Z generáció és a home office viszonya 2020-ban a COVID19 idején – Pilot kutatás eredményei

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány fókuszában a COVID19 járvány home office-ra (HO) való hatásának vizsgálata áll, 2020. március és december közötti időszakra vonatkozóan a Z generációs munkavállalók szempontjából 3 régió tekintetében. Pilot kutatásunk célja feltárni a 1) HO alatt érzékelt teljesítménnyel kapcsolatos tényezők közötti kapcsolatot, 2) HO munkavégzéshez kapcsolódó munkavállalói előnyök és hátrányok TOP5 listájában mutatkozó eltéréseket földrajzi elhelyezkedés tekintetében, 3) munkavállalók HO-al kapcsolatos vélekedését földrajzi elhelyezkedés, végzettség és az elrendelt HO alkalmak száma alapján. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Pilot kutatásunk alapját egy, a 2021. februárjában végzett, kérdőíves felmérés adta, amellyel 3 régió 1-1 kiválasztott megyeszékhelynél (Budapest, Pécs, Székesfehérvár) 118 Z generációs munkavállalónak, a fenti időszakra vonatkozó HO tapasztalatait vizsgáltuk. Az adatokon kereszttábla és szentimentelemzés mellett, TOP5 sorrend kialakítását és összehasonlítását is elvégeztük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A pilot kutatás során kapcsolat fedezhető fel a Z generációs munkavállalóknak a HO időszaka alatt érzékelt teljesítményhez köthető bizonyos tényezők között. A HO TOP5 előnyei tekintetében nem, hátrányai kapcsán viszont jelentősebb különbség látható a régiók összehasonlításában. Leginkább Székesfehérváron és Pécsett vélekednek pozitívan a HO-ról, akik érettségivel rendelkeznek, és akiknél csak egyszer rendelték el a HO-t. Negatívan a budapestiek, BSc vagy MSc végzettséggel rendelkezők és a több alkalommal HO-ban dolgozók viszonyultak a HO-hoz. GYAKORLATI JAVASLATOK Pilot kutatásként az eredmények hozzájárulhatnak a Z generációs munkavállalók HO alatti viselkedésének további vizsgálatához és jobb megértéséhez, azonban még korlátozottan alkalmasak messzemenő következtetések levonására. További kutatási irányként a jövőben, a minta elemszámát érdemes lenne növelni a kutatásnak más régiókra való kiterjesztésével, valamint összehasonlítani a Z generációs munkavállalókra vonatkozó eredményeket más generációkkal (pl. Y generáció).

Szolgáltatásminőség-mérés és -értékelés bevezetése egy gyermekvédelemi intézményben a nevelőszülői képzések fejlesztésének céljával

A TANULMÁNY CÉLJA Az ügyfelek elégedettségmérési és -értékelési eredményei a szolgáltatásminőség javításának, fejlesztésének meghatározó inputjai. A gyermekvédelmi ellátási rendszerben a nevelőszülők kulcsfontosságú belső vevői szerepkörben jelennek meg: szolgáltatást vesznek igénybe és maguk is szolgáltatást nyújtanak, ezért e sajátos szerepük alapján vizsgáltuk az általuk igénybe vett nevelőszülői szolgáltatások minőségét és a képzésükhöz kapcsolódó fejlesztés lehetőségeit. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A diszkonfirmációs paradigmán alapuló szolgáltatásminőség-mérési és -értékelési eljárás testre szabásával kívántuk azonosítani és igazolni a nevelőszülőknek nyújtott szolgáltatások minőségdimenzióit. A vizsgált gyermekvédelmi intézmény öt megyét érintő nevelőszülői hálózatában 100 nevelőszülő bevonásával végeztük el pilot jelleggel az empirikus eredmények összegyűjtését és elemzését. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az elemzés eredményei alapján a következő dimenziókat azonosítottuk: érzelmi támogatás, szakmai segítségnyújtás, képzések fontossága, képzések testreszabhatósága, tanácsadói környezet, ill. várakozási idő és felkészültség. Tudomásunk szerint ez az első átfogó szolgáltatásminőség-mérési és -értékelési kezdeményezés a hazai gyermekvédelemben a nevelőszülői elvárásokat és észleléseket vizsgálva. GYAKORLATI JAVASLATOK Az elemzés eredményei alapján a nevelőszülőknek nyújtott képzések szervezésével kapcsolatos konkrét minőségfejlesztési javaslatok megfogalmazására került sor a PDCA logikának megfelelően, továbbá javaslatot tettünk az alkalmazott módszertan továbbfejlesztésére.

