Összefoglaló.
Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a
társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási
ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát
szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a
várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása
motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető,
hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet.
Célkitűzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata
magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes
finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos
demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz.
Módszer: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési
Kohorszvizsgálat első, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott
adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védőnők által szóbeli interjúk
során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok
szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák
igénybevétele erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével,
anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban
állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévő gyermekeinek számával,
míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A
finanszírozási formához mindemellett erősen kapcsolódott az, hogy a várandós
választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését.
Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a
várandósellátás különböző finanszírozású formáinak igénybevétele jelentős
mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival,
míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll.
Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős
finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozza magában. Jövőbeli
elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat
összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken
keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35):
1402–1412.
Summary.
Introduction: While pregnant women in Hungary are entitled to
complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do
use private services. This decision is motivated, among other things, by
increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor
providing pregnancy care at the birth. However, based on the international
literature, it can be assumed that this decision is influenced by the
socio-economic background as well. Objective: The aim of the
present analysis is to examine the extent to which the use of
public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic,
socioeconomic, health related and psychological variables on a representative
sample of pregnant women in Hungary. Method: The analysis was
performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort ’18
Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal
interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors
among pregnant women in 2018. Results: The use of different
forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women,
their education, financial situation and occupational prestige. It was
moderately correlated with the pregnant woman’s partnership status and their
parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological
symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly
related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor
or midwife. Discussion: The results show that the use of
different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic
and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly
related to the health status and mental wellbeing. Conclusion:
Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of
background inequalities. Future analyses should examine whether this has an
impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of
pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.
Universal prevention of distress aimed at pregnant women: a systematic review and meta-analysis of psychological interventions