„Kicsit beszélek magyarul, kérem röviden válaszoljon.”

A tanulmány kettő norvég és egy jordán orvostanhallgató kvalitatív, feltáró jellegű esettanulmányának eredményeit mutatja be. A norvég Edna és Maren a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 1+5 angol nyelvű programján kezdték meg második évüket a vizsgálat kezdetekor. Latif Jordániából érkezett a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasaként az egyetemre. A vizsgálat idején már negyedéves orvostanhallgató volt. A kutatás során félig-strukturált interjúkat készítettünk a résztvevőkkel. Az interjúk alatt a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: 1) mi motiválta résztvevőket abban, hogy külföldi egyetemet válasszanak, 2) mennyire volt fontos számukra választott szakmájuk, 3) milyen volt a kapcsolati hálójuk Magyarországon, 4) hogyan viszonyultak az általános magyar nyelvhez, és 5) mennyire voltak motiváltak a magyar orvosi szaknyelv elsajátítását illetően. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk, milyen tényezők befolyásolhatják ezeknek a hallgatóknak az attitűdjét a helyi kultúrához, az emberekhez, valamint a magyar nyelv elsajátításához. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a részvevők motivációja a külföldi tanulmányaikat illetően jelentős mértékben meghatározta hozzáállásukat a magyar kultúrához, emberekhez és a nyelvhez. Latif, aki minden kényszer nélkül döntött úgy, hogy Pécsett folytatja felsőfokú tanulmányait, sok külföldi és magyar hallgatóval kötött barátságot, és igyekezett mindent megtenni, hogy a magyar nyelvet minél jobban elsajátítsa. Ednát és Marent a norvég numerus clausus kényszerítette arra, hogy elhagyják országukat és külföldön tanuljanak tovább. Ők kizárólag a többi norvég hallgatóval töltötték idejüket, és csak annyi energiát fektettek a magyar nyelv elsajátításába, amennyi tanulmányaikhoz mindenképpen szükséges volt.

Extended Antisemitism: The Case of Poznań

Extended Antisemitism: The Case of PoznańThis article examines contemporary antisemitism in Poznań. The first part of the study reconstructs how the contemporary collective memory in this Polish city was shaped, starting in the interwar period. Referring to earlier contexts, the author points to the founding myth of the medieval legend of the stolen Hosts, which prevails in Poznań. She also retraces the history of antisemitism at the Adam Mickiewicz University. In recent years, the university has disclosed archival records, including those connected with the introduction of ghetto benches and the numerus clausus rule, in this way attempting to atone for disgraceful events in its history. Reflecting on antisemitism in Poznań, the author asks what fuels it in the almost mono-ethnic city that Poznań is today, and introduces the term extended antisemitism. For the purposes of the article, she conducted interviews (using the Delphi technique) with researchers and social activists involved in Jewish issues. Antysemityzm rozszerzony: na przykładzie PoznaniaAutorka bada współczesny antysemityzm w Poznaniu. W pierwszej części opracowania rekonstruuje, jak kształtowała się współczesna pamięć zbiorowa w tym polskim mieście, począwszy od okresu międzywojennego. Następnie, odwołując się do kontekstów, wskazuje na dominujący w Poznaniu mit założycielski średniowiecznej legendy o skradzionych hostiach. Omawia też historię antysemityzmu na Uniwersytecie im. Adama Mickiewicza. W ostatnich latach uczelnia ujawnia źródła archiwalne, w tym materiały związane z tworzeniem getta ławkowego i z wprowadzeniem numerus clausus; w ten sposób stara się niejako zadośćuczynić haniebnym wydarzeniom ze swojej historii. Zastanawiając się nad antysemityzmem w Poznaniu, autorka zadaje pytanie, czym napędza się on dziś w niemal monoetnicznym mieście. Wprowadza pojęcie rozszerzonego antysemityzmu. Na potrzeby artykułu przeprowadziła wywiady metodą delficką z badaczami i społecznikami.

THE FREEDOM OF CONTRACT AND ADDITIONAL CONTRACTS OF THE PARTIES TO THE EMPLOYMENT RELATIONSHIP

The issue of freedom of contract in the individual labour law is discussed in this text taking into account the additional conctracts, concluded by the employer and the employee in addition to the primary contract (i.e. employment contract). The scope of freedom of contract which is construed in the relation to the additional contracts shows deviations from the basic model. The main difference is the recognition of the rule of numerus apertus (as opposed to numerus clausus rule) of additional conctracts. The specifity of additional contracts extends the freedom of parties of an employment relationship to form the content of that legal relationship. This, however, does not prejudge a question of a regulatory model of the above-mentioned freedom.

Competition in Education

In this chapter, the authors delineate how competition circulates through education. First, the authors show how competitive ideologies, values, and norms are transmitted from society to educational institutions, in particular ideologies and values such as meritocracy, the belief in a fair free market, and neoliberalism, as well as norms such as productivism and employability. Second, the authors review the competitive structures and climates within educational institutions that shape students’ values, goals, and behaviors, in particular structures such as normative assessment, tracking, and numerus clausus, as well as climates such as classroom climate, goal structures, and error climate. Third, the authors report research that documents the impact of students’ competitive values, goals, and behaviors on educational outcomes, from learning and achievement to social relations. Finally, the authors conclude by reflecting on how such a socialization of students may impact society in a feedback loop, either in terms of maintenance of the status quo or in terms of social change.

5. Legal Estates and Legal Interests

All books in this flagship series contain carefully selected substantial extracts from key cases, legislation, and academic debate, providing able students with a stand-alone resource. This chapter investigates legal property rights in land and their content. The numerus clausus (or ‘closed list’) principle is of crucial importance when addressing the content question in relation to legal property rights in land. The Law of Property Act 1925 (LPA 1925) divides such rights into legal estates and legal interests. As a result of s 1 of LPA 1925, there are now only two permissible legal estates in land. The chapter then explores the content of a freehold and of a lease, and covers the vital question of why the LPA 1925 imposed this limit on the types of permissible legal estate in land. The facts of Hill v Tupper and Keppell v Bailey offer particular examples of a more general question that land law has to tackle when deciding on the content of legal interests in land.

Coordination

This chapter examines problems of coordination that could arise under personalized law, where different people are subject to different rules guiding their behavior. While earlier chapters of the book focused on individual actors and their personal legal environments, this chapter shifts to look at joint activity—how the interaction between people could be affected by personalized law. Would a personalized law regime that optimizes the atomistic parts result in more social harm, by neglecting the composite whole? It is often noted, correctly, that standardization and uniformity are needed for well-coordinated activity, to help people anticipate what others will do and synchronize their own actions. The chapter argues, however, that personalized law has a surprising potential to advance new forms of coordination. The chapter examines rules of traffic, methods of contracting, procedure in litigation, and the forms of property rights (numerus clausus), and argues that a properly designed personalized law regime could potentially achieve coordination in these spheres despite the greater variation and the non-uniformity of rules and of individual actions.