A SARS-CoV2 pandémia hatása a magyarországi szálláshelyekre

A TANULMÁNY CÉLJA A SARS-CoV2 járvány alapvetően megváltoztatta az életünket. Különösen igaz ez a turisztikai szektorra, azon belül a szálláshely-szolgáltatásra, hiszen az izoláció, a kormányzati korlátozások hónapokra elvonták a keresletet a szolgáltatóktól. A szereplők túlélése nagyban függött a menedzsment elveitől, várakozásaitól, a szálláshely finanszírozó-képességétől. Célunk az volt, hogy felmérjük, hogy a járványban eddig lefutott három hullám hogyan hatott a szálláshelyek működésre és felmérjük, hogyan állítható helyre a szektor versenyképessége. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunkban 252 magyarországi kereskedelmi és magánszálláshely adatait elemeztük egy online kérdőíves felmérés alapján, melyet a szálláshelynek juttatunk el e-mailben. A mintába választottunk minden szálláshely-típusból, régióból, foglalkoztatotti létszámcsoportból alanyokat. Az adatokat SPSS és MS Excel programok segítségével elemeztük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A járvány hatására 2020-ban a szálláshelyek kihasználtsága drasztikusan visszaesett. Ez leginkább azokat a szálláshelyeket érintette, ahol magas a külföldi vendégek aránya és legkevésbé azokat, akik továbbra is fogadhattak üzleti célú vendégeket. A bevételek jelentősen visszaestek, a kiadások kisebb mértékben nőttek a védekezéssel összefüggésben. A szálláshelyek több mint ötöde teljesen bezárt 2020 szeptemberét követően, a többiek igyekeztek előre menekülni, épületfelújítást, szolgáltatásfejlesztést hajtottak végre. A szereplők közel kétharmada vett igénybe valamilyen támogatást a túléléshez, fejlesztéshez. Érdekes volt, hogy egyes szálláshelyek a kieső bevételek miatt árat emeltek, míg mások a kereslet fenntartása, vagy visszaállítás miatt inkább árat csökkentettek, vagy változatlanul hagyták azt. GYAKORLATI JAVASLATOK A jelentős és hosszú ideig tartó bevételkiesés miatt további támogatásokra van szükség. A támogatásoknál fontos a szegmentáció, hiszen a különböző szálláshely-típusok, régiók más-más igényekkel, más-más problémákkal néznek szembe. A munkabértámogatás nem minden szolgáltatónak nyújt megfelelő támogatást, így igény merült fel a kieső bevétel kompenzációjára az előző (járvány előtt) időszak alapján, a hitelmoratórium hatásainak kompenzációjára, új, támogatott hitellehetőségekre, a reprezentációs adó és jegyáfa csökkentésére.

The Future of Flexible Product Manufacturing by Using Industry 4.0 Technologies in Regard to Consumer Preferences

THE AIMS OF THE PAPER The core objectives of this paper are to understand constantly changing consumer choices over time and the manufacturing of flexible products to answer the problem. The flexible products with multiple utility choices can help consumers from every segment to fulfil their needs. The study has shed light on the flexible product manufacturing process and has also discussed launching strategies into the market with having considered various market factors in the process. METHODOLOGY A rigorous analysis of literature has been done to understand why flexible products should be preferred over standard products. Literature related to flexible product strategy is being examined and explored its dimensions of price setting and product utility. MOST IMPORTANT RESULTS This study provides a road map for companies to shift their focus on developing new manufacturing processes in order to develop flexible products to address dynamic consumer preferences. This study also shed light on the fact the flexible products might be more profitable for the company. RECOMMENDATIONS The findings show that flexible products provide larger range of utility choices and with a right price; it can be more profitable than a standard product. Flexible products can go along with mass customisation of products which can enlarge utility choices for consumers to an unlimited level.

