scholarly journals Transgene silencing of sucrose synthase in alfalfa (Medicago sativa L.) stem vascular tissue suggests a role for invertase in cell wall cellulose synthesis

2015 ◽  
Vol 15 (1) ◽  
Author(s):  
Deborah A. Samac ◽  
Bruna Bucciarelli ◽  
Susan S. Miller ◽  
S. Samuel Yang ◽  
Jamie A. O’Rourke ◽  
...  
Keyword(s):  
Cell Wall ◽  
Medicago Sativa ◽  
Sucrose Synthase ◽  
Vascular Tissue ◽  
Transgene Silencing ◽  
Cellulose Synthesis ◽  
Medicago Sativa L

Shearing force of alfalfa stems: Effects of genotype and year interactions

1998 ◽  
Vol 78 (4) ◽  
pp. 719-722
Author(s):  
A. D. Iwaasa ◽  
K. A. Beauchemin ◽  
S. N. Acharya ◽  
J. G. Buchanan-Smith
Keyword(s):  
Cell Wall ◽  
Medicago Sativa ◽  
Key Words ◽  
Chemical Constituents ◽  
Stem Segment ◽  
Shearing Force ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Genotype Clustering ◽  
Force Characteristics

Shearing force of alfalfa (Medicago sativa L.) stems was measured to evaluate genotype-by-year interactions. Based on mean shearing force for each stem segment and genotype clustering criteria, several genotypes had similarly shearing forces among years. Therefore, selecting genotypes with desirable shearing force characteristics to improve digestibility or intake potential of forages may be possible. Key words: Genotype, environment, shearing force, cell wall chemical constituents

GENETIC VARIATION FOR FORAGE QUALITY OF ALFALFA STEMS

1987 ◽  
Vol 67 (4) ◽  
pp. 1057-1067 ◽  
Author(s):  
D. R. BUXTON ◽  
G. C. MARTEN ◽  
J. S. HORNSTEIN
Keyword(s):  
Cell Wall ◽  
Genetic Variation ◽  
Medicago Sativa ◽  
Crude Protein ◽  
Nutritive Value ◽  
Growth Traits ◽  
Forage Quality ◽  
In Vitro Digestibility ◽  
Medicago Sativa L

When normally harvested for hay, the basal portion of alfalfa (Medicago sativa L.) stems is low in forage quality. This study was conducted to determine whether genetic variation for in vitro digestible dry matter (IVDDM) and crude protein (CP) concentration of stems of perennial Medicago spp. could be identified and whether morphological and chemical traits were associated with variation in these characteristics of stems. The lower six nodes and internodes of stems and total herbage from 64 Plant Introduction (PI) accessions and five cultivars of field-grown plants were harvested twice when most plants were at the early seed-pod stage of maturity. Several morphological and growth traits were measured, and both stems and total herbage were evaluated for IVDDM and CP concentration. Covariant analysis was used to adjust in IVDDM and CP concentration of stems for differences in plant maturity. Significant variation for IVDDM and CP concentration in stems existed among the cultivars and among the accessions. Some accessions had significantly higher stem IVDDM or CP concentration than control cultivars. The M. sativa accession, PI 440496, had the fourth highest stem IVDDM and third highest stem CP, with concentrations of 374 and 79 g kg−1, respectively. The number of ridges on stems (stem shape) was significantly correlated with stem IVDDM and CP concentration with average correlation coefficients of 0.30 and 0.35, respectively. Cell-wall concentration and lignin concentration per unit cell wall of stems were both negatively correlated with stem IVDDM and CP concentration. Selection for improved nutritive value of stems may have potential for improving the nutritive value of alfalfa herbage.Key words: Alfalfa, forage quality, crude protein, in vitro digestibility, Medicago sativa L.

DURÉE D’INTERFÉRENCE DU CHIENDENT, Agropyron repens (L.) Beauv. DANS LA LUZERNE, Medicago sativa L.

