Behaviour of Instrumented Hollow Auger Pile Groups in Sandy Soil

2021 ◽  
Author(s):  
Wilson Cartaxo Soares ◽  
Roberto Quental Coutinho ◽  
Renato Pinto da Cunha
Keyword(s):  
Sandy Soil ◽  
Pile Groups

scholarly journals Numerical Analysis of Fully Plugged Pipe Pile Groups in Sandy Soil

2018 ◽  
Vol 433 ◽  
pp. 012019
Author(s):  
M Y Fattah ◽  
N M Salim ◽  
A M B Al-Gharrawi
Keyword(s):  
Numerical Analysis ◽  
Sandy Soil ◽  
Pile Groups ◽  
Pipe Pile

scholarly journals MODELISASI ANALISIS NUMERIK GAYA LATERAL PADA ELEVATED REINFORCED CONCRETE PILE CAP PADA TANAH NON KOHESIF

2021 ◽  
Vol 5 (1) ◽  
pp. 111
Author(s):  
Alvin Lo ◽  
Hendy Wijaya ◽  
Amelia Yuwono
Keyword(s):  
Reinforced Concrete ◽  
Numerical Analysis ◽  
Sandy Soil ◽  
Pile Group ◽  
Lateral Force ◽  
Pile Groups ◽  
The Road ◽  
Concrete Pile ◽  
Earthquake Force ◽  
Pile Cap

Bridges are construction structures that are built to connect parts of the road that are cut off by obstacles such as deep valleys, irrigation channel paths. In order to build a bridge, a strong, economical and easy to build foundation is needed to carry gravity loads and also earthquake force. A common problem encountered in bridge foundation is the occurrence of erosion around the piles due to scouring of water which causes exposing some portion of the piles, which are often referred as elevated reinforced concrete pile-cap foundations. In this study, a numerical analysis of pile groups on elevated reinforced concrete pile-cap foundations is carried out with lateral forces on sandy soil to see the ductility behavior of piles using geotechnical-based programs and to compare the results with the previous studies. The analysis includes the pilecap model and the soil-to-pile interaction and also considers the pile group effect. The analysis was carried out to see the structural and geotechnical conditions on the ductility behavior of a partially embedded piles on sandy soil. The result obtained is a comparison of the ductility and overstrength values that can be used as a consideration in designing elevated reinforced concrete pile-cap foundations.Keywords: Elevated RC pile-cap foundations; numerical analysis; lateral force; ductility AbstrakJembatan adalah struktur konstruksi yang dibangun untuk menghubungkan bagian jalan yang terputus oleh rintangan-rintangan seperti lembah yang dalam, alur saluran irigasi. Untuk membangun sebuah jembatan, diperlukan fondasi yang kuat, ekonomis dan mudah untuk dibangun untuk memikul beban dari jembatan dan juga gaya gempa. Masalah yang umum ditemui pada konstruksi fondasi jembatan adalah terjadinya erosi pada sekitar fondasi dikarenakan gerusan air yang menyebabkan tanah terangkat dan memperlihatkan sebagian tiang fondasi, yang sering disebut dengan elevated reinforced concrete pile-cap foundations. Pada penelitian ini dilakukan analisis secara numerik terhadap kelompok tiang pada elevated reinforced concrete pile-cap foundations yang dibebani gaya lateral pada tanah berpasir untuk melihat perilaku daktilitas tiang dengan bantuan program berbasis geoteknik dan membandingkan dengan hasil penelitian terdahulu. Analisis menyertakan model kepala tiang dan hubungan antara tanah dengan tiang serta mempertimbangkan efek kelompok tiang. Analisis dilakukan untuk melihat kondisi struktural dan geoteknikal pada perilaku daktilitas fondasi yang ditanam sebagian pada tanah pasir. Hasil yang didapatkan adalah perbandingan nilai daktilitas dan overstrength yang dapat digunakan sebagai pertimbangan dalam mendesain elevated reinforced concrete pile-cap foundations.

