PO04-MO-10 Post-stroke depression: a one year prospective follow-up study

2009 ◽  
Vol 285 ◽  
pp. S172 ◽  
Author(s):  
M. Bar ◽  
D. Skoloudik ◽  
M. Roubec
Keyword(s):  
Post Stroke ◽  
Follow Up Study ◽  
Post Stroke Depression ◽  
One Year

scholarly journals Clinical utility of chosen factors in predicting post-stroke depression: a one year follow-up.

2015 ◽  
Vol 49 ◽  
pp. 683-696 ◽  
Author(s):  
Hubert Wichowicz ◽  
Dariusz Gąsecki ◽  
Jerzy Landowski ◽  
Piotr Lass ◽  
Małgorzata Świerkocka ◽  
...  
Keyword(s):  
Clinical Utility ◽  
Post Stroke ◽  
Post Stroke Depression ◽  
One Year

The Sensitivity and Specificity of the Center for Epidemiologic Studies Depression Scale in Screening for Post-Stroke Depression

1989 ◽  
Vol 18 (2) ◽  
pp. 169-181 ◽  
Author(s):  
Rajesh M. Parikh ◽  
Dianne T. Eden ◽  
Thomas R. Price ◽  
Robert G. Robinson
Keyword(s):  
Sensitivity And Specificity ◽  
Depression Scale ◽  
Screening Instrument ◽  
Epidemiologic Studies ◽  
Stroke Patients ◽  
Post Stroke ◽  
Standardized Interview ◽  
Post Stroke Depression ◽  
One Year

The present study examines the sensitivity and specificity of the Center for Epidemiologic Studies Depression Scale (CES-D) as a screening instrument for post-stroke depression. Eighty stroke patients were evaluated by a research nurse over a two-year period using the CES-D and also by a trained psychiatrist using a standardized interview for affective, cognitive, physical and social functioning. CES-D scores correlated significantly with DSM-III diagnoses of depression in-hospital and at three months, six months, and one year follow-up but not at two years follow-up, reflecting the natural course of these depressions, as well as the predictive validity of the CES-D. Furthermore, at a cut-off point of 16, the CES-D was found to have a specificity of 90 percent, a sensitivity of 86 percent and a positive predictive value of 80 percent and thus may be a potentially useful screening instrument for post-stroke depression.

The effect of intravenous thrombolytic therapy on post stroke depression and cognitive dysfunction: A 3-months follow up study

2020 ◽  
pp. 1-4
Author(s):  
Michele Torrisi ◽  
Lilla Bonanno ◽  
Francesco Corallo ◽  
Caterina Formica ◽  
Roberto Giorgianni ◽  
...  
Keyword(s):  
Thrombolytic Therapy ◽  
Cognitive Dysfunction ◽  
Post Stroke ◽  
Follow Up Study ◽  
Post Stroke Depression

Therapy of post-stroke depression – a systematic review

2013 ◽  
Vol 10 (02) ◽  
pp. 108-129 ◽  
Author(s):  
W. Gaebel ◽  
W. Wannagat ◽  
J. Zielasek
Keyword(s):  
Systematic Review ◽  
Large Scale ◽  
Repetitive Transcranial Magnetic Stimulation ◽  
Placebo Control ◽  
Post Stroke ◽  
Pharmacological Studies ◽  
Post Stroke Depression ◽  
Control Procedures ◽  
Antidepressant Pharmacotherapy

SummaryWe performed a systematic review of randomized placebo-controlled pharmacological and non-pharmacological trials for the therapy and prevention of post-stroke depression that have been published between 1980 and 2011. We initially identified 2 260 records of which 28 studies were finally included into this review. A meta-analytic approach was hampered by considerable differences regarding the kinds of therapeutic regimens and the study durations. Modest effects favoring treatment of post-stroke depression could be found for pharmacological treatment as well as repetitive transcranial magnetic stimulation. For the prevention of post-stroke depression, antidepressant pharmacotherapy showed promising results. However, large-scale studies with better standardized study populations, optimized placebo control procedures in non-pharmacological studies, and replication in larger follow-up studies are still necessary to find the optimal therapeutic regimens to prevent and treat post-stroke depression.

Frequency of drug consumption and falls in a one-year follow-up study among the inhabitants of nursing homes

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd
Keyword(s):  
Nursing Homes ◽  
Drug Consumption ◽  
Follow Up Study ◽  
One Year

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document