások gyakoriságát. A percutan intervenció, illetve a revascularisatiós műtét helyének meghatározása az angina pectoris kezelésében igen fontos és sokszor vitatott klinikai probléma. A szerző áttekinti a lehetséges három kezelési mód (gyógyszeres kezelés, percutan intervenció, revascularisatiós műtét) eredményességét vizsgáló randomizált tanulmányokat, illetve az ezekből levonható következtetéseket. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy – a diagnózis objektív módszerrel is alátámasztott felállítása után első lépésben – a rizikófaktorok korrekciója, az életmódrendezés és az optimális gyógyszeres kezelés a választandó kezelési stratégia. Optimális gyógyszeres kezelésnek tekintjük a statin-, aszpirin-, ACE-gátló-terápiát és a tünetek befolyásolására irányuló antianginás kezelést, amelyben a béta-blokkoló alkalmazásának elsőrendű jelentősége van. A percutan intervenció első terápiás eszközként történő alkalmazása nem indokolt, mivel nincs adat arra, hogy javítaná az életkilátásokat, illetőleg a beavatkozással megelőzhető lenne a szívinfarktus. Amennyiben a panaszok gyógyszeres kezeléssel nem vagy nem eléggé befolyásolhatók, indokolt a revascularisatio (percutan intervenció vagy műtét) elvégzése, mivel e beavatkozásokkal a gyógyszeres kezelésnél jobban javítható a funkcionális stádium. A revascularisatiós műtét bizonyos esetekben (pl. főtörzsszűkület, háromérbetegség és csökkent balkamra-funkció) a panaszok kedvező befolyásolásán túlmenően a betegek életkilátásait is javítja. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek optimális megválasztása nemcsak a betegek számára fontos, hanem komoly gazdasági jelentősége is van.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document