Stylometric analysis of the correspondence of Zsigmond Móricz

Jelen cikk egy kutatásról számol be, amelynek keretében számítógépes stilometriai módszerekkel vizsgáltuk meg Móricz Zsigmond feleségéhez és másokhoz 1902 és 1913 között írt leveleinek textuális és stilometriai sajátosságait. Ez a kísérlet a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központjának az első stilometriai próbálkozása. A korpusz a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz-különgyűjteményének leveleiből készült digitális tudományos kiadásán alapul, 478 levelet (220 268 szót) tartalmaz. Egy R-csomagot, a Stylót, valamint távolságmérési módszereket (klasszikus deltát és Eder egyszerű deltáját) alkalmaztunk a fent említett sajátosságok elemzésére. Az eredményeket kétféleképpen vizualizáltuk: klaszteranalízissel (dendrogramon) és főkomponens-analízissel. A levelek klasszifikációja sikeres volt, bár csak a két vizualizációs módszer együttes alkalmazása vezetett eredményre. Sikerült kimutatnunk, hogy stilometriailag mérhető különbségek vannak a Jankának és másoknak írt Móricz-levelek között.

Nyelvi tudatosságot fejlesztő pályázat középiskolásoknak

Education of Hungarian as L1 requires an approach and methods that place much greater emphasis on students’ own language experiences. The aim of this article is to present the principles and methodological aspects of a competition that invited secondary school students to submit language diaries. The aim of this competition was to test a model of teaching Hungarian as L1 which focuses on real language problems and is based on the one hand on the theory of problembased learning (PBL) and on the other hand on Language Management Theory (LMT). The competition was motivated by the fact that the method had not been tested before, based on the language experiences and reflections of students in public education.

Létezik olyan, hogy nőies, férfias és semleges emotikon? : 12 emotikon minősíthetőségének vizsgálata egy kérdőíves attitűdvizsgálat alapján

This paper is related to research on language use on the Internet and gender linguistics. It briefly describes an online questionnaire attitude survey conducted in November 2020. In this questionnaire, it was examined whether women and men communicate differently in the discourse-type called chat, in the opinions of informants who filled in the questionnaire. This main research question was addressed by the overall research in several different ways. One focal area was the use of emoticons. In the study I present the results of one task from the questionnaire that asked informants to classify twelve emoticons as feminine, masculine, or neutral without any context. Therefore, classification had to be performed based on the way the emoticons were represented. The twelve emoticons were shown to the informants in a picture attached to the task. According to the results some tendencies can be identified in the visual appearance of emoticons which can imply feminine, masculine, or neutral qualification even without context. But these are only general statements whose contextual validity is shaped by certain factors. For instance, the nature of the relationship between two communicating parties can affect what emoticons are used, regardless of the gender of the parties.

On the linguistic construal of social relations at an online general assembly of the Hungarian Football Federation

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések következtében a közösségi tevékenységek nagy része az online térbe került át, ennek következtében pedig egyes kommunikációs gyakorlatok, rítusok is átértékelődtek. A tanulmány célja annak elemzése, hogy az MLSZ online küldöttgyűlésén hogyan valósul meg a társas viszonyok nyelvi alakítása. Az elemzés a teljes rögzített anyagot feldolgozva esettanulmányként mutatja be, hogy milyen sajátosságok jellemzőek az online videókonferencia keretében megtartott formális és nyilvános esemény nyelvi szerveződésére, illetve hogy az újszerű kommunikációs helyzet hogyan járul hozzá a nyelvi és nem nyelvi rítusok működéséhez. Az értelmezés a kommunikáció rituális felfogására épül, az elemzés a társas viszonyok szerveződését az attitűddeixis legfőbb műveleteinek, azaz a megszólításoknak, üdvözléseknek, személyemlítéseknek az elemzése révén tárja fel.

