scholarly journals A narratív közgazdaságtan szerepe : Recenzió Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan (2020,Budapest, HVG Kiadó Zrt.) könyvéről

2021 ◽  
Vol 16 (4) ◽  
pp. 273-288
Author(s):  
Győző Mihály Halász
Keyword(s):  
Herbert Simon ◽  
Homo Oeconomicus

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a koronavírus miatti változásokat és a következő időszak gazdasági jövőképét, szükségképpen foglalkoznunk kell a közgazdaságtan egy újabb tudományágával, a narratív közgazdaságtannal. Herbert Simon korlátozott racionalitásról szóló gondolataitól kezdve Akerlof és Shiller munkásságáig sokan foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mindig racionálisan viselkedő és optimalizáló emberkép, a homo oeconomicus egy hibás és nem teljes képest fest a társadalomban viselkedő gazdasági szereplőkről. A gazdasági szereplőket pszichológiai és érzelmi hatások érik és az érzelmi kötelékek miatt a racionalitás fogalmi keretrendszere is változik. Ebből fakadóan fontos megismernünk azokat a narratív mozgatórugókat, amelyek a racionális döntéseket formálják, hiszen a racionalitást nem felülírjuk, hanem kiegészítjük a jövőkép teljessége érdekében. Az ezzel kapcsolatos ismereteket pedig Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan című munkája mutatja be a legteljesebben számunkra. Ebben az összefoglalóban a narratívák működéséről és a könyvben található első öt örökzöld narratíváról fogok írni. Remélem, hogy így többen is kedvet kapnak ahhoz, hogy kezükbe vegyék ezt a könyvet és mélyebben kutassanak gazdaságunk mindennapi narratívái után.

O konieczności powrotu ekonomii do swoich korzeni

2009 ◽  
pp. 3-5
Author(s):  
Jan Polowczyk
Keyword(s):  
Homo Oeconomicus

Artykuł nawiązuje do nasilającej się krytyki doktryny ekonomii głównego nurtu opierającej się na aksjomacie, że człowiek gospodarujący (homo oeconomicus) zachowuje się racjonalnie: optymalizuje decyzje, nie ulega nastrojom, nie jest chciwy itd. Konieczne jest otwarcie się ekonomii tradycyjnej na ekonomię behawioralną, która stała się w ostatnich latach jednym z najbardziej dynamicznych kierunków badań. W artykule podważono powszechne stereotypy dotyczące teorii A.Smitha, w tym przypisujący mu kreację homo oeconomicus. Biorąc pod uwagę całokształt twórczości Smitha - etyka i ekonomisty, należy stwierdzić, że egoizm i altruizm w jego teorii nie są sprzeczne. Odczytywanie ich obecnie na nowo pozwala sformułować pogląd, że A.Smith jest prekursorem ekonomii behawioralnej.

Zur Irrationalität ökonomischer Entscheidungen

2019 ◽  
Vol 48 (12) ◽  
pp. 26-32
Author(s):  
Leef H. Dierks ◽  
Sonja Tiggelbeck
Keyword(s):  
Homo Oeconomicus

Die Entscheidungsfindung folgt nicht den Postulaten neoklassischer Modelle wie jenem des Homo Oeconomicus. Moderne verhaltensökonomische Ansätze bilden das Verhalten der Wirtschaftssubjekte unter Unsicherheit deutlich realitätsnäher ab. Dies gilt insbesondere bei der Betrachtung vermeintlich begrenzt rationaler Phänomene wie z.B. dem Herdenverhalten auf Finanzmärkten, welches mittlerweile als ernstzunehmende Bedrohung für die Stabilität des weltweiten Finanzsystems wahrgenommen wird.

Los fundamentos morales y económicos de la corrupción

2019 ◽  
Vol 14 (28) ◽  
pp. 111
Author(s):  
Hugo A. Arredondo Vélez
Keyword(s):  
Homo Oeconomicus

Ante el creciente problema de la corrupción y las implicaciones morales, políticas, económicas y legales que plantea el estado de cosas actual en el mundo moderno y nuestro país, se plantea la siguiente cuestión: ¿cuál es la causa y las alternativas de solución a este problema tan extendido? ¿es posible desarraigarlo? ¿es posbile legislar los efectos positivo-destructivos de la codicia? Se proponen aquí dos hipotesis tentativas. La primera de ellas sostiene que la causa de la corrupción es la codicia; por tanto, se trata de un fenómeno estructural, es decir, cultural. La corrupción no es un problema que pertenezca a un clase, sino que atraviesa todas las capas sociales que se comportan a través de un modelo ideal i.e., el homo oeconomicus. La segunda sostiene que es posible legislar para contrarrestar la corrupción institucional con lo que denomino el ‘segundo desencantamiento del mundo’ –en el sentido de Weber– a partir de la intervención del Legislador Prudente y un modelo ideal alternaivo. De ambos planteamientos sobre los efectos de la codicia y los modelos ideales se derivan las reformas del Estado que permitirán por un lado, la acumulación de capital y, por el otro, la distribución de la riqueza social. El legislador tiene frente así una tarea ardua harto difícil: la de legislar a favor o en contra del capital.

