scholarly journals Teatro de calle y mascarada de invierno. La tenazada: una recreación del rito de los carochos

2021 ◽  
Vol 11 (1) ◽  
pp. 97-141
Author(s):  
Mª Pilar Panero García
Keyword(s):  

El día 1 de enero de cada año se celebra la mascarada Los Carochos en Riofrío de Aliste. Esta, con una acción ritual compleja y once personajes representando la mojiganga, es una de las más completas de las que se conservan en la provincia de Zamora. El 30 de enero de 2007 la compañía de teatro profesional Alkimia 130 dirigida por Mercedes Herrero Pérez (en colaboración con Fabularía Teatro) especializada en teatro de calle representan La tenazada, un homenaje al personaje del Carocho Grande después de una residencia de la compañía en la comunidad para conocer el rito. En la representación participó el pueblo y el resultado fue una performance en la que la frontera entre el rito original y espectáculo subjetivo está clara, pero con la que se genera una nueva ritualidad. Partimos del principio de Victor Turner de que el rito y el teatro son prácticas performativas del hombre que interpreta papeles continuamente porque es un homo performans . Veremos los elementos del rito vivo que se potenciaron en la representación que la compañía teatral y la comunidad hicieron; y analizaremos cómo la representación teatral a su vez trasciende el mero espectáculo cohesionando a los participantes y fijando la memoria local.

PMLA ◽  
1983 ◽  
Vol 98 (5) ◽  
pp. 846-862 ◽  
Author(s):  
Richard F. Hardin

Since the 1960s scholars have challenged earlier assumptions concerning ritual and literature. They have seriously discredited both the “ritual theory of myth” and traditional ideas on the relation of ritual to Greek and medieval drama. Although some critics still subscribe to theories of psychoanalysis and the “Cambridge anthropological school,” current anthropology offers superior theories of ritual, particularly those of Victor Turner, with their emphasis on community. Because literature and rites have similar emotional effects we have tended to equate them, but by so doing we confuse the liminal with the “liminoid.” Modern authors influenced by Frazer often invite this comparison. Rene Girard's theories of scapegoat and civilization have provided a new, if controversial, turn to ritual criticism. Rites share their symbolic nature with art, but their peculiar satisfaction lies in the experience of community.


2018 ◽  
Vol 32 (4) ◽  
pp. 31-53
Author(s):  
Margit Kőszegi ◽  
Márton Berki ◽  
Géza Barta
Keyword(s):  

A tanulmány az európai posztszovjet térségben érvényesülő orosz expanziós törekvések hatásait a liminalitás koncepciójára építve értelmezi. Az Arnold van Gennep által megalkotott, majd Victor Turner által kiszélesített fogalom olyan átmeneteket (határhelyzeti állapotokat) jelöl, amikor a társadalmi hierarchiák ideiglenesen feloldódnak, egyes tradíciók folytonossága megkérdőjeleződik és az addig biztosnak hitt struktúrák kétségessé válnak. Ezekben a liminális időszakokban a korábbi rend felbomlása olyan bizonytalan, s egyúttal fluid, képlékeny helyzeteket eredményez, amelyek lehetővé teszik egy új állapot megszilárdulását. Tanulmányunkban e koncepció segítségével ragadjuk meg azokat az átmenetként értelmezhető időszakokat, amelyek átfogó változást idéztek elő az orosz expanziós törekvések által érintett térségekben. Az orosz expanzió hatásainak vizsgálatában négy liminális időszakot állítunk a középpontba, amelyeket a meghatározó területi irányok mentén élő, érintett népek példáin keresztül mutatunk be. Elsőként a 18. századi, Fekete-tenger felé érvényesülő orosz expanzió által a krími tatár közösségek életében előidézett liminalitást vizsgáljuk. Ezt követően a cári birodalmat felváltó, a szovjet szocialista berendezkedés hatására jelentkező liminalitást mutatjuk be a Kaukázus térségében, a csecsenek példáján. A 20. század végén bekövetkező rendszerváltás lehetőséget adott a szovjet időszak liminalitásának megszűnésére, amit a balti államokban bekövetkező változások kapcsán vizsgálunk. Végezetül az ukrán polgárháborús helyzet hátterének feltárásával rávilágítunk az ukrán társadalomban külső hatásra jelentkező elhúzódó liminalitásra, valamint annak geopolitikai mozzanataira.


2007 ◽  
Vol 16 (16) ◽  
pp. 127
Author(s):  
Maria Laura Viveiros de Castro Cavalcanti
Keyword(s):  

2019 ◽  
Vol 7 (2) ◽  
pp. 19
Author(s):  
José Maria Guimarães Ramos
Keyword(s):  

O presente artigo é uma reflexão sobre o tema natureza e cultura relacionado como a religiosidade popular, mas especificamente sobre testemunhos de milagres que é objeto de minhas pesquisas há vários anos. O tema traz a questão epistemológica porque, a partir da religiosidade, faço duas novas reflexões em minhas pesquisas sobre o assunto, onde já tinha analisado com as teorias de Victor Turner e Mircea Eliade . Metodologicamente este trabalho é uma reflexão para fugir da dicotomia natureza e cultura na composição da religiosidade popular amazônica, a partir de duas ideias, a saber, a ideia de Amazônia antropogênica que é a visão que a natureza e o humano se forjam mutuamente e a ideia do perspectivismo, que neste caso, tento mostrar que o ser humano amazônico se relaciona tanto com a natureza, quanto com os seres espirituais do catolicismo que são os santos e a Virgem Maria, compondo três mundos, o humano ou social, o natural e o espiritual, um exemplo disso são os testemunhos de milagres.


2019 ◽  
Vol 64 (2) ◽  
pp. 49-59
Author(s):  
Ewa Cybulska-Bohuszewicz

The paper presents an analysis of the life of St. Wilhelm. It is based on The Lives of the Saints (Żywoty świetych) by Piotr Skarga published in Vilnius in 1579. The article is a development of earlier findings and researches on the phenomenon of transgression in The Lives of the Saints [Cybulska-Bohuszewicz 2018, 13–36]. As tools of analysis, it uses the concepts developed by thinkers such as Georges Bataille, Józef Kozielecki and Victor Turner. The work is innovative, because so far The Lives of the Saints has not been studied in this way. At the same time, the sketch is only a contribution to further research, culminating in a monograph devoted to the issues of transgression, sanctity and atopy in the work mentioned.


1979 ◽  
Vol 38 (2) ◽  
pp. 271-281 ◽  
Author(s):  
William LaFleur

AbstractThe anthropologist Victor Turner has proposed a new theory of religious pilgrimage, holding that people on pilgrimage have entered into a social modality that contrasts sharply with the one they ordinarily experience at home; roles, ranks, and social hierarchy have all been left behind, and what Turner calls communitas has come into being en route. Studies in Japanese by Eiki Hoshino confirm the cross-cultural applicability of Turner's theory, and show that it most adequately explains an ancient and famous pilgrimage tradition in Japan, that to the eighty-eight sites on Shikoku. It especially helps us account for the unusual tensions between pilgrims and government during the Tokugawa era. These materials and analyses are used, then, to suggest that in his study of the Kataragama pilgrimage, Bryan Pfaffenberger has misinterpreted Turner's theory and has overlooked ways in which it does, in fact, explain the materials from Sri Lanka.


2011 ◽  
Vol 34 (1-2) ◽  
pp. 1-4 ◽  
Author(s):  
Harry Wels ◽  
Kees van der Waal ◽  
Andrew Spiegel ◽  
Frans Kamsteeg
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document