1987 ◽  
Vol 67 (2) ◽  
pp. 451-456
Author(s):  
D. PAGEAU ◽  
G. D. LEROUX
Keyword(s):  
Cell Wall ◽  
Medicago Sativa ◽  
Protein Content ◽  
Forage Quality ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Agropyron Repens

A study was conducted at St-Augustin, Quebec, in 1984 and repeated in 1985 to determine the tolerable period of interference between alfalfa (Medicago sativa L.) and quackgrass (Agropyron repens (L.) Beauv.) during the year of establishment. Glyphosate was used prior to seeding of alfalfa to control quackgrass. Haloxyfop-methyl, a selective grass herbicide, was sprayed at different periods after crop emergence to control quackgrass. This herbicide was applied at 3, 6 and 9 wk after alfalfa emergence. A 3-wk period of interference provided equivalent proportion of alfalfa in forage and the same level of forage quality as the quackgrass-free control. Delaying haloxyfop-methyl treatments to more than 3 wk resulted in an increased proportion of quackgrass in forage which caused a reduction of the protein content and an increase of the cell wall contents (NDF and ADF). Alfalfa density did not differ between 0 and 3 wk of interference of quackgrass, but tended to be reduced with a longer period of interference.Key words: Quackgrass, alfalfa, duration of interference, haloxyfop-methyl, glyphosate, forage quality

scholarly journals Analysis of Cell Wall-Related Genes in Organs of Medicago sativa L. under Different Abiotic Stresses

2015 ◽  
Vol 16 (7) ◽  
pp. 16104-16124 ◽  
Author(s):  
Marc Behr ◽  
Sylvain Legay ◽  
Jean-Francois Hausman ◽  
Gea Guerriero
Keyword(s):  
Cell Wall ◽  
Medicago Sativa ◽  
Abiotic Stresses ◽  
Medicago Sativa L

SOME EFFECTS OF ALAR-85 ON THE PHYSIOLOGY OF ALFALFA AND LADINO CLOVER

1973 ◽  
Vol 53 (2) ◽  
pp. 269-278 ◽  
Author(s):  
F. W. CALDER ◽  
W. D. CANHAM ◽  
D. S. FENSOM
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Photosynthetic Pigments ◽  
White Clover ◽  
Trifolium Repens ◽  
Plant Tissue ◽  
Vascular Tissue ◽  
Leaf Structure ◽  
Succinamic Acid ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Trifolium Repens L

The chemical Alar-85 (N-dimethyl amino succinamic acid) was applied to alfalfa (Medicago sativa L.) and Ladino white clover plants (Trifolium repens L.) as an aqueous spray between 2,500 and 15,000 ppm. It was found that Alar-85 altered the growth of the plants and improved the ability of these plants to withstand frost and drought. In addition, changes in carbohydrate content of the plant tissue took place as well as changes in leaf structure and the morphology of vascular tissue. Spectrophotometric determinations of extracts of plant tissue indicated increased photosynthetic pigments with increased treatment.

Estimación de biomasa aérea de forrajes de invierno bajo riego a través de un dron

2019 ◽  
Vol 12 (4) ◽  
Author(s):  
Francisco Gavi Reyes ◽  
César Botello-Aguillón ◽  
Leonardo Tijerina-Chávez ◽  
Arturo Galvis-Spíndola ◽  
Rodrigo Roblero-Hidalgo
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Avena Sativa ◽  
Medicago Sativa L

