Összefoglaló.
Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID–19-járvány
hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt
is. Célkitűzés: Az Észlelt Stressz Kérdőív 10 tételes,
járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és
megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála
faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy
internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év;
84,2% nő). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensű
szerkezetét. A kérdőív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck
Depresszió Kérdőív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz
Kérdőív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála
pontszámaival (r = –0,29; n = 1164; p<0,001). A nők esetében a PSS-PAN átlaga
szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = –7,135;
p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A
PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai
végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06;
η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevők
átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó
kitöltőké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01;
η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az
életkorral (r = –0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a
kérdőív belső megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála
egykomponensű struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen erős és
gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz
kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erősen
befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz.
Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötődő stressz
mérésének megfelelő eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.
Summary.
Introduction: A growing amount of evidence indicates that the
COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of
perceived stress. Objective: To develop and psychometrically
investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN)
that measures stress related to the pandemic. Method: Factor
structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN
were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57
years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). Results: A
one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated
significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41;
n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164;
p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = –0.29; n = 1164;
p<0.001). Women’s PSS-PAN scores were significantly higher than men’s
(t(1162) = –7.135; p<0.001) but this difference was trivial
(Cohen’s d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across
educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 =
0.01). Lower middle class participants’ mean scores were significantly higher
than those of middle-class respondents according to the post hoc test
(F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN
scores did not correlate significantly with age (r = –0.04; n = 1164; p = 0.13).
Cronbach’s alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency.
Discussion: The PSS-PAN has a single-component structure.
Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent
and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of
pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly
associated with gender, age, education level, or socioeconomic status.
Conclusion: The PSS-PAN is a proper instrument to measure
pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.
Psychometric properties and factor structure of the Swedish version of the Perceived Stress Scale
