The Position of Heterodox Economics in Economic Science

In economic science dominate orthodox economics (mainstream economics respectively neoclassical economics). Despite its numerous intellectual failures, orthodox economics continue to prevail in teaching at universities. A certain alternative to orthodox economics is heterodox economics, which consists of three groups of theoretical approaches, represented by the Left-wing heterodoxy and Neo-Austrian school (we include them together in the Old heterodoxy) and the New heterodoxy. The objective of this article is to define the differences between orthodox economics and heterodox economics, to find common features of individual heterodox approaches and identify substantial differences between them and also highlight the relevance of these heterodox approaches from the point of view of the challenges we are facing today. A common characteristic of heterodoxy is the rejection of orthodoxy, especially its research methods. Heterodox economists reject the axiom that individuals are always rational, the concept of ‘homo economicus’, the application of a formal-deductive approach, the use of mathematical methods in cases that are not appropriate for this, and access from a closed system position. Heterodoxy is a very diverse theoretical tradition, and there are differences not only between the Left-wing heterodoxy, Neo-Austrian school and New heterodoxy, but also within these heterodox groups. They differ on specific topics they deal with and proposed solutions to socio-economic problems.

Authentic and Reliable Data in the Service of National Public Data Asset

The analysis focused on how efficient management of the national data asset is supported by the Hungarian regulatory framework concerning the use of public information, and whether public data constituting part of the national data asset can be deemed authentic and reliable to support the efforts for the digitalisation and artificial intelligence-based developments of the public sector. The analysis shows why the availability of authentic and reliable data in terms of the national data asset has outstanding significance. In support of this assertion, it presents the different levels of data asset use, the role of using artificial intelligence in the public sector, and the significance, risks and challenges of the authenticity and reliability of public data, from both a data protection and a public finance aspect. Inaccuracy, unreliability of input data predestines the generation of incorrect result products (conclusion, decision), even if the appropriate algorithm is used, which could lead to direct financial loss, for both the citizens and the state. The authors of the analysis therefore suggest that a paradigm shift is necessary in the strategies targeting the efficient use of the public sector’s data, with the necessity to record the fundamental precondition that the national data asset must be based on reliable and authentic data.

Rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre?

A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.

Measuring and Analysing the Financial Performance of State-Owned Economic Entities

The experts of the State Audit Office of Hungary analysed financial performance measurement issues of state-owned companies (public companies) with the aim to apply the principle of performance as widely as possible during public money spending. In many respects, the same tools can be used to measure and analyze the performance of these companies as for private sector companies, however misrepresentations arising from public sector specialties must be filtered out. Therefore, an adjusted version of the financial indicators has been prepared, using corrective items specifically focusing public sector specificities. To test the adjusted indicators, we prepared an analysis for a group of 148 public companies, the main findings of which are presented in our article. The special conditions, operation or risks of state-owned companies may require different tools and priorities in terms of ownership control. In this article, we try to form relatively homogeneous groups, portfolios - based on adjusted financial indicators- which helps the owner to treat groups of companies differently according to financial capabilities and performance. Classification into groups can draw attention to critical management factors, risks, but also strengths as well. In this way, the development of portfolios can provide a good basis for effective ownership management of companies.

The Contribution of ESG Information to the Financial Stability of European Banks

Nowadays more and more economic actors publish information regarding sustainability, through economic (E), social (S), and governance (G) performance. In the case of banks, ESG performance is important as they affect most of the industries through their investments and loans. In this research our aim is to investigate the relationship between financial stability and ESG performance. We applied panel regressive methods during the analysis. The sample consisted of stock exchange listed lending institutions (243 banks) from the European Union (EU) and the European Free Trade Association (EFTA). Our results show that ESG performance reduced the ratio of non-performing loans significantly. Furthermore, the positive effect of regulatory capital has been confirmed. Consequently, we can assert that the economic, social, and governance performance have beneficial impacts on financial stability. Therefore, the consideration of these pieces of information should be important for the investors and the regulators as well.

A Covid-19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára

Tanulmányunk a felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját vizsgálja. A szakirodalmi adatok szerint felértékelődnek a pénzügyi ismeretek, viszont ehhez az egyre fontosabb tudáshoz nem társulnak gyakorlati eredmények. Ezért a pénzügyi biztonságérzet is csökken, különösen akkor, ha egy váratlan jelentős gazdasági krízis is kialakul. Ennek a csökkenésnek az okait vizsgáltuk. Magyar és külföldi hallgatókat kérdeztünk kétfázisú, offline kérdőíves felmérésben. A két lekérdezés között zajlott le a Covid–19-járvány első hulláma, ezzel modelleztük a gazdasági krízishelyzetet. A kérdésekkel felmértük a diákok elméleti tudását, pénzügyi viselkedését és a pénzügyekhez fűződő viszonyát. Rákérdeztünk továbbá arra is, hogyan értékelik saját pénzügyi helyzetüket és biztonságérzetüket. A válaszok statisztikai feldolgozása után lineáris modellek felállításával határoztuk meg azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a pénzügyi biztonság alakulásában. Legfontosabb eredményünk, hogy a felmérés éve a pénzügyi kultúra minden dimenzióját befolyásolja, ami igazolja a járvány okozta krízis szerepét és hatását.

