scholarly journals A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 30-37
Author(s):  
Diána Elmer ◽  
Dóra Endrei ◽  
Andor Sebestyén ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Noémi Németh ◽  
...  
Keyword(s):  
Rheumatoid Arthritis ◽  
Health Insurance ◽  
Treatment Cost ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Main Diagnosis ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fődiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 nő, együtt 30 711 fő. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia férfiaknál 150,2 fő, nőknél 464,0 fő, együtt 314,1 fő volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a nőknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvőbeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fő költségtényezőnek. A rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nők esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37. Summary. Introduction: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. Results: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). Conclusion: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37.

scholarly journals A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 14-21
Author(s):  
Zsuzsanna Kívés ◽  
Dóra Endrei ◽  
Diána Elmer ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Colorectal Cancer ◽  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Insurance Cost ◽  
Care Utilisation ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010–D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a nőknél (3,25 milliárd Ft) is a 65–74 éves korcsoportban figyelhetők meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fő, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fő) és a CT, MRI (28 426 fő) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvőbeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nők esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21. Summary. Introduction: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010–D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. Results: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65–74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. Conclusion: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21.

scholarly journals A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 6-13
Author(s):  
Noémi Németh ◽  
Dóra Endrei ◽  
Diána Elmer ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Lilla Horváth ◽  
...  
Keyword(s):  
Myocardial Infarction ◽  
Acute Myocardial Infarction ◽  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Insurance Costs ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma – a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13. Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

scholarly journals A térd- és lábszársérülések okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 54-60
Author(s):  
Veronika Varga ◽  
Diána Elmer ◽  
Imre Boncz ◽  
Dávid Sipos ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Lower Leg ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Leg Injuries ◽  
Number Of Patients ◽  
The Individual

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentős terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80–S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvőbeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fő (9868 fő férfi, 8530 fő nő) volt. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia a férfiaknál 211,2 fő, a nőknél 167,0 fő, együtt 188,1 fő volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a nőknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nők sérüléseiből származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek. A betegség előfordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a nőknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60. Summary. Introduction: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80–S89. Results: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60.

scholarly journals A diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése egészségbiztosítási adatok alapján

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 38-45
Author(s):  
Tímea Csákvári ◽  
Diána Elmer ◽  
Noémi Németh ◽  
Zsuzsanna Kívés ◽  
István Wittmann ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Outpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
Diabetic Polyneuropathy ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Neurological Complications ◽  
Cost Driver ◽  
Therapeutic Interventions ◽  
Care Utilization ◽  
Insurance Fund

Összefoglaló. Bevezetés: Az idegrendszeri károsodás az egyik leggyakrabban kialakuló komplikáció a cukorbetegek körében, mely az egyénnek és a finanszírozónak is jelentős terhet jelent. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a 100 000 lakosra jutó igénybevételi prevalenciát, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban és ellátási típusonként. A vizsgált kórképet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (10. revízió) szerinti G6320-as kóddal azonosítottuk. Eredmények: A diabeteses polyneuropathia kezelésére a NEAK 6,63 milliárd Ft (24,52 millió USD; 20,78 millió EUR) egészségbiztosítási kiadást fordított 2018-ban. E költségek legnagyobb hányadát a gyógyszerek ártámogatása adta (78,29%). A teljes népességre számolt, 100 000 főre vetített prevalencia 862/100 000 fő volt a férfiak, 981/100 000 fő a nők esetében, együtt 924/100 000 fő a járóbeteg-szakellátásban. A 65–74 évesek jelentek meg a legnagyobb számban az egyes ellátási szinteken. A nemek eloszlása között a legtöbb vizsgált korcsoport tekintetében számottevő különbség nem tapasztalható, 65 év felett azonban már jóval magasabb a nők aránya. Következtetés: A betegség előfordulási gyakorisága a nők esetében 15,6%-kal magasabb. Idősebb korban jelentősen magasabb betegszámot figyeltünk meg. A neuropathiás szövődmények elkerülése érdekében a terápiás kezelésen túl a megelőzésre is sokkal nagyobb figyelmet javasolunk fordítani. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45. Summary. Introduction: Neurological complications are the most common type of complications among type 2 diabetes mellitus patients, which put a heavy burden on both individuals and health insurance organizations. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological and health insurance disease burden of non-insulin-dependent diabetes with neurological complications. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population according to age groups and sex. Patients were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: G6320. Results: In 2018, NHIFA spent 6.63 billion HUF (24.52 million USD; 20.78 million EUR) on treating diabetic polyneuropathy. Reimbursement of pharmaceuticals was the main cost driver (78.29% of total expenditure). Based on patient numbers in outpatient care, prevalence in 100 000 population was 862 men, 981 women, together 924 people based on outpatient-care utilization. Most patients were aged between 65–74 years in all forms of care. Regarding sex, no significant differences were found among most age groups, however, the ratio of women tends to be higher above 65 years of age. Conclusion: Prevalence was found to be by 15.6% higher among women. Significantly higher patient numbers were found in old age. Besides therapeutic interventions, prevention should gain considerably more attention to avoid polyneuropathic complications. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45.