E Objetivo: Desarrollar un procedimiento para estimar biomasa con imágenes digitales captadas desde un dron y modelación 3D (ID-Dron-3D) aplicable en alfalfa (Medicago sativa L.) y avena forrajera (Avena sativa L.). Diseño/metodología/aproximación: Con una cámara digital acoplada al dron se obtuvieron imágenes antes de la cosecha de los cultivos, que fueron procesadas con software para luego estimar volumen de biomasa. En cada cultivo se midió altura de la planta y área cosechada, volumen aparente y real de biomasa, y peso de biomasa fresca y seca. Resultados: Con base en el análisis de regresión se obtuvieron modelos lineales a una p<0.05 para predecir: biomasa fresca en avena (R2=0.70) y alfalfa (R2 =0.47); y biomasa seca en avena (R2=0.78) y en alfalfa (R2=0.31) mediante ID-Dron-3D. Limitaciones del estudio/implicaciones: Considerando las R2 de los modelos obtenidos, los resultados en la avena forrajera fueron mejores, respecto a los detectados en alfalfa, lo cual se puede deber a la mayor variabilidad de la cobertura vegetal, ya que, en algunas unidades de muestreo, las plantas de alfalfa no cubrían completamente el suelo. Hallazgos/conclusiones: El rendimiento de biomasa fresca y seca de ambos cultivos se correlacionó significativamente con su respectivo volumen aparente estimado con imágenes digitales tomadas desde un dron y su procesamiento 3D (ID-Dron-3D).

ALFALFA (Medicago sativa L.) CULTIVADA EN CAMPECHE, MÉXICO Y SU INTEGRACIÓN LOCAL EN LA ALIMENTACIÓN DE CORDEROS EN CONFINAMIENTO

2018 ◽  
Vol 11 (9) ◽  
Author(s):  
CC. Castillo-Águilar
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Pennisetum Purpureum ◽  
Medicago Sativa L

Se comparó el uso de diferentes dietas con base en heno de alfalfa cultivada (Medicago sativa L.) en Campeche y su relación con un concentrado comercial y pasto Taiwán (Pennisetum purpureum), T1=concentrado comercial, T2=T1+heno de alfalfa, T3=T1+pasto Taiwán, T4=heno de alfalfa. Se evaluó el comportamiento productivo y metabólico de corderos en sistema intensivo utilizando 20 corderos machos con encaste de Pelibuey, Dorper y Black Belly de 12.5±1 kg de peso vivo (PV). Se midió el consumo de materia seca total (CMS), la ganancia diaria de peso (GDP), la conversión alimenticia (CA), y la digestibilidad in situ de la materia seca (DISMS). También fueron evaluados el pH, nitrógeno amoniacal (NH3) y la concentración de ácidos grasos volátiles (AGV) en líquido ruminal. La mejor GDP en gramos por día, de 234 g (p?0.05) se obtuvo en el T2; en contraste, el T3 mostró la menor GDP. La dieta que incluyó la mezcla de heno de alfalfa y concentrado mejoró significativamente las condiciones de las variables pH, NH3 y AGV (p?0.05).

ALFALFA VARIETIES ZONED IN THE CENTRAL CHERNOZEM ZONE OF THE RUSSIAN FEDERATION

2020 ◽  
Author(s):  
Galina Stepanova
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Dry Matter ◽  
Maximum Yield ◽  
The State ◽  
Average Yield ◽  
State Register ◽  
Independent Evaluation ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Alfalfa Varieties ◽  
Central Chernozem

The article describes the main morphological and biological features of alfalfa varieties included in the State register of breeding achievements approved for use in the Central Chernozem zone of Russia. A total of 32 alfalfa varieties are included in the State register. This is 9 varieties of blue alfalfa (Medicago sativa L. subsp. Sativa) of domestic selection and 8 foreign, 11 varieties of variable alfalfa (Medicago sativa L. nothosubsp. varia (Martyn) Arcang.) domestic selection and 1 variety of foreign and 3 varieties of yellow alfalfa (Medicago sativa L. subsp. falcata (L.) Arcang.). It shows the average and maximum yield of varieties determined in the process of state variety testing, as well as independent evaluation in research institutions in the region. Varieties of blue alfalfa of domestic selection Kevsala, Elena, Satellite, Vavilovskaya Yubileynaya were the most productive. The average yield of dry matter of these varieties reaches 8.4–9.2 t/ha, the maximum — 15.3–17.7 t/ha. Alfalfa varieties Timbale and Galaxy were the most productive among foreign varieties: the average yield of dry matter was 8.1 and 8.3 t/ha, the maximum – 15.5 and 17.2 t/ha. Varieties of alfalfa variable Vitalina and Vela provided an average yield of dry matter of 7.6 and 9.0 t/ha, the maximum yield reached 15.4 and 18.1 t/ha.

Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben

2008 ◽  
Vol 57 (1) ◽  
pp. 113-132 ◽  
Author(s):  
Attila Palágyi ◽  
Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi ◽  
Nikoletta Tóth ◽  
Mihály Kecskés
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Medicago Sativa L

A szennyvíziszappal kezelt talajok minőségének meghatározásához elengedhetetlen a biológiai mutatók jellemzése. Jelen tanulmány célja az volt, hogy modellkísérlet segítségével megvizsgáljuk a talajokhoz (barna erdőtalaj és réti csernozjom) különböző arányban (0, 20, 40, 60 és 100% iszap:talaj) hozzáadott szennyvíziszap hatását a talaj pH-értékére, nedvességtartalmára és légzésére, valamint termőképességére (növényi szárazanyag-tartalom), enzimatikus tulajdonságaira és az ott élő mikrobiális közösségekre.Modellkísérletben, eltérő arányú iszap/talaj keveréken termesztettünk lucernát 63 napon keresztül. Mértük a relatív növényi szárazanyag-tartalmat, valamint a talaj pH-értékének és nedvességtartalmának a változását. Megvizsgáltuk továbbá a rizoszféra mikrobiális összetételét (aerob heterotróf baktériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, fuorescens Pseudomonas ok, Sinorhizo-biummeliloti , aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztők csíraszámát) és a különböző enzimek (FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz és aril-szulfatáz) aktivitását. Ugyancsak meghatároztuk a kibocsátott CO 2 alapján a talajlégzés mértékét.Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap hozzáadásával a talaj hosszabb ideig megőrizte nedvességtartalmát, mint a kontroll (100% talaj/0% iszap), valamint emelkedett a talaj pH-értéke is. A növények egészséges fejlődésén és növekedésén kívül, a legnagyobb növényi szárazanyag-tömeget is a nagy szennyvíziszap tartalmú minták (60–100% iszap) esetében mértük. A minták szennyvíziszap- koncentrációjának emelésével jelentősen nőtt a tenyészthető mikrobiális populációk sűrűsége is a lucerna rizoszférájában.A leggyakrabban előforduló baktériumok a következő genus okhoz tartoztak: Acinetobacter, Azotobacter, Bacillus, Brevundimonas, Cellulomonas, Chromo-bacterium, Corynebacterium, Enterobacter, Escherichia, Flavobacterium, Klebsiella, Micrococcus, Proteus, Pseudomonas, Sinorhizobium, Serratia, Stenotrophomonas, Streptococcus, Streptomyces és Zooglea . A legmagasabb fonalasgomba-populációkat a barna erdőtalajban mértük, mindkét (hódmezővásárhelyi és nyíregyházi) szennyvíziszap jelenlétében. A leggyakoribb izolátumok az Altenaria, Aspergillus, Cephalosporium, Cladosporium, Fusarium, Geotrichum, Mucor, Penicillium, Rhizopusés _s

Effect of microelement loads on alfalfa (Medicago sativa L.) grown on a calcareous sandy soil

2012 ◽  
Vol 61 (2) ◽  
pp. 345-362
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Márk Rékási
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Sandy Soil ◽  
Medicago Sativa L

