scholarly journals A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 22-29
Author(s):  
Réka Mihály-Vajda ◽  
Imre Boncz ◽  
Diána Elmer ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Noémi Németh ◽  
...  
Keyword(s):  
Cervical Cancer ◽  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Service Providers ◽  
Cost Driver ◽  
Screening Tests ◽  
Insurance Fund ◽  
Performance Volume ◽  
Volume Limit

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknél jelentkezik. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás döntő többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvőbeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszűrés korszerűsítéseként az új szűrési stratégiát megfelelő finanszírozási támogatással célszerű bevezetni, a szűrővizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29. Summary. Introduction: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. Objective: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. Data and methods: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. Results: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29.

scholarly journals A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 14-21
Author(s):  
Zsuzsanna Kívés ◽  
Dóra Endrei ◽  
Diána Elmer ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Colorectal Cancer ◽  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Insurance Cost ◽  
Care Utilisation ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010–D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a nőknél (3,25 milliárd Ft) is a 65–74 éves korcsoportban figyelhetők meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fő, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fő) és a CT, MRI (28 426 fő) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvőbeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nők esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21. Summary. Introduction: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010–D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. Results: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65–74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. Conclusion: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14–21.

scholarly journals A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 6-13
Author(s):  
Noémi Németh ◽  
Dóra Endrei ◽  
Diána Elmer ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Lilla Horváth ◽  
...  
Keyword(s):  
Myocardial Infarction ◽  
Acute Myocardial Infarction ◽  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Insurance Costs ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma – a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13. Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

scholarly journals A térd- és lábszársérülések okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 54-60
Author(s):  
Veronika Varga ◽  
Diána Elmer ◽  
Imre Boncz ◽  
Dávid Sipos ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Lower Leg ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Leg Injuries ◽  
Number Of Patients ◽  
The Individual

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentős terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80–S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvőbeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fő (9868 fő férfi, 8530 fő nő) volt. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia a férfiaknál 211,2 fő, a nőknél 167,0 fő, együtt 188,1 fő volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a nőknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nők sérüléseiből származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek. A betegség előfordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a nőknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60. Summary. Introduction: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80–S89. Results: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60.

scholarly journals A pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 46-53
Author(s):  
Tibor Gazsó ◽  
Diána Elmer ◽  
Dóra Endrei ◽  
Andor Sebestyén ◽  
Luca Fanni Kajos ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Inpatient Care ◽  
Health Care Systems ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Pertrochanteric Fracture ◽  
Insurance Fund ◽  
Pertrochanteric Fractures ◽  
Care Systems

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentős terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 nő, együtt 9157 fő. Ezt követte az aktívfekvőbeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 nő, együtt 8246 fő). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a nőknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a nőknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nők esetében. Következtetés: A pertrochanter törés előfordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53. Summary. Introduction: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. Objective: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. Conclusion: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53.

scholarly journals A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 30-37
Author(s):  
Diána Elmer ◽  
Dóra Endrei ◽  
Andor Sebestyén ◽  
Tímea Csákvári ◽  
Noémi Németh ◽  
...  
Keyword(s):  
Rheumatoid Arthritis ◽  
Health Insurance ◽  
Treatment Cost ◽  
Age Groups ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Cost Driver ◽  
Insurance Fund ◽  
Main Diagnosis ◽  
Classification Of Diseases

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fődiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 nő, együtt 30 711 fő. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia férfiaknál 150,2 fő, nőknél 464,0 fő, együtt 314,1 fő volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a nőknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvőbeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fő költségtényezőnek. A rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nők esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37. Summary. Introduction: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. Results: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). Conclusion: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37.

scholarly journals A diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése egészségbiztosítási adatok alapján

2021 ◽  
Vol 162 (Supplement-1) ◽  
pp. 38-45
Author(s):  
Tímea Csákvári ◽  
Diána Elmer ◽  
Noémi Németh ◽  
Zsuzsanna Kívés ◽  
István Wittmann ◽  
...  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Outpatient Care ◽  
Age Groups ◽  
Diabetic Polyneuropathy ◽  
International Classification Of Diseases ◽  
Neurological Complications ◽  
Cost Driver ◽  
Therapeutic Interventions ◽  
Care Utilization ◽  
Insurance Fund