A kreatív számvitel alkalmazásának vizsgálata Transparency and Disclosure Index (TDI-) módszer segítségével autóipari cégeknél

A vállalatirányítás és a kreatív számvitel közötti kapcsolat vizsgálata a számviteli botrányokat (Enron, WorldCom, Satyam) követően került előtérbe. A vállalatirányítás egy olyan aktuális kérdés, amely hatással van a kreatív könyvelésre. Amennyiben a vállalkozások kreatív könyvelési technikákat alkalmaznak, a vállalat gyengeségeire utalhatnak. Ebben a cikkben a kreatív könyvelés és a vállalatirányítás közötti kapcsolatot vizsgáljuk a Transparency and Disclosure Index (Vállalati transzparencia és vállalati közzététel index – TDI) segítségével. A vizsgálat lehetővé teszi a vállalat felépítésének, működésének átláthatóságát, a különféle vállalati információk közzétételének mérését, a vállalatok által nyilvánosan elérhető adatok alapján. Az adatok befolyásolásának mérésére teljesítménymutatókat vonunk be az elemzésbe, másrészt korrelációanalízis segítségével vizsgáljuk a vállalatirányítás és a számviteli kreativitás mérése közötti kapcsolatot. A kapott eredmények alapján a vállalatirányítás és a kreatív számvitel között egy közepesen erős, negatív kapcsolat figyelhető meg.

A crowdfunding Kenyában: a sikeres kampány tényezői : A Kickstarter crowdfunding-platform esete

A tanulmány célja azoknak a tényezőknek a vizsgálata volt, amelyek Kenyában sikeres crowdfunding-kampányokhoz vezetnek. A jutalomalapú közösségi finanszírozású kampányok sikertényezői eltérőek a különböző országokban, az eltérő kultúrák, a jogi követelmények, a társadalmi interakciók, a politikai és az üzleti környezet közötti különbségek miatt. A kenyai crowdfundingfinanszírozás nagyon minimális kutatásával a tanulmány a kenyai jutalomalapú crowdfunding elemzésére irányult – a Kickstarter adatainak felhasználásával –, és meghatározta a sikeres kampány lebonyolításához szükséges döntő tényezőket. E cél elérése érdekében a tanulmány többszörös regressziót és Pearson-korrelációt használt. A tanulmány statisztikailag szignifikáns regressziós egyenletet alkalmazott, ezért a regressziós modellt jó illeszkedésnek tekintették. A Pearson-korrelációk elemzésével végzett tanulmány nagyon erős és pozitív statisztikai összefüggést talált a frissítések, a vállalt összeg, a támogatók és a sikeres projektek között, a megjegyzések, az új támogatók, a visszatérő támogatók és a sikeres projektek között mérsékelt, de pozitív statisztikai összefüggést állapított meg. A cél, a finanszírozási időszak és a sikeres projektek között azonban negatív, de jelentéktelen összefüggés volt. Az újdonság nagy előnyt jelent azoknak a projektfinanszírozóknak, akik sikeres projekteket akarnak lebonyolítani Kenyában. Ennek oka, hogy a crowdfunding fogalma még mindig új Kenyában, és széles körben nem került nyilvánosságra, elfogadásra vagy kutatásra. Ennek a tanulmánynak az eredményei eligazítják a potenciális alapítókat a sikeres kampány lebonyolításában. A szerzők további kutatásokat javasolnak más kenyai crowdfunding-modellek sikertényezőiről, mivel a tanulmány kizárólag a jutalmazáson alapuló modellre összpontosított.

Vállalati fúziók engedélyezése Magyarországon

Jelen tanulmány az eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit mutatja be, amely a rendszerváltozással egyidős, 30 éves magyar fúzióengedélyezéssel kapcsolatban valaha született. A kutatás célja elsősorban az volt, hogy a magyarországi fúziók (vagy összefonódások) engedélyezésének elmúlt évtizedben elindult fejlesztését és annak közértéket képező hozadékait a szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja. A legfontosabb eredmény, hogy a 2010. évi adatokhoz képest a részletesebb elemzést igénylő fúziós eljárások átlagos ügyintézési ideje 2020-ra 62 százalékkal, a verseny szempontjából aggálymentes fúziókat vizsgáló ügyek elintézési ideje 82,5 százalékkal csökkent. A kutatás feltárta, hogy mára a Gazdasági Versenyhivatal fúziók kapcsán történő piaci beavatkozásainak harmada verbális formában történik. A kutatás a hatóság rendelkezésére álló adatok feldolgozásának és elemzésének módszertanával készült.

"A likviditás fogságában" - elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők

A kamatlábak alakulásának hatásairól, a pénz szerepéről nincs egyöntetű álláspont a közgazdászok körében. Ezek a viták pedig az alkalmazott gazdaságpolitikai lépéseket is erőteljesen befolyásolják. A 2008-as pénzügyi válság hatására a jegybankok jelentős kamatcsökkentéssel kívántak a gazdaságok élénkítéséhez hozzájárulni. A 2020-as járvány okozta gazdasági visszaesés ismét felveti, hogy a jegybankok hogyan segíthetik a növekedést. Tanulmányunkban a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda kérdésével foglalkozunk. Keynes rámutatott, hogy létezhet egy alsó kamatkorlát, ami alatt a pénz kereslete végtelenné válik. Ez a gondolata alapozta meg azt a kérdést, hogy mekkora kamatszint mellett érvényesül a később Robertson által likviditási csapdának elnevezett jelenség. Keynes óta sok neves közgazdász foglalkozott a problémával. A tanulmányban a legfontosabb megközelítéseket - többek között Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner és Meltzer, Eggertsson nézeteit - tárgyaljuk. Áttekintjük Japán, az USA jegybankjai és az EKB által gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait. A tanulmányunkban foglaltak alapján az állítható, hogy a jegybankok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez a kamatlábak alacsony szinten tartásával, elősegítve a beruházások megvalósulását. A rövid lejáratú kamatlábak alacsonyan tartásán túl mindemellett más lejáratokon is célszerűvé válhat a kamatlábak kontrollálása, illetve különösen deflációs várakozások esetén a jegybankoknak ki kell fejezniük az alacsony kamatok melletti tartós elköteleződést.