Peripheral arterial obliterative disease and physical activity

2007 ◽  
Vol 148 (23) ◽  
pp. 1059-1065
Author(s):  
Anna Landi ◽  
István Jassó
Keyword(s):  
Physical Activity ◽  
Claudicatio Intermittens ◽  
Arteriosclerosis Obliterans ◽  
Peripheral Arterial

Az arteriosclerosis obliterans az atherothrombosis egyik karakterisztikus klinikai manifesztációja. Előfordulása 2–3%, tehát Magyarországon 2–300000 beteggel kell számolni. Gyakori az együttes előfordulása a coronariasclerosissal és a carotisrendszer atherothromboticus megbetegedésével. A perifériás obliterativ verőér-megbetegedés terápiájában a rendszeres fizikai tréning alapvetően fontos. Az arteriosclerosis obliterans kezelése a társult atheroscleroticus betegségek előfordulását, illetve kimenetelét is befolyásolja. A rendszeres fizikai tréning fő célja a perifériás érbetegek életminőségének javítása, az alsó végtagok funkcionális kapacitásának növelése. A reguláris, egyénre szabott járatás, tornagyakorlatok több olyan folyamatot indítanak el a szervezetben, melyek az atherosclerosis kialakulását, tovahaladását gátolják. Tréning alatt számolni kell a stenoticus érszakasz nyomásgrádiens-növekedéséből és a kollaterálisok megnyílásából álló hemodinamikai változásokkal, az endothel diszfunkció javulásával, a terhelésre jó irányba módosuló vascularis válasszal. A kórképet jellemző diszlipidémiát kedvezően befolyásolja; az LDL-koleszterint csökkenti, a HDL-t növeli. Jótékonyan befolyásolja a vér reológiai tulajdonságait is. A vázizomzatban strukturális változásokat hoz létre, az anyagcsere oxidációs folyamatainak enzimkoncentrációját növeli, és fokozza a célzott vázizomzat rostjainak kapilláris ellátottságát. Az eddig publikált adatok szerint a claudicatio intermittens kezelésében legelőnyösebben legalább heti 3 alkalommal végzett, 30–60 percen át tartó, 5–5 perces bemelegítést és levezetést is tartalmazó, szakember által irányított 3–6 hónapos, járásgyakorlatok formájában kivitelezett tréningkurzus ajánlatos. Az otthon végzett gyakorlatok hasznossága is figyelemre méltó.

A pilot study with autologous bone marrow-derived stem cell therapy in patients with severe peripheral arterial disorder

2008 ◽  
Vol 149 (12) ◽  
pp. 531-540 ◽  
Author(s):  
Zoltán Boda ◽  
Miklós Udvardy ◽  
Katalin Farkas ◽  
Judit Tóth ◽  
László Jámbor ◽  
...  
Keyword(s):  
Bone Marrow ◽  
Stem Cell ◽  
Pilot Study ◽  
Cell Therapy ◽  
Color Doppler ◽  
Autologous Bone Marrow ◽  
Thromboangiitis Obliterans ◽  
Arteriosclerosis Obliterans ◽  
Autologous Bone ◽  
Peripheral Arterial

Súlyos perifériás artériás érbetegségekben a gyógyszeres és/vagy érsebészeti beavatkozások kimerülését követően a tűrhetetlen fájdalom, kiterjedt végtagi fekélyek, gangraenák megszüntetésének egyetlen módja a végtag amputációja. Betegek és módszerek: A szerzők – hazánkban elsőként – 5 előrehaladott perifériás artériás érbetegben (1 arteriosclerosis obliterans és 4 thromboangiitis obliterans) autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát végeztek. A csontvelői őssejteket (CD34+ sejtek) crista biopsia végzésével nyerték. Mágneses sejtszeparálással CD34+ sejtszuszpenziót állítottak elő. Meghatározták a CD34+, CD133+ és CD45± sejtek számát és arányát. Az őssejtszuszpenziót intramuscularis injekció formájában a beteg végtagba juttatták vissza. Betegenként 0,37–1,14 × 10 5 /kg őssejt visszaadására került sor. Betegeiket 12 hónapig követték. Vizsgálatok történtek a beavatkozás előtt és után (1, 3, 6, 9 és 12 hónappal). Klinikai vizsgálatok: nyugalmi fájdalom, dysbasiás távolság, ischaemiás fekélyek gyógyhajlama, boka-kar index. Laboratóriumi vizsgálatok: angiográfia (az őssejtterápia előtt és után 1 és 6 hónappal), duplex ultrahang- és lézer-Doppler-scan, transcutan oxigéntenzió mérése, az endothelfunkciók vizsgálata. Eredmények: A nyugalmi fájdalom mind az öt betegük esetében megszűnt. A dysbasiás távolság szignifikánsan nőtt (36/440 m). Három beteg végtagi ischaemiás fekélye begyógyult, egy beteg nagyméretű fekélye lényegesen kisebbé és felületesebbé vált, egy betegben a végtagi fekély nem változott. A kezelt oldalon a boka-kar index szignifikánsan nőtt (0,41/0,83) tizenkét hónappal az őssejtterápiát követően, s nem változott az ellenoldalon. Három betegben tapasztaltak számottevő változást angiográfiával az őssejtterápia után hat hónappal. Csak szerény javulást észleltek color-Doppler- és lézer-Doppler-vizsgálatokkal. Az őssejtterápia előtt és után 1, 6 és 12 hónappal a transcutan oxigéntenzió-értékek a lábháton 18,10/16,78/23,83/37,50 Hgmm-re, míg a lábszáron 36,66/31,25/45,00/37,30 Hgmm-re változtak. A makro- és mikrocirkulációs paraméterek nem mutattak javulást az őssejtterápiát követően 1 hónappal, azonban az őssejtterápia után 3, 6, 9 és 12 hónappal már mérhető javulást tapasztaltak. Szövődményt, mellékhatást nem észleltek. Következtetések: Klinikai eredményeik alapján az autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát hatásosnak, tartósnak és biztonságosnak tartják előrehaladott perifériás artériás érbetegségben. Szükség van további klinikai tapasztalatgyűjtésre.