Az innovációs ökoszisztéma menedzsment strukturális kihívásai – a szakirodalom tükrében

A TANULMÁNY CÉLJA Az innováció a fenntartható gazdasági fejlődés egyik fő mozgatórugója. Arra tekintettel azonban, hogy az innováció általánosságban drága és bizonytalan folyamat, a gazdasági szereplők különböző együttműködéseket hoznak létre az innovációs tevékenység költségeinek és kockázatainak csökkentése érdekében. Ezen kooperációk egyik típusának tekinthetők az innovációs ökoszisztémák. Ezzel összefüggésben jelen tanulmány egyrészt bemutatja az innovációs ökoszisztéma, mint együttműködési struktúra fogalmának tudományos szempontú értelemzési kereteit, másrészt körvonalazza az ökoszisztéma menedzsment alapvető strukturális kérdéseit. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányban alkalmazott módszertan széleskörű szakirodalomfeldolgozás. Mivel magyar nyelven kevés tudományos igényű publikáció foglalkozik az innovációs ökoszisztémák fent említett kérdésköreivel, a tanulmányban lefektetett elméleti keretek elsősorban a magyarországi ökoszisztéma menedzsment-gyakorlat empirikus vizsgálatának kiindulópontjaként szolgálnak. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A tanulmány egyik fontos eredménye, hogy magyar nyelven, közérthető módon mutatja be az innovációs ökoszisztéma fogalom tudományos gyökereit és definícióját. A tanulmány másik eredménye, hogy széleskörű szakirodalmi szintézis alapján azonosítja az innovációs ökoszisztéma menedzsment strukturális kihívásait. Az öt legfontosabb kihívás a következő: a partneri kör megválasztásának, a működési struktúra kialakításának, az ökoszisztémát vezető személy kijelölésének, az alkalmazkodóképesség meglétének, valamint a formális és informális kapcsolatok egyensúlyának kérdése. GYAKORLATI JAVASLATOK Az innovációs ökoszisztéma kifejezés mind a tudományos, mind pedig az üzleti- és kormányzati döntéshozói körökben egyre elterjedtebb. Fontos ugyanakkor, hogy a fogalom pontos értelmezési keretei nehezen lehatárolhatók, éppen ezért lényeges, hogy a kifejezést mindig jól meghatározott összefüggésben használjuk. Az ökoszisztémák kialakítása és menedzselése számos stratégiai és strukturális kérdést vet fel, mivel az ökoszisztémás kooperáció alapvető működési elve a hatékony értékteremtés. Az ökoszisztémák eredményes működtetéséhez így nélkülözhetetlen a tudatos ökoszisztéma menedzsment. Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai Támogatásával készült.

Gender Equality Provided by Active Action in Recruitment and Selection Process

THE AIM OF THE PAPER Despite all the efforts in relation to hiring women to workplaces, parity has not yet been achieved, and the gap between women and men is even wider when leadership roles are considered. Organizations are gendered, the human resource practices are outdated and are still structured around the ideal, male worker. The main objective of this paper is to critically review the recruitment and selection process (RSP) and provide active actions as practical recommendations, which will enable organisations to hire women into the workplaces. METHODOLOGY This research is an empirical study of large multinational organizations, identifying the key human resource policy intervention points in the RSP. MOST IMPORTANT RESULTS The outcome of the critical review is that the traditional RSP needs to be transformed and only this transformation – applying positive actions - will enable organisations to achieve gender equality at the workplace. The novelty of this paper is the empirical research of global organizations, based on which, the key intervention points of RSM were identified. The following active actions are proposed: embed employer branding and early talent attraction into the recruitment process; provide transparency of salary bands; apply of female quotas; use structured interviews; run diverse interview panels; and use explicit comparator method.

