scholarly journals Comparative Efficiency of Native Insect Pollinators in Reproductive Performance of Medicago sativa L. in Pakistan

Insects ◽  
2021 ◽  
Vol 12 (11) ◽  
pp. 1029
Author(s):  
Abdur Rauf ◽  
Shafqat Saeed ◽  
Mudssar Ali ◽  
Muhammad Hammad Nadeem Tahir
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Seed Weight ◽  
Germination Percentage ◽  
Single Visit ◽  
Comparative Efficiency ◽  
Insect Pollinators ◽  
Stay Time ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Syrphid Flies ◽  
Number Of Seeds

Lucerne (Medicago sativa L.) is a cross-pollinated crop and requires entomophilous pollination for tripping of flowers and subsequent pod and seed set. To discover the best pollinators for lucerne seed production, a two-year field trial was carried out at the research farm of MNS University of Agriculture, Multan, Pakistan. Abundance and diversity of insect pollinators along with the foraging behavior were recorded in terms of tripping efficiency, stay time, visitation rate and pollen harvest. The single-visit efficiency of abundant insect pollinators was also evaluated in terms of number of seeds and seed weight per raceme along with germination percentage. Ten most abundant floral visitors (five solitary bee species, three honeybee species and two syrphid fly species) were tested for their pollination efficiency. Honeybees were most abundant in both the years followed by the solitary bees and syrphid flies. Single-visit efficacy in terms of number of pods of raceme, number of seeds per raceme, 1000 seed weight and germination percentage revealed Megachile cephalotes as the most efficient insect pollinator followed by Megachile hera and Amigella sp. Future studies should investigate the biology and ecology of these bee species with special emphasis on their nesting behavior and seasonality.

Detection of infection preferences of the alfalfa seed chalcid, Bruchophagus roddi Gussakovskiy, 1933 (Hymenoptera: Eurytomidae) in alfalfa (Medicago sativa L.) fields of Igdir, Turkey

2017 ◽  
Author(s):  
Celalettin Gözüaçýk ◽  
Ecevit Eyduran ◽  
Halit Çam ◽  
Mehmet Kazým Kara
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Alfalfa Seed ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Number Of Seeds

This study was conducted to estimate the infection of Bruchophagus roddi in 66 alfalfa fields in Igdir, Turkey during the month of August in 2014-2015, and to determine infection preferences of B. roddi for number of pods in a bunch (NPB) and number of seeds in a pod (NSP). CHAID algorithm was preferred in the prediction of the number of seeds damaged (NSD) through district, year, NPB and NSP. In Aralik district, B. roddi preferred the seeds of varieties with NSP£3.8 (0.858 NSD) at lower rate in 2015. In Karakoyunlu, Tuzluca and Central districts in 2015, varieties with NPB>11 were preferred less but varieties with 9>NPB£11 were mostly preferred. In the Aralýk and Central districts in the 2014, varieties with NPB>10 were preferred less but varieties whose NSP was greater than 7.6 were preferred at the highest proportion by B. roddi in Aralik district in the 2015.

Seed priming with brassinolide improves lucerne (Medicago sativa L.) seed germination and seedling growth in relation to physiological changes under salinity stress

2007 ◽  
Vol 58 (8) ◽  
pp. 811 ◽  
Author(s):  
S. Zhang ◽  
J. Hu ◽  
Y. Zhang ◽  
X. J. Xie ◽  
Allen Knapp
Keyword(s):  
Salt Stress ◽  
Medicago Sativa ◽  
Salinity Stress ◽  
Seedling Growth ◽  
Dry Weight ◽  
Seed Priming ◽  
Germination Percentage ◽  
Shoot Dry Weight ◽  
Medicago Sativa L ◽  
High Level