Herbert Simon et la rationalité

1994 ◽  
Vol 9 (1) ◽  
pp. 133-181 ◽  
Author(s):  
Catherine Quinet
Keyword(s):  
Herbert Simon

The Price of Truth: Reciprocity, Giving, and Generosity in the Philosophy of René Descartes

2019 ◽  
Vol 29 (6) ◽  
pp. 147-170
Keyword(s):  
Moral Philosophy ◽  
Rene Descartes ◽  
Well Being ◽  
The Other ◽  
Economic Science ◽  
Homo Oeconomicus ◽  
Intellectual Activity ◽  
René Descartes ◽  
Economic Thinking ◽  
Selfish Interest

The article provides a comparison of the concept of homo œconomicus with the core theses of René Descartes’ moral philosophy. The first section draws on the work of the contemporary Western philosopher Anselm Jappe in which Descartes’ philosophy is held to be the cornerstone of the established view and current scientific definitions of homo œconomicus as the fundamental and indispensable agent of capitalistic relations. As opposed to this “common sense” position in the modern social sciences, the second section of the article builds upon Pierre Bourdieu’s Anthropologie économique (2017) to demystify the notion of homo œconomicus. The article then examines some aspects of modern philosophical anthropology that show odd traces of Descartes’ thinking and that are regularly applied in economic science as well as in the critique of economic thinking as such. These are the concepts of mutuality, giving, exchange and generosity, and they are regarded as central to the philosopher’s moral doctrine.The author concludes that the philosophical doctrine of generosity has very little in common with the bourgeois ideology of utility which implies an instrumental relationship between subjects: in Caretesian moral philosophy the Other is neither an object of influence nor a means to achieve someone’s personal goals nor a windowless monad. Generosity certainly has its economic aspects, but these do not include accumulating wealth in the bourgeois sense. It is more in the realm of the aristocratic practice of making dispensations. All throughout his life Decartes may be viewed as exhibiting a peculiar kind of nobility in which the desire to give, endow and sacrifice outweighs any selfish interest. The vigorous pursuit of well-being gives way to a quest for the leisure required to pursue intellectual activity, and care for oneself does not preclude attending to and loving the Other, whatever form it may take.

The entrepreneur of the self beyond Foucault’s neoliberal homo oeconomicus

2019 ◽  
Vol 23 (4) ◽  
pp. 493-511
Author(s):  
Tim Christiaens
Keyword(s):  
Human Capital ◽  
Michel Foucault ◽  
Cost Benefit ◽  
Analytical Framework ◽  
Creative Industries ◽  
The Self ◽  
Austrian School ◽  
Homo Oeconomicus ◽  
Austrian School Of Economics ◽  
Joseph Schumpeter

In his lectures on neoliberalism, Michel Foucault argues that neoliberalism produces subjects as ‘entrepreneurs of themselves’. He bases this claim on Gary Becker’s conception of the utility-maximizing agent who solely acts upon cost/benefit-calculations. Not all neoliberalized subjects, however, are encouraged to maximize their utility through mere calculation. This article argues that Foucault’s description of neoliberal subjectivity obscures a non-calculative, more audacious side to neoliberal subjectivity. Precarious workers in the creative industries, for example, are encouraged not merely to rationally manage their human capital, but also to take a leap of faith to acquire unpredictable successes. It is this latter risk-loving, extra-calculative side to neoliberal subjectivity that economists usually designate as ‘entrepreneurial’. By confronting Foucault with the theories of entrepreneurship of the Austrian School of Economics, Frank Knight, and Joseph Schumpeter, the Foucauldian analytical framework is enriched. Neoliberal subjectivation is not the monolithic promotion of utility-maximizing agents, but the generation of a multiplicity of modes for entrepreneurs to relate to oneself and the market.

From Selz to Gigerenzer: A thought-psychological research history, which needs a Popperian, fallibilist theory of rationality to effectively develop

2017 ◽  
Vol 27 (4) ◽  
pp. 439-457 ◽  
Author(s):  
John Wettersten
Keyword(s):  
Philosophy Of Science ◽  
Empirical Studies ◽  
Psychological Research ◽  
Karl Popper ◽  
Thought Processes ◽  
Herbert Simon ◽  
Research History

Two sharply separated traditions in the philosophy of science and in thought psychology began with Otto Selz’s psychology. The first tradition began with Karl Popper; it has been developed by many others. The developers of the second tradition have included Julius Bahle, Adriaan de Groot, Herbert Simon, and Gerd Gigerenzer. The first tradition has ignored empirical studies of thought processes. The second tradition is widely based on Simon’s inductivist philosophy. The first tradition can be improved by integrating empirical studies of rationality into its research. The second tradition can be improved by replacing its inductivist assumptions with a fallibilist framework.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document