scholarly journals Effects of soil cultivation and environmental changes on maize yield

2014 ◽  
pp. 97-100
Author(s):  
Gergő Sedlák ◽  
Adrienn Széles
Keyword(s):  
Environmental Changes ◽  
Maize Yield ◽  
Experimental Site ◽  
Soil Cultivation ◽  
Term Experiment ◽  
Significant Difference ◽  
Yield Result ◽  
Long Term Experiment ◽  
The University

We evaluated the relationships among soil cultivation and other agrotechnical factors (fertilization, number of plants and hybrid) within the framework of a multifactorial long-term experiment set at the Látókép Experimental Site of the Centre for Agricultural Sciences of the University of Debrecen in mid-heavy chalcareous chernozem soil based on a long-term experiment conducted for a 5-year period (2002–2006). Based on the evaluation of soil cultivation by the average of treatments, it may be assessed that spring ploughing (8.204 t ha-1) provides more favourable conditions to the stand compared to spring shallow cultivation; however, this did not result in a significant difference. Spring ploughing considerably increased the yield of hybrid FAO 300 in dry years, whereas it considerably increased the yield of hybrid FAO 400 in favourable crop years. A stand of 70 thousand stems/ha provided the higher yield result in both soil cultivation types. It was sufficient to use a fertilizer dose of 120 kg N ha-1 for economical production.

scholarly journals Theatrical dialogue in teaching the classics

2017 ◽  
Vol 17 (2) ◽  
pp. 77-86
Author(s):  
Isabelle Darmon ◽  
Carlos Frade
Keyword(s):  
Cultural Theory ◽  
Fundamental Difference ◽  
Special Issue ◽  
The Public ◽  
Term Experiment ◽  
Long Term Experiment ◽  
University Of Edinburgh ◽  
The University ◽  
Initial Results

This article addresses some fundamental affinities between theatre and teaching and is based on emerging work in a long-term experiment which we began in the conference ‘Weber/Simmel Antagonisms: Staged Dialogues’, held at the University of Edinburgh on December 2015. Aimed at exploring the possibilities of the theatrical and dialogical forms for teaching the classics of social and cultural theory, it is a risky experiment whose initial results are presented in this special issue. In order to introduce the dialogues and situate them in the context of the broader project, the article does three things: first, it expounds the process of subjectivation at work in both theatre and teaching and explores some of the modalities of the subjective shift sought for in the public and students. Second, it explains the specificity of this experiment by contrasting it with other uses of theatrical dialogue in teaching. Finally, before briefly introducing each of the dialogues, the article clarifies the fundamental difference between the dialogical form and debate, as radically separating them is at the heart of any experiment in subjectivation, away from the stirring of opinions.

Effect of herbicide treatments on the weed mass in a long-term experiment in Martonvásár

2010 ◽  
Vol 58 (Supplement 1) ◽  
pp. 41-48
Author(s):  
Z. Berzsenyi ◽  
P. Solymosi ◽  
T. Árendás ◽  
P. Bónis
Keyword(s):  
Weed Control ◽  
Control Medium ◽  
Soil Cultivation ◽  
Year Effect ◽  
Exponential Increase ◽  
Term Experiment ◽  
Herbicide Treatments ◽  
Long Term Experiment ◽  
Annual Changes

The weed mass (g m −2 ) recorded in the first 15 years (1965–1979) of a long-term, bifactorial, split-plot herbicide experiment (main plots: two types of soil cultivation, subplots: 7 herbicide treatments, with two control plots) without crops indicated that the best weed control was achieved with 10 kg ha −1 rates of simazine and atrazine. These were followed by 5 kg ha −1 ametryn, 10 kg ha −1 linuron and 2+2 kg ha −1 2,4-D, all with moderate efficiency, while 5 kg ha −1 prometryn and 10 kg ha −1 monolinuron resulted in poorer weed control. Medium deep ploughing once a year in autumn reduced the weed mass by 36.5%. There was a substantial year effect, well illustrated by the annual changes in weed mass both in the herbicide treatments and in the control plots. In plots treated with simazine and atrazine there was an exponential increase in the weed mass from the 17 th year of the experiment, suggesting the multiplication of weed biotypes resistant to triazine. As a result of some herbicide treatments there was a shift in the monocot-dicot ratio.

scholarly journals Weed Diversity Affects Soybean and Maize Yield in a Long Term Experiment in Michigan, USA

2017 ◽  
Vol 8 ◽  
Author(s):  
Rosana Ferrero ◽  
Mauricio Lima ◽  
Adam S. Davis ◽  
Jose L. Gonzalez-Andujar
Keyword(s):  
Maize Yield ◽  
Term Experiment ◽  
Weed Diversity ◽  
Long Term Experiment

Impacts of Multiple Stressors on a Benthic Foraminiferal Community: A Long-Term Experiment Assessing Response to Ocean Acidification, Hypoxia and Warming