Összefoglaló. Bevezetés: Az idegrendszeri károsodás az egyik leggyakrabban kialakuló komplikáció a cukorbetegek körében, mely az egyénnek és a finanszírozónak is jelentős terhet jelent. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a 100 000 lakosra jutó igénybevételi prevalenciát, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban és ellátási típusonként. A vizsgált kórképet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (10. revízió) szerinti G6320-as kóddal azonosítottuk. Eredmények: A diabeteses polyneuropathia kezelésére a NEAK 6,63 milliárd Ft (24,52 millió USD; 20,78 millió EUR) egészségbiztosítási kiadást fordított 2018-ban. E költségek legnagyobb hányadát a gyógyszerek ártámogatása adta (78,29%). A teljes népességre számolt, 100 000 főre vetített prevalencia 862/100 000 fő volt a férfiak, 981/100 000 fő a nők esetében, együtt 924/100 000 fő a járóbeteg-szakellátásban. A 65–74 évesek jelentek meg a legnagyobb számban az egyes ellátási szinteken. A nemek eloszlása között a legtöbb vizsgált korcsoport tekintetében számottevő különbség nem tapasztalható, 65 év felett azonban már jóval magasabb a nők aránya. Következtetés: A betegség előfordulási gyakorisága a nők esetében 15,6%-kal magasabb. Idősebb korban jelentősen magasabb betegszámot figyeltünk meg. A neuropathiás szövődmények elkerülése érdekében a terápiás kezelésen túl a megelőzésre is sokkal nagyobb figyelmet javasolunk fordítani. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45. Summary. Introduction: Neurological complications are the most common type of complications among type 2 diabetes mellitus patients, which put a heavy burden on both individuals and health insurance organizations. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological and health insurance disease burden of non-insulin-dependent diabetes with neurological complications. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population according to age groups and sex. Patients were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: G6320. Results: In 2018, NHIFA spent 6.63 billion HUF (24.52 million USD; 20.78 million EUR) on treating diabetic polyneuropathy. Reimbursement of pharmaceuticals was the main cost driver (78.29% of total expenditure). Based on patient numbers in outpatient care, prevalence in 100 000 population was 862 men, 981 women, together 924 people based on outpatient-care utilization. Most patients were aged between 65–74 years in all forms of care. Regarding sex, no significant differences were found among most age groups, however, the ratio of women tends to be higher above 65 years of age. Conclusion: Prevalence was found to be by 15.6% higher among women. Significantly higher patient numbers were found in old age. Besides therapeutic interventions, prevention should gain considerably more attention to avoid polyneuropathic complications. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45.

scholarly journals Analysis of the Current Situation after the Introduction of Compulsory Social Health Insurance System іn Kazakhstan

2021 ◽  
Vol 1 (41) ◽  
pp. 82-92
Author(s):  
Azamat Umertayev ◽  
◽  
Gulnar Kurenkeyeva ◽  
◽  
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
Service Providers ◽  
Social Health Insurance ◽  
Social Health ◽  
Insurance Fund ◽  
Health Insurance Fund ◽  
Health Insurance System ◽  
Insurance System ◽  
Social Health Insurance System ◽  
Compulsory Health Insurance

The aim of the study: To assess the current state, the balance of functions and development trends of Social Health Insurance Fund NJSC. Methods. In order to study the level of awareness of the population about the implementation of the compulsory social health insurance system (CSHI), a mass survey was conducted twice during 2019 (in May and September) with a total sample of 2,150 respondents, including all regions of Kazakhstan. Also, within the framework of the study, such indicators of the activity of the Social Health Insurance Fund as the availability of funding for 2019-2020, the amount of funding by service providers, and coverage of the population were analyzed. Results. There is a positive trend in the compulsory health insurance system: awareness of the population is growing; the population positively assesses the changes in the provision of health services; there is a twofold increase in PHC visits; the share of private spending on health is twice the ceiling recommended by WHO; the level of coverage of the population with the compulsory health insurance system is quite high - 84%. However, about 3 million of the country's citizens remain uncovered. Conclusions. It is necessary to create a system for monitoring the effectiveness of the implementation of compulsory health insurance on the basis of information systems with the further adoption of managerial decisions both at the regional level and at the republican level. The introduction of mechanisms for proactive monitoring of the quality of medical care will protect the rights of patients, as well as improve feedback with them. Key words: Compulsory social health insurance, Medical services, Health care financing, Kazakhstan

A combined ultrastructural and gene molecular research for the relationship between human uterine cervical carcinoma and human papillomavirus

1990 ◽  
Vol 48 (3) ◽  
pp. 204-205
Author(s):  
Kun Lee ◽  
Jingyi Si ◽  
Ricai Han ◽  
Wei Zhang ◽  
Bingbing Tan ◽  
...  
Keyword(s):  
Cervical Cancer ◽  
Human Papillomavirus ◽  
Intraepithelial Neoplasia ◽  
Hpv Infection ◽  
Dot Blot ◽  
Homologous Sequences ◽  
Normal Cervical Epithelium ◽  
The Relationship ◽  
Chronic Cervicitis