Pile Groups Subjected to Axial and Torsional Loads in Flow-Controlled Geomaterial

2021 ◽  
Vol 21 (3) ◽  
pp. 04021002
Author(s):  
Sagar Mehra ◽  
Ashutosh Trivedi
Keyword(s):  
Pile Groups ◽  
Torsional Loads

EVALUATION OF CLOVERS ON SANDY COASTAL SOIL

1977 ◽  
pp. 130-138 ◽  
Author(s):  
W.M. Williams ◽  
L.B. Anderson ◽  
B.M. Cooper
Keyword(s):  
New Zealand ◽  
Drought Stress ◽  
Sandy Soil ◽  
White Clover ◽  
Plant Material ◽  
Red Clover ◽  
Early Spring ◽  
Commercial Cultivars ◽  
Mediterranean Origin ◽  
Winter Annual

In evaluations of clover performances on summer-dry Himatangi sandy soil, it was found that none could match lucerne over summer. Emphasis was therefore placed on production in autumn-winter- early spring when lucerne growth was slow. Evaluations of some winter annual clover species suggested that Trifolium spumosum, T. pallidum, T. resupinatum, and T. vesiculosum would justify further investigation, along with T. subterraneum which is already used in pastures on this soil type. Among the perennial clover species, Kenya white clover (7'. semipilosum) showed outstanding recovery from drought and was the only species to produce significantly in autumn. However, it failed to grow in winter-early spring. Within red clover, materials of New Zealand x Moroccan origin substantially outproduced the commercial cultivars. Within white clover, material from Israel, Italy and Lebanon, as well as progeny of a selected New Zealand plant, showed more rapid recovery from drought stress and subsequently better winter growth than New Zealand commercial material ('Grasslands Huia'). The wider use of plant material of Mediterranean origin and of plants collected in New Zealand dryland pastures is advocated in development of clover cultivars for New Zealand dryland situations.

Fertilizer effects in a triticale monoculture on sandy soil

2014 ◽  
Vol 63 (2) ◽  
pp. 283-294
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Péter Ragályi
Keyword(s):  
Sandy Soil ◽  
List Type

Az MTA ATK TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén karbonátos homoktalajon beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 36–43. évében, 2006 és 2013 között vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a tritikále fejlődésére, termésére és elemfelvételére. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Évente a P- (0, 60, 120 kg P2O5·ha−1) és K-műtrágyákat (0, 100, 200, 300, 400 kg K2O·ha−1) ősszel szántás előtt, valamint a N (0, 80, 160 kg N·ha−1) felét ősszel, a másik felét tavasszal szórtuk ki 25%-os pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában. A kísérletből levonható főbb tanulságok:Talajgazdagító PK-műtrágyázás eredményeképpen a kontrolltalaj igen gyenge PK-ellátottsága a kielégítő 150–200 mg·kg−1 NH4-acetát+EDTA-oldható tartományba emelkedett a kísérlet 41. évében (2011-ben). A szuperfoszfáttal végzett trágyázás eredményeképpen igazolhatóan nőtt a feltalaj oldható S- és Sr-tartalma, mely az alkalmazott hazai Kóla-alapú/nyersanyagú eredetre vezethető vissza. A hazai szuperfoszfátok 18–22% körüli elemi Ca-, 13% S-, 7–8% P-, 1–2% Srkészlettel rendelkeztek.Nemcsak a homoktalaj rendkívül heterogén, hanem a rajta fejlődő termés mennyisége is extrém szórásokat mutatott. Az évek és kezelések között egy nagyságrendet elérő különbségek adódtak. Az évek átlagait tekintve ötszörös eltéréseket tapasztaltunk. Az „évhatások” kifejezettek voltak. Termésdepresszió léphet fel egyaránt az aszály/vízhiány és a túlbő csapadék fennállása esetén.A P-kínálattal nőtt a növényi részek P-, Mn- és Sr-készlete, míg a beépült Znmennyiség visszaesett. Fellépett a P-Mn szinergizmus, illetve a P-Zn antagonizmus. A Mo-koncentráció a növekvő NPK-műtrágyázással a szalmában 1/3-ára, a szemtermésben a felére zuhant.A vizsgált nyolc év alapján még nem ítélhető meg, hogy a tritikále mennyire alkalmas a monokultúrás termesztésre, de összevetve a telepen 52 éves ún. „örökrozs” kísérletünkkel, ez lehetővé válhat a jövőben.

