A pedagógiai és a pszichológiai kutatások egyik érdekes találkozási pontja az 1980-as évek elején kibontakozó, a fogalmak tanulásával, az ismeretelsajátítás folyamataival foglalkozó, a szakirodalomban "fogalmi váltás"-ként (conceptual change) ismert kutatási irány. E kutatási területen összefonódnak az oktatás gyakorlatával, elsősorban a természettudományok tanításával foglalkozó vizsgálatok és a kognitív fejlődéslélektani megközelítések. Mindkét irány kiindulópontja az a tanulásszemlélet, amely a tanulás aktív jellegét hangsúlyozza. A tanuló az előzetes ismeretei alapján értelmezi az új információt, konstruálja meg tudását. A fogalmi váltás kutatások oktatáshoz szorosabban kötődő ága a tanulást értelmezi fogalmi váltásként, amely során azokat a tanulói fogalmakat, amelyek nem felelnek meg a tudományos nézeteknek, le kell cserélni a tudományos fogalmakra. A kognitív fejlődéspszichológiában gyökerező fogalmi váltás vizsgálatok viszont arra keresik a választ, hogy mi történik a régi és az új ismeretek kölcsönhatásakor, milyen változások, váltások mennek végbe a fogalmi rendszerben, és hogyan lehet elősegíteni az új információk megértését. E tanulmány célja, hogy (1) áttekintse a fogalmi váltás kutatások két évtizedének legfontosabb tendenciáit((2) bemutassa a legjelentősebb empirikus munkákat és a belőlük kiinduló elméleteket((3) felhívja a figyelmet a még megválaszolandó kérdésekre(és (4) érzékeltesse a fogalmi váltás kutatások lehetséges jövőbeni irányait. E kutatási terület eredményei számos információval szolgálnak a tanulók fogalmi fejlődésének megértéséhez, továbbá felhívják a figyelmet néhány pedagógiai következményre is. Kiemelik azt, hogy az oktatás során az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulók előzetes ismereteire, meggyőződéseire, naiv elméleteire, valamint a tudatos fogalomtanításra és fogalomtanulásra.One of the intriguing meeting points of educational and psychological research is the area known in the literature as 'conceptual change', which emerged in the early 1980s and has studied the processes of concept learning and knowledge acquisition. In this research area the practice of education is intertwined with cognitive developmental psychological approaches and research especially on science education. Behind both directions lies the assumption that learning is an active process in which students interpret new information and construct their knowledge on the basis of their prior knowledge. That branch of conceptual change research which is closely linked to education sees the learning process as a conceptual change during which students' existing concepts should be substituted with scientific ones. Conceptual change research rooted in cognitive developmental psychology, however, studies the interactions between old and new knowledge, the changes in the conceptual system and tries to find ways to facilitate students' understanding of scientific information. The aims of the paper are (1) to survey the most significant tendencies of conceptual change research of the last two decades; (2) to present the most important empirical works and theories built upon them; (3) to highlight the yet unanswered questions; (4) to indicate the possible future directions in conceptual change research. The results of this research area yield a great deal of information for the understanding of students' conceptual development and call attention to certain educational consequences: e.g. much more attention should be paid to students' prior knowledge, beliefs, and naive theories in the course of instruction, as well as to conscious concept teaching and learning.
Metacognitive Development and Conceptual Change in Children
