Effects of green manure plants, grown as second crops, on soil status parameters in unfavourable locations

2005–2010 között a Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomasszahasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn másodvetésű zöldtrágyázási kísérletekben vizsgáltuk különböző zöldtrágyanövények (facélia, mustár és olajretek) hatását a talajellenállásra, a talajnedvességre, illetve a gyökérfejlődését. A 2009. száraz, és a 2010. nedves évek kivételével az átlagos évjáratokban minden zöldtrágyanövénynél szignifikánsan nagyobb talajellenállást mértünk, mint a kontrollnál. A zöldtrágyanövények gyökérzete a rövid vegetációs idő miatt csak a talaj felső rétegét hálózta be, ugyanakkor a különbség a gyökerezési mélység alatt, még a 40–50 cm-es talajrétegben is kimutatható volt. A talajnedvesség-mérés egyik évben sem mutatott statisztikai különbséget a kezelések között. Az őszi bedolgozás után tavasszal ismételten elvégzett mérések során sem a talajellenállás, sem a talajnedvesség esetében nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni a kezelések között. A növényborítottság miatt fellépő nagyobb talajellenállás oka, hogy a gyökérzet oldalirányú növekedésével nyomást gyakorolt a talajra. A növények bedolgozását követően a zöld növényi gyökerek gyorsan elbomlottak, a helyükön kialakuló szerkezetes talaj ellenállása pedig tavaszra megegyezett a kontrolléval. A kutatás több paraméterre kiterjedő eredményei alapján mindhárom növényfajt alkalmasnak találtuk zöldtrágyázásra, de talajba dolgozásukat csak későősszel javasoljuk, és lehetőség szerint csak tavaszi vetésű kultúra kövesse azokat.