scholarly journals A pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 46-53
Author(s):  
Tibor Gazsó ◽  
Diána Elmer ◽  
Dóra Endrei ◽  
Andor Sebestyén ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Health Care Systems ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Pertrochanteric Fracture ◽  
Insurance Fund ◽  
Pertrochanteric Fractures ◽  
Care Systems

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentős terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 nő, együtt 9157 fő. Ezt követte az aktívfekvőbeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 nő, együtt 8246 fő). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a nőknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a nőknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nők esetében. Következtetés: A pertrochanter törés előfordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53. Summary. Introduction: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. Objective: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. Conclusion: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53.

Association of age with risk of major depression among patients with chronic kidney disease over midlife: a nationwide cohort study in Taiwan

2018 ◽  
Vol 31 (08) ◽  
pp. 1171-1179 ◽  
Author(s):  
Shih-Feng Chen ◽  
Yu-Huei Chien ◽  
Pau-Chung Chen ◽  
I-Jen Wang
Keyword(s):  
Chronic Kidney Disease ◽  
Cohort Study ◽  
Major Depression ◽  
Kidney Disease ◽  
Comparison Group ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Classification Of Diseases ◽  
The Impact

ABSTRACTBackground:The impact of age on the development of depression among patients with chronic kidney disease (CKD) at stages before dialysis is not well known. We aimed to explore the incidence of major depression among predialysis CKD patients of successively older ages through midlife.Methods:We conducted a retrospective cohort study using the longitudinal health insurance database 2005 in Taiwan. This study investigated 17,889 predialysis CKD patients who were further categorized into study (i.e. middle and old-aged) groups and comparison group aged 18–44. The International Classification of Diseases, Ninth Revision, Clinical Modification (ICD-9-CM) was applied for coding diseases.Results:The group aged 75 and over had the lowest (hazard ratio [HR] 0.47; 95% confidence interval [CI] 0.32–0.69) risk of developing major depression, followed by the group aged 65–74 (HR 0.67; 95% CI 0.49–0.92), using the comparison group as reference. The adjusted survival curves showed significant differences in cumulative major depression-free survival between different age groups. We observed that the risk of major depression development decreases with higher age. Females were at a higher risk of major depression than males among predialyasis CKD patients.Conclusions:The incidence of major depression declines with higher age in predialysis CKD patients over midlife. Among all age groups, patients aged 75 and over have the lowest risk of developing major depression. A female preponderance in major depression development is present. We suggest that depression prevention and therapy should be integrated into the standard care for predialysis CKD patients, especially for those young and female.

scholarly journals Patient Outcomes following Subarachnoid Hemorrhage between the Medical Center and Regional Hospital: Whether All Patients Should Be Transferred to Medical Centers

2014 ◽  
Vol 2014 ◽  
pp. 1-5 ◽  
Author(s):  
Tsung-Ying Lin ◽  
Chieh Hsin Wu ◽  
Wei-Che Lee ◽  
Chao-Wen Chen ◽  
Liang-Chi Kuo ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Subarachnoid Hemorrhage ◽  
Hospital Volume ◽  
Medical Center ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Research Database ◽  
Medical Centers ◽  
Classification Of Diseases ◽  
Comorbidity Index

Subarachnoid hemorrhage (SAH) is a critical illness that may result in patient mortality or morbidity. In this study, we investigated the outcomes of patients treated in medical center and nonmedical center hospitals and the relationship between such outcomes and hospital and surgeon volume. Patient data were abstracted from the National Health Insurance Research Database of Taiwan in the Longitudinal Health Insurance Database 2000, which contains all claims data of 1 million beneficiaries randomly selected in 2000. The International Classification of Diseases, Ninth Revision, subarachnoid hemorrhage (430) was used for the inclusion criteria. We identified 355 patients between 11 and 87 years of age who had subarachnoid hemorrhage. Among them, 32.4% (115/355) were men. The median Charlson comorbidity index (CCI) score was 1.3 (SD ± 0.6). Unadjusted logistic regression analysis demonstrated that low mortality was associated with high hospital volume (OR = 3.21; 95% CI: 1.18–8.77). In this study, we found no statistical significances of mortality, LOS, and total charges between medical centers and nonmedical center hospitals. Patient mortality was associated with hospital volume. Nonmedical center hospitals could achieve resource use and outcomes similar to those of medical centers with sufficient volume.