Salt stress is an important constraint to lucerne (Medicago sativa L.) production in many parts of the world. Seeds of 3 lucerne varieties, cvv. Victoria, Golden Empress, and Victor, were used to investigate the effects of seed priming with 5 µm/L brassinolide on germination and seedling growth under a high level of salt stress (13.6 dS/m NaCl solution). The results showed that germination percentage, germination index, and vigour index of lucerne seeds primed with brassinolide were significantly higher than those of the non-primed seeds under salinity stress in each variety. Seed priming with brassinolide significantly increased the shoot fresh weight, shoot dry weight, and root dry weight in 2 varieties, and significantly increased the root length and root vigour in each variety. It also significantly increased the activities of antioxidant enzymes, peroxidase (POD), superoxide dismutase (SOD), and catalase (CAT), in Victoria and Victor seedlings. During seedling growth, the primed seeds significantly reduced the malondialdehyde (MDA) accumulation. This suggests that priming lucerne seed with brassinolide at a suitable concentration can improve germination and seedling growth under high-saline soils.

scholarly journals Impact of insect pollinators on yields of Glycine max L. (Fabaceae) at Yaoundé (Cameroon) Douniaa, Clautin Ningatoloumb, Chantal Doukaa, Elono Azang Pierre Stephana, Amada Brahimc, Joseph Lebel Tamessea, Fernand-Nestor Tchuenguem Fohouod

2020 ◽  
Vol 11 ◽  
pp. 99-107
Author(s):  
Dounia ◽  
Clautin Ningatoloum ◽  
Chantal Doukaa ◽  
Elono Azang Pierre Stephan ◽  
Amada Brahim ◽  
...  
Keyword(s):  
Glycine Max ◽  
Seed Weight ◽  
Management Strategy ◽  
Positive Impact ◽  
Plant Yield ◽  
Pesticide Treatment ◽  
Insect Pollinators ◽  
Glycine Max L ◽  
The Impact ◽  
Number Of Seeds

To appreciate the impact of insect pollinators on the pod, seeds, and seed weight yields of Glycine max, the pollinating activities of flowering insects were studied in Yaoundé, during the two mild, rainy seasons in 2016 and 2017 (March-June). Observations were made on 45 to 20400 flowers per treatment. The flowers were subjected to different treatments: Free flowers (Treatment 1), bagged flowers (treatment 2), castrated and free flowers (treatment 3), and castrated and bagged flowers (treatment 4). Some (8695 and 3325) flowers of Glycine max (Fabaceae) were observed in 2016 and 2017, respectively, for the diversity and Frequency of insect visits. For results, 1527 visits of 13 insect species distributed in seven orders were recorded on G. max flowers. The most dominating Hymenoptera observed was Apis mellifera, with 40.20 % of the total insect visits. The highest number of insect pollinators harvested in the flowers of this Fabaceae was between 8h-9h. The studied insects have a positive impact on the yields of this plant. This positive impact of the pollinator insects on the yields was 26.29 %, 16.13 %, 15.02 and 4.45 % in fructification rate, number of seeds pod, the weight of seeds, and percentage of normal seeds respectively. The avoidance of pesticide treatment of plants during flowering could be a good management strategy to improve on plant yield.

Alkalinity and salinity tolerance during seed germination and early seedling stages of three alfalfa (Medicago sativa L.) cultivars

2017 ◽  
Author(s):  
Huihui Zhang ◽  
Xin Li ◽  
Xu Nan ◽  
Guangyu Sun ◽  
Minglong Sun ◽  
...  
Keyword(s):  
Seed Germination ◽  
Medicago Sativa ◽  
Salinity Tolerance ◽  
Germination Percentage ◽  
Fresh Weight ◽  
Experimental Conditions ◽  
Low Salinity ◽  
Early Seedling ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Radical Length