Effect of microelement loads on alfalfa (Medicago sativa L.) grown on a calcareous sandy soil

2012 ◽  
Vol 61 (2) ◽  
pp. 345-362
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Márk Rékási
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Sandy Soil ◽  
Medicago Sativa L

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a lucernára a 2004 és 2008 közötti időszakban. A mikroelemek sóit egy ízben, a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelési szint = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m2-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100– 100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg·ha-1 P2O5- és 600 kg·ha-1 K2O-adaggal előretrágyázást végeztünk. A N-trágyát továbbra is évente adagoltuk megosztva (ősszel és tavasszal fele-fele arányban). A főbb eredmények: – A talaj kielégítő NPK kínálata és a kedvező csapadékviszonyok hozzájárultak ahhoz, hogy a lucerna 5 éven át kielégítően fejlődött és összesen 45 t·ha-1 légszáraz szénatermést adott. A legkisebb hozamot (5,5 t·ha-1) az 1. év adta, a legnagyobb hozamokat (11, illetve 10 t·ha-1 ) a 2. és 3. évben kaptuk A kísérlet 10–14. éveiben a Cr(III)- és a Cr(VI)-szennyezés érdemi dúsulást nem okozott a lucerna hajtásában. A kontrolltalajon mért 0,1–0,5 mg·kg-1 Cr-koncentráció 1–2 mg·kg-1 értékre emelkedett átlagosan a szennyezett kezelésekben. Az elöregedő lucernában az évekkel a Cr-tartalom mérséklődött. A Cr(III) ion alapvetően megkötődött a feltalajban, míg a Cr(VI) ion döntően a 2–3 m-es talajmélységbe mosódott. – Az ólom és a réz a szántott rétegben maradt. A kontrolltalajon mért 0,2–0,4 mg·kg-1 Pb-koncentráció 0,5–1,4 mg·kg-1-ra emelkedett a szénában, szennyezett talajon, az évek átlagában. A réz 5–7-ről 9–10 mg·kg-1-ra nőtt a maximális Cu-terheléssel, az évek átlagait tekintve. A szelén extrém módon, átlagosan 3 nagyságrenddel dúsult a szénában. A kontrolltalajon az 1 mg·kg-1 méréshatár alatt maradt, míg a maximális terheléssel 200–400 mg·kg-1 értékre ugrott. A széna takarmányozási célra alkalmatlanná vált. Kevésbé szennyezett talajon a lucerna fitoremediációs célokra alkalmas lehet. Az 5 év alatt a 45,5 t·ha-1 szénatermésbe erősen szennyezett kezelésben 6–12 kg·ha-1 Se akkumulálódott. A 10–15 évvel korábban adott Na-szelenit alapvetően Ca-szelenáttá alakulhatott ezen a karbonátos, jól szellőzött talajon és 4 m mélységig kimosódott. A cink mérsékelt mobilitást mutatott. A kontroll-talajon mért 18–21 mg·kg-1 Zn-tartalom a 270 kg·ha-1 Zn-adaggal 25–31 mg·kg-1-ra emelkedett az évek átlagában. A Zn-terhelés tulajdonképpen a lucerna rejtett Zn-hiányát szüntette meg. – Az 5 év alatt a lucerna számításaink szerint 1580 kg N, 1177 kg Ca, 744 kg K (893 kg K2O), 145 kg Mg, 140 kg S, 133 kg P (305 kg P2O5); 0,1–12,6 kg Se; 2–3 kg Na; 0,8–1,3 kg Zn; 278–427 g Cu; 14–39 g Cr és 15–35 g Pb elemet épített be a 45 t föld feletti hajtásába. A felvett nitrogén több mint 2/3-a a levegőből származhatott. A talajkimerülés kérdése felmerül a tartós lucernatermesztés során. A K-hiányos termőhelyeken elsősorban a K, a kilúgzott talajokon a Ca pótlásáról gondoskodni szükséges a telepítés előtt. Hasonló viszonyokat feltételezve elvileg az Pb fitoremediációja 65 ezer, a Cr 50 ezer, a Cu 7560, a Zn 2885, a Se 105 ilyen „lucernaévet” igényelne. A lucerna tehát elvileg alkalmas lehet a szelénnel mérsékelten szennyezett talaj tisztítására. – Az 5 m mélységig végzett mintavételek adatai szerint 2006-ban (a kísérlet 12. éve után) a Cr(VI) kimosódási zónája meghaladta a 3 m, míg a Se kilúgzása a 4 m mélységet a 270 kg·ha-1 kezelésekben. A Cr(III), Pb, Zn és Cu elemeknél a vertikális elmozdulás nem volt igazolható. – Korábbi adatainkat és a lucerna élettani optimumait is figyelembe véve az 1 t tervezhető szénatermés úgynevezett fajlagos elemtartalmának irányszámait 35-7-25-30-5 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg·t-1 értékben javasoljuk a hazai szaktanácsadás számára bevezetni.