Monitoring the Physical Activity of Patients Suffering From Peripheral Arterial Disease

2018 ◽  
pp. 216-234
Author(s):  
Dennis Paulino ◽  
Arsénio Reis ◽  
Joao Barroso ◽  
Hugo Paredes
Keyword(s):  
Physical Activity ◽  
Heart Rate ◽  
Peripheral Arterial Disease ◽  
Arterial Disease ◽  
Mobile Technologies ◽  
Leg Pain ◽  
Agile Method ◽  
Activity Data ◽  
Recommended Treatment ◽  
Peripheral Arterial

The peripheral arterial disease (PAD) is characterized by leg pain during walking, and a recommended treatment for this disease is to perform supervised physical activity. In this chapter, a system that monitories the physical activity containing one application for smartwatch, one application for smartphone, and a back-end webservice is presented. The applications collect heart rate, GPS locations, step count, and altitude data. The methodology used for the development of the system was based on the agile method with the production of prototypes. In this chapter, four development cycles, which cover the users' and researchers' needs, are presented. In this work, the main objective is to evaluate the current mobile technologies on the physical activity data collection and the development of a system that assists the users to maintain an active life.

Effekte eines körperlichen Trainings auf funktionelle Kapazität und Lebensqualität bei Patienten mit Claudicatio intermittens

VASA ◽  
2002 ◽  
Vol 31 (1) ◽  
pp. 29-34 ◽  
Author(s):  
Gartenmann ◽  
Kirchberger ◽  
Herzig ◽  
Baumgartner ◽  
Saner ◽  
...  
Keyword(s):  
Quality Of Life ◽  
Exercise Training ◽  
Functional Status ◽  
Functional Capacity ◽  
Stage Ii ◽  
Walking Distance ◽  
Claudicatio Intermittens ◽  
Treadmill Testing ◽  
Peripheral Arterial

Background: In patients with peripheral arterial occlusive disease (PAOD) stage II, exercise training seems to be important to reduce symptoms and improve functional capacity. We evaluated the effects of an outpatient treatment program on walking distance (standardized treadmill testing), training exercise capacity, and disease specific quality of life (PAVK-86 questionnaire). Methods and results: Thirty-one patients aged 70 ± 2 with intermittent claudicatio in stage IIa/IIb according to Fontaine (n = 18/13) underwent a supervised 12 week exercise training and education outpatient program. During course of intervention, patients demonstrated improvements in pain-free training walking distance (p<0.001) and repetitions of tiptoe standing (p < 0.05). In standardized treadmill testing, pain-free walking distance was improved by 182% (129 ± 19 m → 364 ± 53 m; p < 0.001), and maximum walking distance by 76% (311 ± 42 m → 546 ± 63 m; p < 0.01). Before training, mean subscale scores of the PAVK-86 demonstrated distinct impairments concerning pain and functional status. After 12 weeks of intervention, with exception of the subscale complaints, all dimensions of quality of life assessed have improved significantly. The highest effect size was observed for the subscales pain, mood, and functional status. Improvement in the subscale anxiety and pain-free walking distance (treadmill test) correlated significantly (r = 0.46) as well as improvement in the subscale mood and maximum walking distance (r = 0.45). Conclusion: In patients with PAOD stage II considerable effects on functional capacity and important dimensions of quality of life can be achieved by a short exercise and education program.

scholarly journals Physical activity in premenopausal women with asymptomatic peripheral arterial disease

2018 ◽  
Vol 19 (11) ◽  
pp. 677-680 ◽  
Author(s):  
Anna Vittoria Mattioli ◽  
Francesca Coppi ◽  
Mario Migaldi ◽  
Alberto Farinetti
Keyword(s):  
Physical Activity ◽  
Peripheral Arterial Disease ◽  
Premenopausal Women ◽  
Arterial Disease ◽  
Peripheral Arterial
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document