Incidence of Football Injuries and Complaints in Different Age Groups and Skill-Level Groups

2000 ◽  
Vol 28 (5_suppl) ◽  
pp. 51-57 ◽  
Author(s):  
Lars Peterson ◽  
Astrid Junge ◽  
Jiri Chomiak ◽  
Toni Graf-Baumann ◽  
Jiri Dvorak
Keyword(s):  
Continuing Education ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Fair Play ◽  
Skill Levels ◽  
Subsequent Performance ◽  
Classification Of Diseases ◽  
Icd 10 ◽  
Over Time

In this study, the incidence of football injuries and complaints as related to different age groups and skill levels was studied over the period of 1 year. All injuries and complaints as well as the amount of time players spent in training and games were recorded. All injured players were examined weekly by physicians, and all injuries were assessed according to the International Classification of Diseases (ICD-10), which describes them in terms of injury type and location, the treatment required, and the duration of subsequent performance limitations. A total of 264 players of different age groups and skill levels was observed for 1 year. Five hundred fifty-eight injuries were documented. Two hundred sixteen players had one or more injuries. Only 48 players (18%) had no injury. The average number of injuries per player per year was 2.1. Injuries were classified as mild (52%), moderate (33%), or severe (15%). Almost 50% of all injuries were contact injuries; half of all the contact injuries were associated with foul play. The majority of injuries were strains and sprains involving the ankle, knee, and lumbar spine. Nearly all players (91%) suffered from complaints related to football. Only 23 players reported no injuries and no complaints. Prevention programs, fair play, and continuing education in techniques and skills may reduce the incidence of injuries over time.

scholarly journals A kórházi adatlapok jelentéseinek alkalmazhatósága epidemiológiai elemzésekre az ischaemiás cerebrovascularis betegségek példája alapján

2015 ◽  
Vol 156 (38) ◽  
pp. 1540-1546 ◽  
Author(s):  
András Ajtay ◽  
Ferenc Oberfrank ◽  
Dániel Bereczki
Keyword(s):  
Health Care Financing ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Epidemiological Studies ◽  
Insurance Fund ◽  
Cerebral Infarcts ◽  
Hospital Report ◽  
Single Payer ◽  
Classification Of Diseases ◽  
Icd 10

Introduction: In single-payer health care financing systems data extracted from hospital report forms submitted for reimbursement purposes may be used for epidemiological investigations. Aim: Based on data submitted by 14 neurological wards in Central Hungary the authors examined the reliability of these reports. Method: Analyses were performed for the 3-digit codes of the 10th version of the International Classification of Diseases for cerebral infarcts (ICD-10 I63+I64) reported for the National Health Insurance Fund. Results: The number of cases in individual hospitals changed between a decrease by 35% and an increase by 73% from the first to the second half of the year 2012, reflecting changes in the size of the catchment area of the hospitals in July 2012. Of those with an ICD-10 I63 or I64 discharge diagnosis 54–84% had acute stroke. Neurological wards cared for 34–98% of all stroke patients. The diagnoses submitted for reimbursement purposes corresponded in over 99% to the diagnoses in the hospital discharge reports. Inaccuracies occurred in a larger proportion (about 20%) in coding the DRG financing categories. Conclusions: Databases created from hospital reports submitted for reimbursement purposes can be used reliably in Hungary for stroke epidemiological studies. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1540–1546.

General provisions and features of statistical records of the upper respiratory tract diseases, ear and mastoid process in children

2020 ◽  
Vol 40 (4) ◽  
pp. 61-69
Author(s):  
S. O. Samusenko ◽  
◽  
O. I. Serdyuk ◽  
I. V. Filatova ◽  
◽  
...  
Keyword(s):  
Respiratory Tract ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Mastoid Process ◽  
Upper Respiratory Tract ◽  
Classification Of Diseases ◽  
Icd 10 ◽  
Upper Respiratory ◽  
Statistical Trends

The formation of medical statistical information and the effectiveness of statistical records of diseases of the upper respiratory tract, ear and mastoid process in children on the basis of the current International Classification of Diseases, 10th revision (ICD-10). The relevance of the analysis of the completeness and effectiveness of statistical records of the incidence of diseases of the upper respiratory tract, ear and mastoid process is substantiated. It is established that the reporting of the incidence of the child population on upper respiratory tract, ear and mastoid process is carried out in accordance with the headings of the ICD-10 revision. The requirements of the ICD-11 revision do not make significant changes in the statistical records. Features of statistical records of diseases of the upper respiratory tract, ear and mastoid process on the basis of the modern classifier of diseases — ICD-10 are shown and characterized. The shortcomings of statistical records of diseases of the ear and mastoid process in children in terms of clinical assessment of cases. The reasons of probable underestimation of statistical indicators of incidence of diseases of the upper respiratory tract in this category of patients are analyzed. The presence of differences in the formation of groups of statistical accounting of the incidence of the ear, nose and throat organs in children during the analysis of statistical trends has been proved. It is concluded that this contributes to the inaccuracy of accounting and data analysis, which hinders the development of adequate management decisions. It is shown the expediency of developing indicators, bringing into line the criteria for the formation of age groups for statistical records and creating a single register of nosology for such records at different levels.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document