Összefoglaló.
Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli
a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő
tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát
kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik.
Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett
Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó
eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében.
Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen
lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a
2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények:
2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT:
26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%)
volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló
tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb
korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók
és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs
tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a
visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a
dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai
végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az
érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében.
Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony
iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya
Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát
mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten
fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is
tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.
Summary.
Introduction: The body of evidence suggests that smoking
increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the
proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since
2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing
in recent years. Objective: To present – in the light of
previous studies – the results of the Public Health Survey among adults in 2018
on smoking and e-cigarette use. Method: 1586 persons were
personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered
both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian
microcensus. Results: In 2018, the proportion of smokers in the
Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3–31.1%), and the proportion of
e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1–2.5%). Educational level was a predictor
of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI
2.53–4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI
0.59–2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned
(54.3% 95% CI 44.0–64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes
included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In
the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased
compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with
primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with
secondary education without a graduation certificate.
Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are
declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly
increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an
increasing trend in our country. Our results call for a complex public health
intervention program including prevention and smoking cessation supporting
subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022;
163(1): 31–38.
Nurse-Family Partnership and Geography: An Intersectional Perspective