Relationship between orchardgrass ( Dactylis glomerata ) dominance and the soil chemical characteristics of nonallophanic Andosol under cutting and cattle grazing

2021 ◽  
Author(s):  
Hidetoshi Kakihara ◽  
Shin‐ichiro Ogura
Author(s):  
C. Goessens ◽  
D. Schryvers ◽  
J. Van Landuyt ◽  
A. Verbeeck ◽  
R. De Keyzer

Silver halide grains (AgX, X=Cl,Br,I) are commonly recognized as important entities in photographic applications. Depending on the preparation specifications one can grow cubic, octahedral, tabular a.o. morphologies, each with its own physical and chemical characteristics. In the present study crystallographic defects introduced by the mixing of 5-20% iodide in a growing AgBr tabular grain are investigated. X-ray diffractometry reveals the existence of a homogeneous Ag(Br1-xIx) region, expected to be formed around the AgBr kernel. In fig. 1 a two-beam BF image, taken at T≈100 K to diminish radiation damage, of a triangular tabular grain is presented, clearly showing defect contrast fringes along four of the six directions; the remaining two sides show similar contrast under relevant diffraction conditions. The width of the central defect free region corresponds with the pure AgBr kernel grown before the mixing with I. The thickness of a given grain lies between 0.15 and 0.3 μm: as indicated in fig. 2 triangular (resp. hexagonal) grains exhibit an uneven (resp. even) number of twin interfaces (i.e., between + and - twin variants) parallel with the (111) surfaces. The thickness of the grains and the existence of the twin variants was confirmed from CTEM images of perpendicular cuts.


2010 ◽  
Vol 59 (2) ◽  
pp. 295-314 ◽  
Author(s):  
Imre Kádár

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.


2020 ◽  
Vol 54 (4) ◽  
pp. 267-276
Author(s):  
Koshi Yamamoto ◽  
Yuta Suzuki ◽  
Gochoobazar Oyunjargal ◽  
Hiroyuki Fukuda ◽  
Munkhtsetseg Oidov ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document