The germination of halophytes in saline-alkali substrates is a useful criterion for selection tolerant alfalfa (Medicago sativa L.) cultivars. The experimental conditions consisted of five levels of salinity (24, 48, 72, 96 and 120 mM) and four pH levels (7, 8, 9 and 10). The results showed that under saline conditions, the germination percentage (Gp), plumule length (Pl) and radical length (Rl) also decreased with increasing concentration. However, under low or moderate saline conditions, Pl and fresh weight decreased sharply but Rl was the longest at 48 and 72 mM and pH 7.1, which indicated that low salinity may promote radical growth appreciably. Salinity and alkalinity stresses had synergetic effects on Gp, Ge and Gi but not on Pl, Rl and fresh weight. The results confirmed Gp, Gi and Ge are important indices for assessing germinated energy of alfalfa in salinity-alkalinity soils. Moreover, three alfalfa cultivars tested were relatively tolerant of salinity and alkalinity and Stockpile was the most tolerant cultivar in the present experiment.

Estimación de biomasa aérea de forrajes de invierno bajo riego a través de un dron

2019 ◽  
Vol 12 (4) ◽  
Author(s):  
Francisco Gavi Reyes ◽  
César Botello-Aguillón ◽  
Leonardo Tijerina-Chávez ◽  
Arturo Galvis-Spíndola ◽  
Rodrigo Roblero-Hidalgo
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Avena Sativa ◽  
Medicago Sativa L

E Objetivo: Desarrollar un procedimiento para estimar biomasa con imágenes digitales captadas desde un dron y modelación 3D (ID-Dron-3D) aplicable en alfalfa (Medicago sativa L.) y avena forrajera (Avena sativa L.). Diseño/metodología/aproximación: Con una cámara digital acoplada al dron se obtuvieron imágenes antes de la cosecha de los cultivos, que fueron procesadas con software para luego estimar volumen de biomasa. En cada cultivo se midió altura de la planta y área cosechada, volumen aparente y real de biomasa, y peso de biomasa fresca y seca. Resultados: Con base en el análisis de regresión se obtuvieron modelos lineales a una p<0.05 para predecir: biomasa fresca en avena (R2=0.70) y alfalfa (R2 =0.47); y biomasa seca en avena (R2=0.78) y en alfalfa (R2=0.31) mediante ID-Dron-3D. Limitaciones del estudio/implicaciones: Considerando las R2 de los modelos obtenidos, los resultados en la avena forrajera fueron mejores, respecto a los detectados en alfalfa, lo cual se puede deber a la mayor variabilidad de la cobertura vegetal, ya que, en algunas unidades de muestreo, las plantas de alfalfa no cubrían completamente el suelo. Hallazgos/conclusiones: El rendimiento de biomasa fresca y seca de ambos cultivos se correlacionó significativamente con su respectivo volumen aparente estimado con imágenes digitales tomadas desde un dron y su procesamiento 3D (ID-Dron-3D).

ALFALFA (Medicago sativa L.) CULTIVADA EN CAMPECHE, MÉXICO Y SU INTEGRACIÓN LOCAL EN LA ALIMENTACIÓN DE CORDEROS EN CONFINAMIENTO

2018 ◽  
Vol 11 (9) ◽  
Author(s):  
CC. Castillo-Águilar
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Pennisetum Purpureum ◽  
Medicago Sativa L

Se comparó el uso de diferentes dietas con base en heno de alfalfa cultivada (Medicago sativa L.) en Campeche y su relación con un concentrado comercial y pasto Taiwán (Pennisetum purpureum), T1=concentrado comercial, T2=T1+heno de alfalfa, T3=T1+pasto Taiwán, T4=heno de alfalfa. Se evaluó el comportamiento productivo y metabólico de corderos en sistema intensivo utilizando 20 corderos machos con encaste de Pelibuey, Dorper y Black Belly de 12.5±1 kg de peso vivo (PV). Se midió el consumo de materia seca total (CMS), la ganancia diaria de peso (GDP), la conversión alimenticia (CA), y la digestibilidad in situ de la materia seca (DISMS). También fueron evaluados el pH, nitrógeno amoniacal (NH3) y la concentración de ácidos grasos volátiles (AGV) en líquido ruminal. La mejor GDP en gramos por día, de 234 g (p?0.05) se obtuvo en el T2; en contraste, el T3 mostró la menor GDP. La dieta que incluyó la mezcla de heno de alfalfa y concentrado mejoró significativamente las condiciones de las variables pH, NH3 y AGV (p?0.05).