Online marketing lehetőségek és kihívások az autószerelők piacán

A TANULMÁNY CÉLJA Jelen kutatás célja a szolgáltatószektorban működő hazai autószerelő és –javító vállalkozások online megjelenésének feltérképezése. Az autószereléssel kapcsolatos szavak keresési találatainak köszönhetően elérhető honlapok elemzése tartalom, design és felhasználói tapasztalat (UX) szempontjából. További cél a honlap létrejötte és a vizuális design közötti, az oldalak információtartalma és a hirdetett szavak száma közötti, valamint a weboldalak nyitó oldalának típusa és a hirdetés tárgya közötti összefüggések feltárása. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A gépjárműjavítással, szervízeléssel kapcsolatban 100 kulcsszót gyűjtöttünk össze és a Google Ads hirdetések hatására elért weboldalakat (88) kvalitatív szempontok - a link nyitóoldala, a hirdetés tárgya, reszponzívitás, sütik használata, design, tartalom, UX - szerint elemeztük. Majd kvantitatív tartalomelemzés segítségével ismertettük a kutatási eredményeket. A keresések (lekérdezések) módszerét standardizáltuk - lokalizációhoz, időszakokhoz és hálózathoz (ugyanaz az IP cím) kötöttük -, hogy az összevetés releváns maradjon. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK A weboldalak 65%-a minden szempontnak megfelelt, azaz egységes volt a színvilága, a vizuális elemeket jól alkalmazta, illetve megfelelő mennyiségű információt tartalmazott. Minél több információval van ellátva egy honlap, annál több kifejezésre van lehetősége a vállalatnak hirdetni. A Google algoritmusa figyelembe veszi a releváns tartalmakat, ami az organikus, és a fizetett elérések szempontjából is magasabb minőséget nyújt. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hasznosak lehetnek a KKV szektor számára, különösen a gépjárműszervízeléssel foglalkozó cégeknek. A hazai KKV szektornak érdemes figyelemmel kísérni az aktuális online marketing trendeket és a változó fogyasztói igényeket, elvárásokat, hiszen a jól átgondolt, arculati elemekhez illeszkedő, kellően informatív ugyanakkor kreatív elemekben bővelkedő honlap és a tudatos keresőmarketing tevékenység hozzájárul a versenyelőny megszerzéséhez.

Motivation to learn? An advanced exploratory study of learning motivation of Central-East European Business Students

THE AIM OF THE PAPER We used self-determination theory to examine the motivation of business school students in Hungary. The research aimed to clarify whether extrinsic or intrinsic motivation or both dominates learning intentions among these students. Although student motivation to learn has been studying extensively, there is an absence of research evidence using this framework in Central-Eastern European higher education. Given the increasing prominence of the region in global geo-political and business affairs, this absence of understanding is important to correct. METHODOLOGY Our questionnaire-based study shows a strong link between some forms of extrinsic motivation and intrinsic motivation, along with evidence for the coexistence of extrinsic and intrinsic motivators in the same person. We used a modified version of Vallerand et al. (1992-1993) motivation-survey the “Academic Motivation Scale AMSC-28”. We added 11 plus questions to the questionnaire. The empirical research was a confirmative study about self-determination theory. The methodology used was descriptive statistics, correspondence, and correlation analysis. The size of the sample was 471. The purpose of our study was to check if the theory of Deci and Ryan are valid on the students of a university in Central Europe. MOST IMPORTANT RESULTS The purpose of our study was to check how the theory of Deci and Ryan applies to the students of a university in Central Europe. The results of the research highlight that the students could have both intrinsic and extrinsic motivation at the same time and intrinsic motivation is not the only type of motivation that could lead to good performance in learning and other activities. RECOMMENDATIONS The findings could help to evaluate currently used motivational strategies for students and to stimulate further research on the subject usinűg the framework of self-determination theory. Acknowlwdgements: The authors would like to thank Professor John Schermerhorn and Professor Gábor Rappai for their valuable comments and critique in writing this article. With the support of the EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 project.