There are more supports for the view that human papillomavirus (HPV) infection might be an etiological factor in the development of cervical cancer when the association of persistent condylomata is considered. Biopsies from 318 cases with squamous cell carcinoma of uterine cervix, 48 with cervical and vulvar condylomata, 14 with cervical intraepithelial neoplasia (CIN), 34 with chronic cervicitis and 24 normal cervical epithelium were collected from 5 geographic regions of China with different cervical cancer mortalities. All specimens were prepared for Dot blot, Southern blot and in situ DNA-DNA hybridizations by using HPV-11, 16, 18 DNA labelled with 32P and 3H as probes to detect viral homologous sequences in samples. Among them, 32 cases with cervical cancer, 27 with condyloma and 10 normal cervical epitheliums were randomly chosen for comparative EM observation. The results showed that: 1), 192 out of 318 (60.4%) cases of cervical cancer were positive for HPV-16 DNA probe (Table I)

Efficiency of diagnosis and treatment non-invasive and microinvasive sgamous cell cervical cancer

2020 ◽  
pp. 71-74
Author(s):  
M.M. Melnyk ◽  
◽  
S.V. Nespradko ◽  
I.V. Goncharuk ◽  
M.V. Marchenko ◽  
...  
Keyword(s):  
Cervical Cancer ◽  
Key Words ◽  
National Cancer Institute ◽  
Reproductive Function ◽  
Diagnosis And Treatment ◽  
Non Invasive ◽  
Corpus Uteri ◽  
Complex Program ◽  
Early Cervical Cancer

The objective: analyse the effectiveness of diagnosis and treatment for early cervical cancer. Materials and methods. Analysed 107 cases of women’s disease on CIN ІІІ, cancer in situ, they were on treatment in National cancer institute and Kyiv dictrict cancer dispensary from 2010 till 2015 years. Results. Diagnosed percent relapse CIN ІІІ, cancer in situ contain 4.57% uninvasive and invasive form – 0.94%. Conclusion. According diagnostic CIN ІІ and CIN ІІІ is recommended to do treatment conization and dynamic dispensary observation. Are making complex program of infection HPV16, 18. In appering of margins resection some elements of tumor after wider conization by forms of cancer in situ. Many of expansive burns in cervical glands, in making of reproductive function, going disease (nodel leiomyoma of corpus uteri etc). In perspective is accept the notion of looking after and screening research of considering infection HPV16, 18 on CIN І, CIN ІІ. Key words: cervical cancer, сancer in situ, CIN І–ІІІ, diagnostic, treatment, conization.

Lipid-lowering therapy and patient adherence in the MULTI GAP 2013 trial

2014 ◽  
Vol 155 (17) ◽  
pp. 669-675
Author(s):  
Gábor Simonyi
Keyword(s):  
Health Insurance ◽  
National Health Insurance ◽  
National Health ◽  
Ldl Cholesterol ◽  
Patient Adherence ◽  
Lipid Lowering ◽  
Insurance Fund ◽  
Lipid Lowering Therapy ◽  
Health Insurance Fund ◽  
National Health Insurance Fund

Introduction: Dyslipidemia is a well-known cardiovascular risk factor. To achieve lipid targets patient adherence is a particularly important issue. Aim: To assess adherence and persistence to statin therapy in patients with atherosclerotic disease who participated in the MULTI Goal Attainment Problem 2013 (MULTI GAP 2013) study. Patient adherence was assessed using estimation by the physicians in charge and analysis of pick up rate of prescribed statins in 319 patients based on data of National Health Insurance Fund Administration of Hungary. Method: In the MULTI GAP 2013 study, data from standard and structured questionnaires of 1519 patients were processed. Serum lipid values of patients treated by different healthcare professionals (general practitioners, cardiologists, diabetologists, neurologists, and internists), treatment adherence of patients assessed by doctors and treatment adherence based on data of National Health Insurance Fund Administration of Hungary were analysed. Satisfaction of doctors with results of statin therapy and the relationship between the level of adherence and serum lipid values were also evaluated. Results: Considering the last seven years of survey data, the use of more effective statins became more prevalent with an about 70% increase of prescriptions of atorvastatin and rosuvastatin from 49% to 83%. Patients with LDL-cholesterol level below 2.5 mmol/l had 8 prescriptions per year. In contrast, patients who had LDL-cholesterol levels above 2.5 mmol/l had only 5.3–6.3 prescriptions per year. Patients who picked up their statins 10–12 or 7–9 times per year had significantly lower LDL-cholesterol level than those who had no or 1–3 pick up. The 100% persistence assessed by doctors was significantly lower (74%) based on data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary. About half of the patients were considered to display 100% adherence to lipid-lowering therapy by their doctors, while data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary showed only 36%. In patients with better adherence (90–100%) LDL-cholesterol levels below 2.5 mmol/l were more frequent (59.5%) compared to those with worse adherence. Satisfaction of doctors with lipid targets achieved was 69–80% in patients with total cholesterol between 4.5 and 6 mmol/l, and satisfaction with higher cholesterol values was also high (53–54%). Conclusions: The results show that doctors may overestimate patient adherence to lipid-lowering treatment. Based on data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary, satisfaction of doctors with high lipid level appears to be high. There is a need to optimize not only patient adherence, but adherence of doctors to lipid guidelines too.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document