STUDY OF EFFECT OF EMS, MMS AND GR ON YIELD CONTRIBUTING TRAITS IN URDBEAN, VIGNA MUNGO

2017 ◽  
Vol 23 (1) ◽  
Author(s):  
A. B. SAGADE
Keyword(s):  
Plant Height ◽  
Seed Yield ◽  
Seed Weight ◽  
Inhibitory Effect ◽  
Individual Plant ◽  
Mean Values ◽  
Methane Sulphonate ◽  
Pod Length ◽  
100 Seed Weight ◽  
Number Of Seeds

The study of the effect of three well known mutagens, ethyl methane sulphonate (EMS), methyl methane sulphonate (MMS) and gamma rays (GR) on the yield contributing traits of the urdbean variety TPU-4 were carried out in the M3 generation. Effect of selected mutagenic treatments/doses of EMS (0.02, 0.03 and 0.04 M), MMS (0.0025, 0.05 and 0.01 M) and (GR) (30, 40 and 50 KR) on different yield contributing traits like plant height, plant spread, number of pods per plant, pod length, number of seeds per pod, seed yield per plant and 100 seed weight were analyzed in the M3 populations of the variety TPU-4. Seeds of M2 plants and control were harvested separately and sown to raise M3 population.. Genetic variabilty in the mutagen administered M3 progeny of the urdbean variety TPU-4 was analyzed by employing statistical methods. Data on mean values and shift in the mean of seven quantitative traits was evaluated on individual plant basis. The experimental findings revealed that concentrations / dose of the all these mutagens showed inhibitory effect on plant height, number of pods per plant, pod length and number of seeds per pod. Lower concentrations of mutagens exerted a promotory effect on plant spread, 100 seed weight and seed yield per plant while higher concentrations of these mutagens inhibited them to different extent.

ALFALFA VARIETIES ZONED IN THE CENTRAL CHERNOZEM ZONE OF THE RUSSIAN FEDERATION

2020 ◽  
Author(s):  
Galina Stepanova
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Dry Matter ◽  
Maximum Yield ◽  
The State ◽  
Average Yield ◽  
State Register ◽  
Independent Evaluation ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Alfalfa Varieties ◽  
Central Chernozem

The article describes the main morphological and biological features of alfalfa varieties included in the State register of breeding achievements approved for use in the Central Chernozem zone of Russia. A total of 32 alfalfa varieties are included in the State register. This is 9 varieties of blue alfalfa (Medicago sativa L. subsp. Sativa) of domestic selection and 8 foreign, 11 varieties of variable alfalfa (Medicago sativa L. nothosubsp. varia (Martyn) Arcang.) domestic selection and 1 variety of foreign and 3 varieties of yellow alfalfa (Medicago sativa L. subsp. falcata (L.) Arcang.). It shows the average and maximum yield of varieties determined in the process of state variety testing, as well as independent evaluation in research institutions in the region. Varieties of blue alfalfa of domestic selection Kevsala, Elena, Satellite, Vavilovskaya Yubileynaya were the most productive. The average yield of dry matter of these varieties reaches 8.4–9.2 t/ha, the maximum — 15.3–17.7 t/ha. Alfalfa varieties Timbale and Galaxy were the most productive among foreign varieties: the average yield of dry matter was 8.1 and 8.3 t/ha, the maximum – 15.5 and 17.2 t/ha. Varieties of alfalfa variable Vitalina and Vela provided an average yield of dry matter of 7.6 and 9.0 t/ha, the maximum yield reached 15.4 and 18.1 t/ha.

Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben

2008 ◽  
Vol 57 (1) ◽  
pp. 113-132 ◽  
Author(s):  
Attila Palágyi ◽  
Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi ◽  
Nikoletta Tóth ◽  
Mihály Kecskés
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Medicago Sativa L

A szennyvíziszappal kezelt talajok minőségének meghatározásához elengedhetetlen a biológiai mutatók jellemzése. Jelen tanulmány célja az volt, hogy modellkísérlet segítségével megvizsgáljuk a talajokhoz (barna erdőtalaj és réti csernozjom) különböző arányban (0, 20, 40, 60 és 100% iszap:talaj) hozzáadott szennyvíziszap hatását a talaj pH-értékére, nedvességtartalmára és légzésére, valamint termőképességére (növényi szárazanyag-tartalom), enzimatikus tulajdonságaira és az ott élő mikrobiális közösségekre.Modellkísérletben, eltérő arányú iszap/talaj keveréken termesztettünk lucernát 63 napon keresztül. Mértük a relatív növényi szárazanyag-tartalmat, valamint a talaj pH-értékének és nedvességtartalmának a változását. Megvizsgáltuk továbbá a rizoszféra mikrobiális összetételét (aerob heterotróf baktériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, fuorescens Pseudomonas ok, Sinorhizo-biummeliloti , aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztők csíraszámát) és a különböző enzimek (FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz és aril-szulfatáz) aktivitását. Ugyancsak meghatároztuk a kibocsátott CO 2 alapján a talajlégzés mértékét.Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap hozzáadásával a talaj hosszabb ideig megőrizte nedvességtartalmát, mint a kontroll (100% talaj/0% iszap), valamint emelkedett a talaj pH-értéke is. A növények egészséges fejlődésén és növekedésén kívül, a legnagyobb növényi szárazanyag-tömeget is a nagy szennyvíziszap tartalmú minták (60–100% iszap) esetében mértük. A minták szennyvíziszap- koncentrációjának emelésével jelentősen nőtt a tenyészthető mikrobiális populációk sűrűsége is a lucerna rizoszférájában.A leggyakrabban előforduló baktériumok a következő genus okhoz tartoztak: Acinetobacter, Azotobacter, Bacillus, Brevundimonas, Cellulomonas, Chromo-bacterium, Corynebacterium, Enterobacter, Escherichia, Flavobacterium, Klebsiella, Micrococcus, Proteus, Pseudomonas, Sinorhizobium, Serratia, Stenotrophomonas, Streptococcus, Streptomyces és Zooglea . A legmagasabb fonalasgomba-populációkat a barna erdőtalajban mértük, mindkét (hódmezővásárhelyi és nyíregyházi) szennyvíziszap jelenlétében. A leggyakoribb izolátumok az Altenaria, Aspergillus, Cephalosporium, Cladosporium, Fusarium, Geotrichum, Mucor, Penicillium, Rhizopusés _s

Effect of microelement loads on alfalfa (Medicago sativa L.) grown on a calcareous sandy soil

2012 ◽  
Vol 61 (2) ◽  
pp. 345-362
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Márk Rékási
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Sandy Soil ◽  
Medicago Sativa L