Effects of actual and perceived financial literacy skills on financial well-being at retirement

THE AIMS OF THE PAPER Studies have not explained fully how financial literacy, decision making skills and the diverse forms of financial literacy overconfidence interact with each other to explain households’ actual and perceived financial well-being at retirement. This study aims to map the interactions among these constructs within the elderly population. METHODOLOGY In the framework of a larger assessment on subjective well-being and its antecedents at retirement, three hundred retired people between the age of 65 and 85 filled out a questionnaire in their home in Hungary in March 2019. MOST IMPORTANT RESULTS Elderly people are overconfident in their financial literacy skills both on absolut and relative levels. Percieved financial literacy is a better predictor of financial situation than actual financial literacy. However, financial literacy overconficence relative to others harms elderly people’s financial situation. Subjective financial well-being is mainly driven by the actual financial situation. Decision making skills play an important role in the calibration of financial literacy skills and have an additional direct effect on the subjective level of financial well-being. Our outcomes reinforce that it is indeed worth promoting programs helping elderly people acquiring domain-specific financial knowledge. These programs may lead to better financial situation and higher self-efficacy. Moreover, our findings imply that it would be worthwhile for programs to concentrate on the calibration of financial knowledge vis-á-vis others. RECOMMENDATIONS To complement the mainstream literature, the study examines the forms of overconfidence and their effects on financial well-being separately and concentrates on the elderly population. Acknowledgements: The project was financed by the European Social Fund: Comprehensive Development for Implementing Smart Specialization Strategies at the University of Pecs (EFOP-3.6.1.- 16-2016-00004). Declarations of interest: none.

Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja a kulturális értékteremtés jellemzőinek bemutatása a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa program (továbbiakban Veszprém-Balaton2023 EKF program) tükrében. A vizsgálatot a többdimenziós értékteremtés öt pillére alapján végeztük Veszprémben és a Balaton térségben működő kulturális és turisztikai szervezetek körében. Jelen kutatás a következő kérdésekre fókuszál: 1) hogyan működik közre jelenleg a kulturális szektor a város és a Balaton térség fenntartható fejlesztésében; 2) melyek a veszprémi kulturális szakpolitika és menedzsment legfőbb gyengeségei, fejlesztendő területei; 3) melyek azok az EKF-től várt hatások, melyek hosszú távon ösztönözhetik a helyiek kultúrához való kapcsolódását, illetve kulturális fogyasztását? A tanulmány a kulturális és turisztikai szektorban megjelenő közösségi részvétel és a hálózatosítás szerepére fókuszál, amely segítségével megvalósulhat a térség hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődése. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az értékteremtéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése alapján megalkottuk a kutatás elméleti kereteit: a többdimenziós értékteremtés öt pillérének vizsgálatát végeztük az esettanulmány (Veszprém-Balaton2023 EKF program) megközelítés mentén. A kutatást 2019 szeptemberében és októberében bonyolítottuk le Veszprém és a Balaton térségben strukturált interjúk, valamint stratégiai dokumentumok elemzésének segítségével. Az interjúalanyok kiválasztása során törekedtünk a kultúra minél szélesebb területének lefedésére és a turizmus kiterjedt ernyőfogalma alatt (láthatatlan, nem konvencionális, mindennapi térpályáktól eltérő mobilitás) tárgyalt folyamatok (Michalkó – Ilyés 2020) vizsgálatára. Ebből adódóan a strukturált interjúk során kilenc kulturális intézmény (kulturális központ, könyvtár, színház, múzeum, művészeti galéria), továbbá a veszprémi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek képviselőinek véleményét elemeztük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kutatási eredmények a részvétel, a bevonódás és a hálózatosodás különböző szintjeit mutatják be. Olyan releváns innovációkat javasolnak, melyek a kulturális szféra hosszú távú fenntartható fejlesztése érdekében megvalósíthatók. GYAKORLATI JAVASLATOK Az eredmények a kulturális alapú városfejlesztésben érdekelt, valamint a kulturális kínálatot, programokat priorizáló hazai települések számára tartalmaznak menedzsmentre vonatkozó javaslatokat. Az eredmények alapján a Veszprém-Balaton térségben a kulturális kínálat jelenlegi irányítása fejlesztésre szorul; kiemelten átgondolandó az értékteremtési mechanizmusok megújítása. Köszönetnyilvánítás: Jelen kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú "Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek" című projekt keretében jött létre.