Összefoglaló.
Bevezetés: A családorvosok testi, lelki egészségi állapota
hatással van a munkavégzésükre, a betegellátás minőségére, ezáltal a társadalom
egészségmutatóira is. Az életmód pedig az egyik legjelentősebb, egészségi
állapotot befolyásoló tényező. Célkitűzés: A vizsgálat célja a
magyar háziorvosok egészségi állapotának és az azt befolyásoló
életmódtényezőknek a felmérése. Módszer: Keresztmetszeti
vizsgálat. Kvantitatív, papíralapú felmérés családorvosok körében (n = 569,
életkor 54 ± 10 év, nők 42%). Eredmények: A háziorvosok 61%-a
túlsúlyos vagy elhízott, 88%-ának a vércukorszintje ≤5,5 mmol/l. A résztvevők
50%-a legalább heti rendszerességgel végez testmozgást, 20%-uk egyáltalán nem. A
háziorvosok 13%-a dohányzik jelenleg, 5%-a tekinthető nagyivónak. Enyhe fokú
depressziós tünetegyüttes 19%-uknál, közepes fokú 6%-uknál, súlyos fokú 5%-uknál
fordult elő. A súlyos fokú kiégés mindkét nemben, mindhárom dimenzióban 18–39%
volt. Következtetés: A magyar háziorvosok általános egészségi
állapota nem mondható jobbnak sem a hazai nem orvos populációénál, sem a
külföldi orvoskollégákénál. A magyar háziorvosok dohányzási mutatói kedvezőbbek
a lakossági adatoknál, míg az alkoholfogyasztás terén kedvezőtlenebb
eredményeket kaptunk. Nemzetközi összehasonlításban, a káros szenvedélyek terén
a hazai kollégák eredményei jónak tekinthetők. A depresszió és a kiégés gyakori
előfordulása jelentős probléma a háziorvosok körében. Mentális egészségük
monitorozása és gondozása a hatékony egészségügyi ellátórendszer kulcskérdése.
Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.
Summary.
Introduction: General practitioners’ somatic and mental health
status have an impact on their work and the quality of care they provide and
thus influence the health indicators of the society. Lifestyle is one of the
most important influencing factors of health. Objective: The
study aims to assess the health status of Hungarian general practitioners and
the lifestyle factors influencing it. Method: Cross-sectional
study. Quantitative, paper-based questionnaire among general practitioners (n =
569, age 54 ± 10 years, female 42%). Results: 61% of family
physicians are overweight or obese, 88% of them have blood glucose level ≤5.5
mmol/l. 50% of the participants do exercise at least once a week, 20% do not
take any exercise at all. 13% currently smoke, 7% are considered heavy drinkers.
Mild, moderate and severe depression symptoms occurred in 19%, 6% and 5% of
them, respectively. A severe level of burnout syndrome was reported in 18–39% in
both sexes, in all three dimensions. Conclusion: The health
status of Hungarian general practitioners is not better than that of the
non-medical Hungarian population or than that of foreign colleagues. The smoking
indicators of Hungarian doctors are more favorable than the Hungarian population
data, while we obtained worse results in the field of alcohol consumption. In
international comparison, the results of Hungarian colleagues in the field of
smoking and alcohol consumption are good. The frequent occurrence of depression
and burnout is a significant problem among family physicians. Monitoring and
caring for their mental health is a key factor in the effective health care
system. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.
Effects of Personal Ability and Social Welfare on the Health of Rural-to-Urban Elderly Migrants: An Empirical Analysis from Jiangsu Province, China
