Az Észlelt Stressz Kérdőív járványspecifikus verziójának validálása

Összefoglaló. Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID–19-járvány hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt is. Célkitűzés: Az Észlelt Stressz Kérdőív 10 tételes, járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év; 84,2% nő). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensű szerkezetét. A kérdőív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck Depresszió Kérdőív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz Kérdőív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála pontszámaival (r = –0,29; n = 1164; p<0,001). A nők esetében a PSS-PAN átlaga szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = –7,135; p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06; η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevők átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó kitöltőké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01; η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az életkorral (r = –0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a kérdőív belső megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála egykomponensű struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen erős és gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erősen befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz. Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötődő stressz mérésének megfelelő eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396. Summary. Introduction: A growing amount of evidence indicates that the COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of perceived stress. Objective: To develop and psychometrically investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN) that measures stress related to the pandemic. Method: Factor structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57 years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). Results: A one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41; n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164; p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = –0.29; n = 1164; p<0.001). Women’s PSS-PAN scores were significantly higher than men’s (t(1162) = –7.135; p<0.001) but this difference was trivial (Cohen’s d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 = 0.01). Lower middle class participants’ mean scores were significantly higher than those of middle-class respondents according to the post hoc test (F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN scores did not correlate significantly with age (r = –0.04; n = 1164; p = 0.13). Cronbach’s alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency. Discussion: The PSS-PAN has a single-component structure. Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly associated with gender, age, education level, or socioeconomic status. Conclusion: The PSS-PAN is a proper instrument to measure pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.