Megszólítási gyakorlatok és stratégiák az oktató-hallgató viszonyban

The aim of this paper is to show how Hungarian address practices are working in the context of higher education. The study also offers a description of interpretations and ideologies related to these practices. The research is based on questionnaires, individual and focus-group interviews conducted with teachers and students of a university institute training Hungarian teachers. The data reveal that the reciprocal use of V forms is the main strategy to convey respect and distance. They also show that a frequent practice is the non-reciprocal use of pronouns (Ön/Maga/te) and the comb inat i on of l ex i ca l forms encod ing var i ous degrees of social distance. The analysis points out that address practices in this community are shaped by the following factors: the hierarchical, role-dependent nature of the teacher-student relationship, the role of solidarity in joint work activities, and the adaptation of individual address repertoires to the norms of the practice community. The paper demonstrates that the non-reciprocal use of address forms does not indicate a high degree of hierarchy, but rather different ideologies and interpretations of address practices on the part of students and teachers.

Egy anyanyelvi mentorálással kapcsolatos projekt (nyelvi) tapasztalatairól

School closures caused by COVID-19 have brought disruptions to education all over the world, including Hungary as well. This is especially true for the education of disadvantaged children. Learning loss among these children was very high. Nevertheless, there were some activities, programmes which tried to solve the above-mentioned problem. One of these programmes was realized as a project at Eszterházy Károly University. The present study aims to introduce and highlight the experiences of this project related mainly to sociolinguistics and L1 education.

Deonyms in Hungarian dictionaries

Tanulmányomban először azokat a tényezőket mutatom be, melyek a köznevesülés jelenségének egyértelmű meghatározását nehezítik, majd pedig megvizsgálom az apellativizációval létrejött közszói alakok szóközlésekben és szótárakban való eddigi meg jelenését, illetve a szócsoport azon jellegzetességeit, melyek az ily módon létrejött alakok szótárba szerkesztésekor nehézséget jelenthetnek. Vizsgálatom alapján úgy látom, hogy a köznevesült tulajdonnévi adatok megjelenése az egyes szótárakban igen esetleges: kiválogatásuk és értelmezésük, illetve a hozzájuk fűzött információk (köztük a tulajdonnévi eredet feltárása is) a szótár típusán és célján túl sok esetben a szerkesztő megítélésétől függ. A magyar köznevesült szóanyagot elsődlegesen leíró szempontból, értelmező szótárként lenne érdemes feldolgozni, ám a korpusz kialakítása során fontos a jövevényszavak és a magyar szóalkotás egyértelmű elkülönítése. Igen lényeges a köznevesült keresztnévi adatfeldolgozásokon kívül az egyéb névtípusok (helynevek, családnevek stb.) közszói származékainak bevonása és felmutatása, továbbá a források körének bővítése is.

Egy dalszöveg a pedagógiai nyelvészet szolgálatában : Quimby: Magam adom

The paper offers an analysis of the lyrics of Magam adom ’I’m giving myself ’ produced by the Hungarian alternative rock band Quimby, arguing that the text can be fruitfully exploited by pedagogical linguistics. Drawing on but also taking issue with previous interpretations of the song by other linguists, the author highlights the following aspects of the tightly woven lyrics of Magam adom: (i) the demonstration of how Hungarian verbs can act as finite clauses by themselves, expressing highly complex meanings, (ii) the intricate network of phonological, semantic and morphological connections, which lends itself to analysis in Bybee’s morphological theory, and (iii) the interaction of various constructions derived from ad ’give’ that motivate a rich, emotionally ambiguous discursive meaning of the pattern megadom magam.

„Hangulatkeltő” nyelvészet? : Emodzsik a nyelvtantanításban

The paper begins with a definition of the concept of emojis (pictograms) before outlining their history, functions, differences in comparison with emoticons, and the problems surrounding the establishment of emojis as a universal language. In the second half of the paper, ten exercises are presented that work with pictograms (based on Szerdi 2018, 2019; Szőcs 2020; Tóth 2020) and can make it easier for students to learn about various areas of linguistics.