Comparative study of the impact of two mechanical perforation densities on the behavior of a sandy soil

2012 ◽  
Vol 8 (1) ◽  
pp. 37-48
Author(s):  
S. Chehaibi ◽  
K. Abrougui ◽  
F. Haouala
Keyword(s):  
Soil Water ◽  
Sandy Soil ◽  
Water Infiltration ◽  
Cone Penetration ◽  
Initial State ◽  
Soil Water Infiltration ◽  
Good Improvement ◽  
The Impact ◽  
Positive Effect ◽  
Resistance To Penetration

The effects of mechanical perforation densities by extracting soil cores through an aerator Vertidrain with a working width of 1.6 m and equipped with hollow tines spaced of 65 mm, were studied on a sandy soil of a grassy sward in the Golf Course El Kantaoui in Sousse (Tunisia). The mechanical aeration was performed at two densities: 250 and 350 holes/m2. The cone penetration resistance and soil water infiltration were measured. These parameters were performed at initial state before aeration (E0) and then on the 10th, 20th and 30th day after aeration. These results showed that perforation density of 350 holes/m2 had a positive effect on the soil by reducing its cone resistance to penetration compared to the initial state (Rp = 14.8 daN/cm2). At 5 cm depth the decrease in resistance to penetration was 34% and 43% on the 10th and 20th day after aeration, respectively. However, on the 30th day after aeration the soil resistance to penetration tended to grow and its value compared to the initial state decreased only by 21 and 26%, respectively, at 5 and 15 cm of depth only by 10% and 9% with 250 holes/m2 density. The soil water infiltration made a good improvement after aeration compared to the initial state. This parameter increased from 4.8 cm/h to 8.3, 10.9 and 13.1 cm/h with 250 holes/m2 density and to 10, 12.9 and 14.8 cm/h with 350 holes/m2 density on the 10th, 20th and 30th day following the aeration.

INFLUENCE OF UNCONVENTIONAL FERTILIZERS ON MICROBIOLOGICAL ACTIVITY OF SODDY-PODZOLY SANDY SOIL

2020 ◽  
Vol 18 (4) ◽  
pp. 84-87
Author(s):  
Yu.V. Leonova ◽  
◽  
T.A. Spasskaya ◽  
Keyword(s):  
Sewage Sludge ◽  
Sandy Soil ◽  
Sandy Loam ◽  
Sandy Loam Soil ◽  
Microbiological Activity ◽  
Coffee Waste ◽  
Loam Soil

The change in the microbiological activity of sod-podzolic sandy loam soil when using coffee waste and sewage sludge as a fertilizer for oats in comparison with traditional fertilizers is considered. During the study, it was determined that the predominant groups were bacteria and actinomycetes. Bacilli and fungi are few in number. The introduction of sewage sludge and coffee waste into the sod-podzolic sandy loam soil at a dose of 10 t / ha increases the activity of the microflora of the sod-podzolic sandy loam soil, which increases the effective and potential fertility.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document