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a lucernára a 2004 és 2008 közötti időszakban. A mikroelemek sóit egy ízben, a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelési szint = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m2-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100– 100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg·ha-1 P2O5- és 600 kg·ha-1 K2O-adaggal előretrágyázást végeztünk. A N-trágyát továbbra is évente adagoltuk megosztva (ősszel és tavasszal fele-fele arányban). A főbb eredmények: – A talaj kielégítő NPK kínálata és a kedvező csapadékviszonyok hozzájárultak ahhoz, hogy a lucerna 5 éven át kielégítően fejlődött és összesen 45 t·ha-1 légszáraz szénatermést adott. A legkisebb hozamot (5,5 t·ha-1) az 1. év adta, a legnagyobb hozamokat (11, illetve 10 t·ha-1 ) a 2. és 3. évben kaptuk A kísérlet 10–14. éveiben a Cr(III)- és a Cr(VI)-szennyezés érdemi dúsulást nem okozott a lucerna hajtásában. A kontrolltalajon mért 0,1–0,5 mg·kg-1 Cr-koncentráció 1–2 mg·kg-1 értékre emelkedett átlagosan a szennyezett kezelésekben. Az elöregedő lucernában az évekkel a Cr-tartalom mérséklődött. A Cr(III) ion alapvetően megkötődött a feltalajban, míg a Cr(VI) ion döntően a 2–3 m-es talajmélységbe mosódott. – Az ólom és a réz a szántott rétegben maradt. A kontrolltalajon mért 0,2–0,4 mg·kg-1 Pb-koncentráció 0,5–1,4 mg·kg-1-ra emelkedett a szénában, szennyezett talajon, az évek átlagában. A réz 5–7-ről 9–10 mg·kg-1-ra nőtt a maximális Cu-terheléssel, az évek átlagait tekintve. A szelén extrém módon, átlagosan 3 nagyságrenddel dúsult a szénában. A kontrolltalajon az 1 mg·kg-1 méréshatár alatt maradt, míg a maximális terheléssel 200–400 mg·kg-1 értékre ugrott. A széna takarmányozási célra alkalmatlanná vált. Kevésbé szennyezett talajon a lucerna fitoremediációs célokra alkalmas lehet. Az 5 év alatt a 45,5 t·ha-1 szénatermésbe erősen szennyezett kezelésben 6–12 kg·ha-1 Se akkumulálódott. A 10–15 évvel korábban adott Na-szelenit alapvetően Ca-szelenáttá alakulhatott ezen a karbonátos, jól szellőzött talajon és 4 m mélységig kimosódott. A cink mérsékelt mobilitást mutatott. A kontroll-talajon mért 18–21 mg·kg-1 Zn-tartalom a 270 kg·ha-1 Zn-adaggal 25–31 mg·kg-1-ra emelkedett az évek átlagában. A Zn-terhelés tulajdonképpen a lucerna rejtett Zn-hiányát szüntette meg. – Az 5 év alatt a lucerna számításaink szerint 1580 kg N, 1177 kg Ca, 744 kg K (893 kg K2O), 145 kg Mg, 140 kg S, 133 kg P (305 kg P2O5); 0,1–12,6 kg Se; 2–3 kg Na; 0,8–1,3 kg Zn; 278–427 g Cu; 14–39 g Cr és 15–35 g Pb elemet épített be a 45 t föld feletti hajtásába. A felvett nitrogén több mint 2/3-a a levegőből származhatott. A talajkimerülés kérdése felmerül a tartós lucernatermesztés során. A K-hiányos termőhelyeken elsősorban a K, a kilúgzott talajokon a Ca pótlásáról gondoskodni szükséges a telepítés előtt. Hasonló viszonyokat feltételezve elvileg az Pb fitoremediációja 65 ezer, a Cr 50 ezer, a Cu 7560, a Zn 2885, a Se 105 ilyen „lucernaévet” igényelne. A lucerna tehát elvileg alkalmas lehet a szelénnel mérsékelten szennyezett talaj tisztítására. – Az 5 m mélységig végzett mintavételek adatai szerint 2006-ban (a kísérlet 12. éve után) a Cr(VI) kimosódási zónája meghaladta a 3 m, míg a Se kilúgzása a 4 m mélységet a 270 kg·ha-1 kezelésekben. A Cr(III), Pb, Zn és Cu elemeknél a vertikális elmozdulás nem volt igazolható. – Korábbi adatainkat és a lucerna élettani optimumait is figyelembe véve az 1 t tervezhető szénatermés úgynevezett fajlagos elemtartalmának irányszámait 35-7-25-30-5 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg·t-1 értékben javasoljuk a hazai szaktanácsadás számára bevezetni.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document