Összefoglaló. A COVID–19 mortalitását a súlyos társbetegségek,
közöttük bizonyos daganatos betegségek is növelik. Immunszuppresszív hatásuk
miatt felmerülhet a citotoxikus kezelések rizikónövelő hatása is. Ugyanakkor az
onkológiai terápia megszakítása vagy halasztása, különösen az agresszívebb,
kiterjedtebb és fiatalkorban jelentkező daganatok esetében ronthatja a
kórjóslatot. Egy 39 éves nőbeteg esetét ismertetjük. A járvány során késlekedve
felismert, lokoregionálisan kiterjedt emlődaganat miatt primer szisztémás
kemoterápiában részesült. A kezelés 5. ciklusa során enyhe légúti tünetek
kapcsán, az onkológiai ambulancián SARS-CoV-2-fertőzése igazolódott.
Kemoterápiás kezelését felfüggesztettük. A diagnózistól számított 3. napon
tünetmentessé vált, ám SARS-CoV-2-PCR-pozitivitása még a 43. napon is fennállt.
A 19. napon hormongátló kezelést indítottunk. Az 51. napon mastectomia és
axillaris block dissectio történt. A 82. napon a megszakított kemoterápiát a
hormongátló kezelés leállítását követően G-CSF-profilaxis mellett
újraindítottuk. A kezelés során fertőzéses szövődményt nem észleltünk.
Kemoterápia és műtét SARS-CoV-2-fertőzött, tünetmentes daganatos betegnél
szövődménymentesen végezhető elhúzódó virológiai pozitivitás esetén,
felszabadító vizsgálat nélkül is. A daganatos betegek koronavírus-fertőzése
esetén az onkológiai protokolltól történő eltérés egyénre szabott
optimalizálásával és a multidiszciplináris team szorosabb együttműködésével az
infektológiai és az onkológiai kockázat együttes alacsonyan tartása is
megvalósítható. Orv Hetil. 2021; 162(16): 611–614.
Summary. Mortality of COVID-19 is increased when certain
co-morbidities, among others advanced malignancies are present. Deleterious
effect of cytotoxic therapy, related to its immunosuppressive effect, may also
be hypothesised. However, postponing or cancelling oncologic treatment,
especially in younger patients with advanced and more aggressive tumors may
worsen the prognosis. The case of a 39-year-old female patient is presented, who
was diagnosed with loco-regionally advanced breast cancer during the pandemic.
Primary systemic chemotherapy was started. The patient presented with acute
respiratory tract symptoms during the fifth cycle and subsequently SARS-CoV-2
infection was diagnosed. Chemotherapy was cancelled. Symptoms resolved in three
days after diagnosis. SARS-CoV-2 PCR remained positive up to day 43.
Antihormonal therapy was introduced on day 19 and she underwent mastectomy with
axillary lymph node dissection on day 51. Chemotherapy was reset postoperatively
on day 82 with prophylactic G-CSF protection. No adverse event was observed
throughout the treatment. Cytotoxic chemotherapy and surgery can be successfully
delivered in breast cancer patients with prolonged asymptomatic SARS-CoV-2 PCR
positivity, even without negative swab result. Individual optimisation of the
therapy may require deviations from standard protocols. Closer multidisciplinary
cooperation may contribute to the minimisation of both oncologic and infectious
risks. Orv Hetil. 2021; 162(16): 611–614.