2021 ◽  
Vol 8 ◽  
Author(s):  
Joan M. Bernhard ◽  
Johannes C. Wit ◽  
Victoria R. Starczak ◽  
David J. Beaudoin ◽  
William G. Phalen ◽  
...  
Keyword(s):  
Ocean Acidification ◽  
Atmospheric Carbon Dioxide ◽  
Environmental Changes ◽  
Multiple Stressors ◽  
Term Experiment ◽  
Long Term Experiment ◽  
Species Responses ◽  
Combined Impact ◽  
The Impact

Ocean chemistry is changing as a result of human activities. Atmospheric carbon dioxide (CO2) concentrations are increasing, causing an increase in oceanic pCO2 that drives a decrease in oceanic pH, a process called ocean acidification (OA). Higher CO2 concentrations are also linked to rising global temperatures that can result in more stratified surface waters, reducing the exchange between surface and deep waters; this stronger stratification, along with nutrient pollution, contributes to an expansion of oxygen-depleted zones (so called hypoxia or deoxygenation). Determining the response of marine organisms to environmental changes is important for assessments of future ecosystem functioning. While many studies have assessed the impact of individual or paired stressors, fewer studies have assessed the combined impact of pCO2, O2, and temperature. A long-term experiment (∼10 months) with different treatments of these three stressors was conducted to determine their sole or combined impact on the abundance and survival of a benthic foraminiferal community collected from a continental-shelf site. Foraminifera are well suited to such study because of their small size, relatively rapid growth, varied mineralogies and physiologies. Inoculation materials were collected from a ∼77-m deep site south of Woods Hole, MA. Very fine sediments (<53 μm) were used as inoculum, to allow the entire community to respond. Thirty-eight morphologically identified taxa grew during the experiment. Multivariate statistical analysis indicates that hypoxia was the major driving factor distinguishing the yields, while warming was secondary. Species responses were not consistent, with different species being most abundant in different treatments. Some taxa grew in all of the triple-stressor samples. Results from the experiment suggest that foraminiferal species’ responses will vary considerably, with some being negatively impacted by predicted environmental changes, while other taxa will tolerate, and perhaps even benefit, from deoxygenation, warming and OA.

scholarly journals Effect of agrotechnical factors on soil chemical traits and maize yield on Chernozem in the long-term experiment

2021 ◽  
Author(s):  
Peter Pepo
Keyword(s):  
Crop Rotation ◽  
Maize Yield ◽  
Initial Value ◽  
Ph Values ◽  
Term Experiment ◽  
Nutrient Utilisation ◽  
Long Term Experiment ◽  
Chemical Traits ◽  
Hydrolytic Acidity

The effect of agrotechnical elements (crop rotation, fertilisation, irrigation) on maize yield and various chemical characteristics of the soil (pHH2O, pHKCl, hydrolytic acidity (y1)) were examined in a long-term experiment (established in 1983) on calcareous Chernozem in the Hajdúság region of Hungary. The yield obtained in 2019 showed the favourable water supply of the crop year and outstanding nutrient utilisation of maize. In the control (non-fertilised) treatments, maize yield was 8 t/ha in monoculture, 11 t/ha in biculture and 12 t/ha in triculture, while the highest yield obtained with the optimum fertiliser treatment increased to 13, 13.5 and 14 t/ha, respectively. In the long-term experiment established 35 years ago, the pH values of the soil greatly decreased in comparison to the initial value. The following ranges were observed in monoculture: 5.57–6.49 (pHH2O), 4.69–5.34 (pHKCl), in biculture: 5.22–6.62 (pHH2O) and 4.36–5.68 (pHKCl), and in triculture: 5.46–6.29 (pHH2O), and 4.56–5.24 (pHKCl). Hydrolytic acidity values (mono y1 = 7.75–14.75, bi y1 = 11.50–23.00, tri y1 = 10.13–18.38) showed strong soil acidity. In the long-term experiment, a moderate (0.512xx, LSD0.01=xx) correlation between fertilisation and yield and a moderate (0.397xx) correlation between crop rotation and yield could be established on Chernozem. A moderately negative (pHH2O = –0.594xx, pHKCl = –0.543xx) correlation was found between the yield and pH values, while a moderately positive (y1 = 0.409xx) correlation was found between the hydrolytic acidity and yield.

Evaluation of mineral fertilizer effects in a long-term experiment on a planted sward

2010 ◽  
Vol 59 (2) ◽  
pp. 295-314 ◽  
Author(s):  
Imre Kádár
Keyword(s):  
Festuca Arundinacea ◽  
Dactylis Glomerata ◽  
Mineral Fertilizer ◽  
Phleum Pratense ◽  
Agropyron Cristatum ◽  
Festuca Rubra ◽  
Festuca Pratensis ◽  
Term Experiment ◽  
Long Term Experiment

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.

Effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and on the nutrient content of the soil in a long-term experiment network in Hungary

2013 ◽  
Vol 62 (2) ◽  
pp. 311-330
Author(s):  
Jakab Loch ◽  
János Lazányi
Keyword(s):  
Winter Wheat ◽  
Nutrient Content ◽  
Term Experiment ◽  
Long Term Experiment ◽  
Npk Fertilization

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document