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a lucernára a 2004 és 2008 közötti időszakban. A mikroelemek sóit egy ízben, a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelési szint = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m2-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100– 100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg·ha-1 P2O5- és 600 kg·ha-1 K2O-adaggal előretrágyázást végeztünk. A N-trágyát továbbra is évente adagoltuk megosztva (ősszel és tavasszal fele-fele arányban). A főbb eredmények: – A talaj kielégítő NPK kínálata és a kedvező csapadékviszonyok hozzájárultak ahhoz, hogy a lucerna 5 éven át kielégítően fejlődött és összesen 45 t·ha-1 légszáraz szénatermést adott. A legkisebb hozamot (5,5 t·ha-1) az 1. év adta, a legnagyobb hozamokat (11, illetve 10 t·ha-1 ) a 2. és 3. évben kaptuk A kísérlet 10–14. éveiben a Cr(III)- és a Cr(VI)-szennyezés érdemi dúsulást nem okozott a lucerna hajtásában. A kontrolltalajon mért 0,1–0,5 mg·kg-1 Cr-koncentráció 1–2 mg·kg-1 értékre emelkedett átlagosan a szennyezett kezelésekben. Az elöregedő lucernában az évekkel a Cr-tartalom mérséklődött. A Cr(III) ion alapvetően megkötődött a feltalajban, míg a Cr(VI) ion döntően a 2–3 m-es talajmélységbe mosódott. – Az ólom és a réz a szántott rétegben maradt. A kontrolltalajon mért 0,2–0,4 mg·kg-1 Pb-koncentráció 0,5–1,4 mg·kg-1-ra emelkedett a szénában, szennyezett talajon, az évek átlagában. A réz 5–7-ről 9–10 mg·kg-1-ra nőtt a maximális Cu-terheléssel, az évek átlagait tekintve. A szelén extrém módon, átlagosan 3 nagyságrenddel dúsult a szénában. A kontrolltalajon az 1 mg·kg-1 méréshatár alatt maradt, míg a maximális terheléssel 200–400 mg·kg-1 értékre ugrott. A széna takarmányozási célra alkalmatlanná vált. Kevésbé szennyezett talajon a lucerna fitoremediációs célokra alkalmas lehet. Az 5 év alatt a 45,5 t·ha-1 szénatermésbe erősen szennyezett kezelésben 6–12 kg·ha-1 Se akkumulálódott. A 10–15 évvel korábban adott Na-szelenit alapvetően Ca-szelenáttá alakulhatott ezen a karbonátos, jól szellőzött talajon és 4 m mélységig kimosódott. A cink mérsékelt mobilitást mutatott. A kontroll-talajon mért 18–21 mg·kg-1 Zn-tartalom a 270 kg·ha-1 Zn-adaggal 25–31 mg·kg-1-ra emelkedett az évek átlagában. A Zn-terhelés tulajdonképpen a lucerna rejtett Zn-hiányát szüntette meg. – Az 5 év alatt a lucerna számításaink szerint 1580 kg N, 1177 kg Ca, 744 kg K (893 kg K2O), 145 kg Mg, 140 kg S, 133 kg P (305 kg P2O5); 0,1–12,6 kg Se; 2–3 kg Na; 0,8–1,3 kg Zn; 278–427 g Cu; 14–39 g Cr és 15–35 g Pb elemet épített be a 45 t föld feletti hajtásába. A felvett nitrogén több mint 2/3-a a levegőből származhatott. A talajkimerülés kérdése felmerül a tartós lucernatermesztés során. A K-hiányos termőhelyeken elsősorban a K, a kilúgzott talajokon a Ca pótlásáról gondoskodni szükséges a telepítés előtt. Hasonló viszonyokat feltételezve elvileg az Pb fitoremediációja 65 ezer, a Cr 50 ezer, a Cu 7560, a Zn 2885, a Se 105 ilyen „lucernaévet” igényelne. A lucerna tehát elvileg alkalmas lehet a szelénnel mérsékelten szennyezett talaj tisztítására. – Az 5 m mélységig végzett mintavételek adatai szerint 2006-ban (a kísérlet 12. éve után) a Cr(VI) kimosódási zónája meghaladta a 3 m, míg a Se kilúgzása a 4 m mélységet a 270 kg·ha-1 kezelésekben. A Cr(III), Pb, Zn és Cu elemeknél a vertikális elmozdulás nem volt igazolható. – Korábbi adatainkat és a lucerna élettani optimumait is figyelembe véve az 1 t tervezhető szénatermés úgynevezett fajlagos elemtartalmának irányszámait 35-7-25-30-5 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg·t-1 értékben javasoljuk a hazai szaktanácsadás számára bevezetni.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document